Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-03-31 / 13. szám

XVI. évfolyam. Keszthely, 1912. március 31. 13. szám. BAL TO VIDÉK F^olitikai hetilap. MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER. VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség cirnére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat, a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész évre Fél évre . 10 K. 5 K. — Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 i 20 Nyilttér petitsora 1 korona. Van bírónk. (h) Szerda óta örömmel mondhatjuk, hogj' van bírónk. A bizonytalanság szelleme tehát többé nem kisérthet bennünket. A kedélyek is lecsillapodtak. Teljes a nyugalom és megkezdődik a munka a haladás jegyében. Igy is van ez rendjén. Az uj biró, Reischl Imre személyéhez sok vágyunk tapad és ismerve az egyhangúlag nagy lelkesedés megválásztott biró agilitását, reméljük is, hogy ezek értékre váltódnak és igy majd nem kell három esztendő után olyan cim alatt beszámolnunk birói működéséről, hogy füstbe ment — remények. Teljesen felesleges és unalmas dolog volna most újból felsorolni azokat a szükségleteket, amelyeknek megvalósítása elsőrendű városi érdek. mert azokat nyomtatásban úgyis sokszor olvastuk, de meg azért is, mert azzal a város minden polgára tisztában van, hogy haladnunk kell. Emellett azt is tudja mindenki, hogy minden haladás, a szellemi és anyagi kulturának minden emelkedése ujabb és ujabb pénzáldozattal jár. Ha tehát az uj városbíró agilis egyéniségével nemcsak az utcai rendet akarja megteremteni,hanem minden más irányban alkotni is óhajt, akkor ne áltassa magát egy polgár sem azzal, hogy mindezek eredménye — pótadóleszállitás lesz. Erről még csak ábrándozni sem szabad. Mi az uj városbíró rátermettségétől azt a haladást várjuk, amely míg egyrészt nagy gonddal megőrzi és fenttartja a város meglevő haladottsági fokát, addig másrészt a város anyagi viszonyainak tekintetbevételével újításokat is nemcsak tervez, hanem létesít is. Az újítások tekintetében kétségtelenül szükség van arra, hogy a város képviselőtestülete is teljes egészében át legyen hatva attól, hogy miket kell még áldozatok árán is létesítem és mik azok amelyek rövid időre eltolhatók. Tapasztalataink alapján (íürdőbizottság, kórházbizottság) már előre és szinte jósolni merjük, hogy a város egyes szükségleteinek kielégítésére kiküldött bizottságokban nem lesz meg a kellő összhang a tervek keresztül vitelére. Már pedig, ha ezzel az összhanggal nem segitik az uj városbírónak jókedvtől és törekvéstől duzzadó akaratát, úgy, ha minden csak marad, amint eddig volt, t. i., hogy mindnyájan éreztük, hogy valamit kellene tenni a város érdekében és mégsem tettünk semmit, vagy csak nagyon keveset, akkor annak nem az uj várcsbiró lesz az oka. Korántsem. Mi ugyanis az uj város bírót annak a férfiúnak tudjuk és ismerjük, ki nemcsak a város polgárai között meglevő jó viszonyt fogja ápolni, hanem aki minden erejével, mint beszédjében igérte is

; törekedni iog arra, hogj' a vátos fejlesztését előbbre vigye. Ez az ígéret többek között abban a biztos reményben ringat bennünket, hogy az ő biróekodása alatt a Fő-utcán majdnem keresztben álló Eeisclil-ház ! be fog vonulni a többi házak vonalába. Hogyan folyt le a biróválasztás. Takách Imre főszolgabíró a második biróválasztás napját szerdára tűzte ki. A városház tanácstermében megjelent szavazó polgárok arcáról (lehettek ugy 70—80-an) nagy nyugodtság volt leolvasható Meg volt az oka, hogj

