Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-10-27 / 43. szám

XVI. évfolyam. Keszthely, 1912. október 27. 43. szám. BAL MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER. VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Egész évre Fél évre . ELŐFIZETÉSI ARAK: . 10 K. — f.l Negyedévre 5 K. — f.| Egyes szám ára Nyilttér petitgora 1 korona. 2 K. 50 f 20 Népgyűlést a tűrhetetlen drágaság ellen! Eleget sápítozunk már a fojto. gató, hallatlan drágaság ellen; eleget kértük az illetékes köröket, hogy tegyenek valamit ennek a végzetes bajnak a megszüntetésére, hiába volt kérő, buzdító szavunl" ! Most már elérkezett a 24 ik óra nem egyszer, hanem százszor is. Most már a város közönsége nem tűrheti tovább, hogy a termelők kapzsisága ne ismerjen határt; most már tenni kell, mert az üres zsebek és kiürült erszények beszélnek, kiabálnak tulajdonosaiknak eddig hatástalan jajszavai helyett! Széles e hazában hangos tiltakozást lehet hallani az élelmi cikkek soha nem tapasztalt drágasága ellen; de alig van Magyarországnak még egy városa, ahol e cikkek árát olyan önkényesen, olyan találomra szabnák meg az árusítók, mint itt Keszthetyen. Valóban, a tisztelt földmivelö osztáty asszonyai nagyon előre haladtak a feminizmus utján. Nekik már is rémítő hatalom van a kezükben, pedig a szavazati jogot csak most kergetik még az öt világrész asszonyai. No hát ezeket a keszthelyvidéki asszonyokat ki kell oktatni a tisztességes elárusítás tudományából. Meg kell velük értetni, hogy eddig és ne tovább. Különös, hogy eddfg a nép érdekeit kellett védelmezni a vásárlók ellen s most a vásárló közönséget kell védeni a lelketlen termelő ellen. De a dolog igy áll. Hallatlan drága a tej, vaj, gyümölcs, tojás, baromfi és mindennek az az oka, hogy a vásárló közönség érdekeit scukí sem védi. Heti vásárkor meg kellene akadályozni. hogy a kofák ne rontsák el az eladókat folytonos ráigérgetésekkel, mert ennek a városi intelligens közönség issza meg a fanyar levét. A panasa azonban hiábavaló ! Az ismételadók lelketlen kapzsisága következtében a drágaság nem fog csökkenni, hanem csak emelkedni. Ha most 12 fillér egy darab tojás, karácsony táján 20 lesz vagy még annál is több. A piaci árusok fejében nincs logika, szivükben pedig lelkiismeret. Ezért kell tenni, cselekedni. Akiknek legjobban fáj a drágaság, azok álljanak a mozgalom élére. Szervezzenek egy népgyűlést, de hamar, de bizottságok nélkül, mert a bizottság míuden okos dolognak megölője szokott lenni. Addig is