7 miért: mert semmi küzdelemtől, szavazástól és meglepetéstől nem kellett tartaniok. A választás eredménpe holt bizonyos volt. Más, mint Reischl Imre, szóba sem \ B A LATON VIDÉK T Ali KAJA. Ady magyarsága és stílusa. Irta : Váth. II. Uj érzéshez, uj hanghoz uj stílust kellett, teremteni. Az uj stílusban van sok modorság ; még több az akarni akarás apró bojhosok száján s tolla alatt. A magyartalanságukkal is azok kérkedtek legjobban ; igazuk vau. Adyban is értékek mellett értéktelenségek vannak. Gyönge kritikája sokszor növeszt nyilvánosságra apró, napfénytelen hajtásokat,. Ady presztízse táplálja őket. Stílusában sok a megérzékel letni akarás. A természeti ajzisták után jött, mint Leconte de Lisle, akik a külvilág megfoghatóságait énekelték meg. Elvontságokat éizékivé tenni, ez Ady feladata mesterei nyomán. Hajlik a rr.isztikusságra. Két oldalának jellemzésére adom, hogy'kálvinista létére is liturgikus szavakat szőtt stíljébe s emelte széppé vele ; másutt profanizált szent, kifejezéseket. A metonimiát jobban szereti a metaforánál. Névszó halmozása szokatlanul nagy a régi magyar irodalmat nem nézők előtt. Liturgikusságára : szűz leányok ; bús, istenes ének ; köd és zsolozsma ; egy közeledő koporsóra ; csengetyüzni a gyászmenetnek ; ezüst sátrak fekete leplek alatt; lóbálni gyászkeresztet ; állni gyászban, súlyos ezüstben ; fojtott zsolozsmát énekelni; orgonák bugása ; komor pappal, néma szolgákkal ; tömjénárban ; mellet verve ; térdepelve ; megbánni mindent,; gyónva ; testamentum. Pro/anizálásra ; Én nem leszek a szürkék hegedőse, hajtson szentlélek ; krisftuskodok ; korcs hegyi beszéd ; Maritól Veronikáig hajolnak el a férfikarok Metonimikusságára: Szent Margit: egy folytott sikoly ; a durvaság ! Ös kaján : elégettsége : régi tüzek fekete üszke ; anya és szerető : Mária és Veronika. Névszóhalmozása : könnyel, virággal, félelemmel ; tengeres, téli, szürke tájon ; füstösek, furcsák, búsak, biborak ; dalos, törékeny, halk fiu ; szédül, elbusong, lehull. Megérzékitése elvontságoknak: Elet, Öröm ; Daloló ; Nagyúr; Vágy stb. Szokatlanságok: rózsedal ; apró hevüléseken kelt dalok ; ájult tüznyár ; ültem partjain a gondnak ; pandurhad : a kritikusai ; percek aia'ója : impressziónistn ; nem súit tüzhelybánat ; pávás kedv ; piios csodákkal rakott élet... Szómodorosságok: bús babonás ; babonás bús ; bús merészség ; álomfickó, álomerdó, álomlovag stb. . . csókcsatatér, csókpalota, csóklabirint stb, Ady nyelvét, a népéből is gazdagította : bamba ; gutyás ; habzsol : lohol ; parasztnyár ; zaklat : rőzse ; összelep ; elillan ; ugar ; avar ; fölhorgad ; fattyú . . . Sokat merített saját lelkéből ; kath. liturgiából ; régi költészetből, leginkább a kurucbó! : tiz jó évig ; egy rossz karddal : soha-soha, sohasoha ; labanchorda ; íosszcsiliagu ; sirattalak nem sirattál ; hullasztottan ; lengyel urak ; bénán ; kényes, hü^zke pávák, napszéditő tollak ; hirrel hirdessétek ; vagy bolondok vagyunk, vagy ez a mi hitünk ; tors ülök ... A ritmusa, versformája is gyakran emlékeztet a kuruckorbeli, Balassa Bálintos verselésre. Ott a szó is simul az alakhoz ; tele aichaizmussal. Bizony gazdag költészet az Ady poézise. Kurucos hite, harcolási módja a megértetlmség miatt a Eákócziak korára emlékeztet. Szellemi csata a többlelkiségért, a kevesebb pózolásért, pávástalan kedvért... Már l ár . . . mert nem megértetlen Ady. A grand nacionale piszkos lebujokban engedte tengődni Paul Variaint s még ma is jeltelen a .-írja. Külföldi nagy utakra : Páris, Riviéra . . . még sohse telett, neki. Ne bántson Ady Endre, hogy csizmás magyar vagy. Finom szattyánból szabatták rád Paul Verlain, Baudelaira elhagyatva, lezüllve rossz sarukban haltak meg. Áldd és ne átkozd magyar sorsod ; mert te csak áldhatod . . . Feltépted a magyar nemzet