; mig a közjó érdekében a gyűlés megvalósítható, itt vannak lapunk hasábjai. Mondják el a hozzáértők, minek kell szerepelni a drágaság ellen tartandó népgyűlés programmján. A sajtó arra való, hogy gondolatokat termeljen a közjó érdekében! íme a gondolat, valósítsák meg azok, akiket illet. Ha pedig csak fásult közönnyel nézik a fojtogató drágaságot, akkor ne panaszkodjanak, hanem tűrjenek néma megadással. A BALATONVIDÉK TÁHCAJÁ. A magyar ember élhetetlensége Irta VAth J. Őseink vitézségeiről, vendégszeretetéről, zsiros-boros evésivásárót beszél a krónika, de gazdaságos gondolkozásáról, vállalkozó szelleméről — n«gy elvétve hailani vagy olvashatni. Ha csalt külföldi kalandozásaik cselekvéseit, nem, más példát aligha találunk élelmességükre. Ott is a harcmódban nyilvánult: cselvetés. . .. Belőlük gazdagodott meg a német városi polgárság, hizott meg az örmény, n0tt nyakunkra az izmaelita. Nem csak II. Endi e ós a Jagellók alatt, de napjainkban is. A magyar paraszt földéhes, mondhatjuk földimádó. A birtokaiból kifosztott, uj idők uj szóifordulását megérezetlen zsentri szellemi proletárrá, nyomorgó hivatalnokká vedlett. Kereskedői pályára — éllietetlenségből — tán egy se ment. Iparra az első nem adja gyerekét. Olyan kérges tenyertinek tartja, akár magát. A kereskedést lótófutó mesterségnek tartja. Szeretném mondani, a német polgárság jobb. Szeretném, sőt sajnálom, hogy nem tehetem. Valamikor Nagy Lajos, Zsigmond . . . s a reformáció idején Brassótól Baselig, Turintól Kievig közvetítették nagy társzekereiben áruikat. E-/, a polgárság a nemzet éltető eleme volt. Ideszakadt. Gazdagította, védte h magyar földel. Érdemeit nemesi rendféleséggel jutalmaz'h Zsigmond, a luxenburgi S ina is s/.ivesebben látnám a kereskedői pályán, mint földhözragadt földéhessógében. Iparban nem tudott följebb vergődni a céhbeüségen s elnyomta a nagy gyári termelés. Egyébként konzervativebb volt a magyar mesterembernél is. Szük, összeépített felföldi vároSHiban is az uj haladás elsöpörte. A nyugati vármegyék és az alföldi sváb semmivel se különb a magyar parasztnál. A bakonyi sváb, meg a hienc keresi)edői készsége aligha terjed tovább a tyukászságon. Ennyire meg a magyar csirkés kofa is vi szi. Pedig én a németséget, predesztináltam — mig iueg nem ismertem — a maK}

rar megbízható keresztény kereskedelem megalapítására, föl virágzására. Csalódnom kellett. Ugy alszik bennük a kereskedői érzék, annyira nagy a földszeretet s ugy nyerekedik rajt több élelmes faj, akár a nemtörődöm magyarság között. A kevés vállalkozatlan élhetetlen. Kis szatócssága mellett elüldögél. Panaszkodik a megélhetési viszonyokra, vagy háza körül, házon kívül földmunkával bajlódik. Ugy, mint Mikszáth Magyar iparosában. Egy angol százezer szögedebeli bicskát rendelt meg. Nem vállalta = mert mi lesz a szénagyüjtósből ? Az 5—6 legény kell oda. S el nem hitte az angliánusnak, hogy van olyan bolond, aKi százezerszám vásárolná az országhiressé faragott késelő ós kenyérszelö szerszámot. Igy maradtunk szögedi bicska dolgában: csak országniresek, holott egy kis zsidó temperamentum világhíresre lendit bennünket. •Lám a mármarosi dehogy töri tenyerét ! Mái-marosban fiakkeros, házaló, kókitős .... Bizony a vasuttöltést is elvállalja 2—3 korona napszámmal. Fog két embert (ruthént), ő maga pallérkodik, szegény sajnálni valója pedig töreti tenyerét ásón, cákánynyélen ós kubikos talicskával a nyakát. A fizetést más veszi föl ; hisz előre van már pálinlcakontóhan. Sokszor futkos üzleti ügyek után. Megtesz mindent,. Néha haszon nélkül. Majd meghozza egyik a tnásik hasznát. Magyar, keresztény kereskedő, jaj, keserves kín. Pl. irkát rendelnek nála. Falusi szatócs Az egyöntetűség kedvóért csak annál kapható az előirt 25 % hasznos irka. Múlik egykét, hit Még sincs semmi. Az élelmesség rövid pá'- napon be^ül megrendeli, előteremti a föld alól is. Mert : 25 százalék haszon, mert az irkához toll. tinta kell. A gyereknek palavesszöre, krétára stb. van szüksége Irkával együtt, megveszi ott azt is. Ez mind átvillan az agyában. S ezért él meg. Mi pedig alszunk. A magyar paraszt inkább már ha teheti, urat taníttat fiából. Szellemi prole-