Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1912-03-10 / 10. szám
1912. március 10. BALATONVIDÉK 5. igy egyáltalában nincs joga ahhoz, hogy valami ujabb- és jobbal dicsekedjék. A szabadgondolkodók az által, hogy a kereszténység erkölcstanát a felebaráti szeretet, a humanitás parancsai miatt elismerik, akaratuk ellenére is meghajolnak a kereszténység fönsége előtt. Mindemellett az ő eljárásuk legalább is következetlenség, ha nem esztelenség. Ok t. i. akarják a kereszténység erényeit, erkölcstanát, de nem akarják « kereszténység hittanitását. És ebben van az esztelenség, hogy ők egymástól szétválaszthatni gondolják azt, ami a legszorosabban összetartozik. Hasonlitanak ahhoz az esztelenhez, aki almát alcar termelni almafa néllcül. Minden iskolás gyermek tudja, hogy az alma nem a levegőben terem, hanem almaf'n, hogy ezen fának gyökerei vannak, s ezek a termőtalajból szívják fel a fa táplálékát, különben nem terem alma. Igy van a kereszténység a felebaráti szeretettel, a humanitással. Ez is egy fának a gyümölcse, s ez a fa is egy termőtalajból táplálkozik. S ezen termő, tápláló talaja minden igazi felebaráti szeretetnek a hittmiitás : vagyis a hit Jézus Krisztus istenségéhen, s az emberei'ért elszenvedett kere«zthalálában megnyilatkozó isteni szeretetében. Csak kérdeznünk meg egy irgalmas nővért, ápoló testvért, vagy bárki mást, aki életét a felebaráti szeretet szolgálatára szentelte, mi adott neki erőt aria, hogy önmagukat hozzák áldozatul a felebaráti szere'et oltárán, azt fogják felelni mind, hogy a megfeszített. Üdvözítő, az Ő életének utánzása, a túlvilági élet indította őket arra, hogy életüket a szeretet szolgálatál a föláldozzák, ami pedig, ha nincs túlvilági élet, kész bolondság volna. Ha nincs túlvilági élet, akkor az cselekszik legokosabbnn, aki ahelyett, hogy másokért hozna áldozatot, c*ak a maga hasznát keresi, fáradtságot, szenvpdést, béketűrést félrelök, s ha kell, mások e tiprása árán is csak önnön boldogulását keresi. Azonban, mennyire máskép cselekedtek a kere^ziény felebaráti sveretet hö-ei és hősnői, akik a kórházak betegágyai mellett, a legragályosabb betegségek között, mint az irgalmasság angyalai sietti-k szenvedő embertársaik segítségéie. Ak'í tehát ezen erényeket, a felebaráti szeretetet, humanitást sth. akaija, unnak akarnia kell azon talajt is, melyből ezen erények sarjadnak, és ha ezt nem akarja, akkor gyümölcsöt akar fa nélkül. Fürdőegyesületi közgyűlés Balatongyörökön. Amint lupánk iegntóbbi számában emiitettük, febr.jár hő én tartotta első évi közgyűlését a «Bnlatongyöröki Fürdőegyesület.' A gyül , :s tulajdoitkepeni célja az volt, hogy az egyesület vezetősége mult évi működésétől, az egyesület anyagi viszonyairól beszámoljon és a jövő évi költségvetést megállapítsa. A gyűlést Üsth Gyula kántortanító, az egyesület elnöke nyitotta meg. Bevezető beszédében rámutatott az egyesülés erejére. Sajnálatát fejezte ki, hogy különösen a fal usi gazdaközönség nemcsak óvatos, de legtöbbször bizalmatlansággal, ellenséges indulattal viseltetik mindennemű egyesülés iránt. Részint talán azért, mert nem reméli, hogy az általa befizetett csekély öszszeg ő neki százakat jövödelmez, másrészt nem sokat törődik a közérdekkel inkább saját zsebére dolgozik. Igy történhetett meg, hogy a fürdőegyesület. száz tagja közül csak fele balatoHgyöröki, másik fele vidékiekből áll ; pedig inkább szolgálja a györökiek érdekeit, mint a vidékieikét. Igaz, az egyesület alakulása idejében felmeiült parcellázási, vízjogi stb. körülmények sokakban megingatták a sikeres működéshez fűzött reményt, de hála Isten, azok a «köiülmények» egy cseppet sem ártottak hz egyesület érdekeinek, sót bátran lehet mondani — használta. Most György Ferenc körjegyző, az egyesület titkára ismertette a vezetőség működését. Nevezetesen : beszereztetett 20.darab uj é< 12 darab használt, fürdőbódé. Épitett az egyesület luha- és pénztáit, tennisKés tekepályát. Gondoskodott a fürdőközönség szórakoztatásáról ; e céll ól a «Kesztbelyi Csónak egylet>-töl kölcsön vett csónakokat. Többször rendezett mulatságokat, hangversennyel összekötve. Majd ismertette az egyesület vagyonát. A vagvonnak tényleges értéke, leszámítva a 10%-os kopási dijat : 2636 K. 79 fillér Tartozás nincs. Ezután következett a szám vizsgálóbizo'tság által már előre megvizsgált és minden tekintetben jónak, küogástalannak talált pénztári számadás kihirdetése. E szerint az egyesület bevétele 3502 kor. 22 f. kiadása pedig 3170 korona 43 f. volt, te hát készpénzmarad vány 331 korona 79 f. A számadás kihiidetése után egyike a legfontosabb tétel : a költségvetés megállapitása következett. A közgyűlés a következő előirányzatot fogadta el : 1. Parkírozásra .... 300 K. 2. Uj csónakokra ... 500 K. 3. Padokra 60 K. 4. Fürdőalkalmazoltnak . 100 K. 5. Kézinapszámökra . 100 K. 6. Utca világításra : . 40 K. 7. Postaköltségekre . 20 K. CNssesen : 1120 K. Mintán az egyesület csak 331'79 K. készpénzzel bír, a kö'gyülés felhatalmazza az elnökséget, hogy a még szükséges öszszeget 800 korona erejéig kölcsönből fedezhesse. E költségelőirányzatból látható, hogy az egyleti tagok a bevételnek, illetőleg haszonnak nem az elzsebelésére törek zenek, hanem belátják az egyesület tulajdonképem célját : a Balaton-kultusz fejlesztését, s minden erejéből a cél megvalósításán fáradozik Ennek elérése Bala'ongyörökön nem íz sokára bekövetkezik — legalább is remélhető —, mert, amint n bevételi és ki«dá«i tételekből, vábnnint a leltái-jegyzékből kitűnik, niáv egy évi működése után is elérte azt a haladási időpontot, ami némely szomszédos fürdőegyletnek csak 5 — 6 évi fáradságos munka után sikerült. A parkírozás, csónakügy és néhány fontosabb tétel kérdésének alapos megvitatása után a gyűlés véget ért. A tagok az egyesület vezetőségének hál ás elismerésüket és köszönetüket fejezték ki. A főgimnázium ünnepi hangversenye. A keszthelyi kath. főgimn. ifjúsága március hó 14-én este 8 órakor a «Hungária»-szálló nagytermében 1848, március 15-ének emlékére ünnepi hangversenyt rendez a következő műsorral : 1. a) Szózat. Egresxy Bénitől, b) Berkes induló. Eckhardt Antaltól. Előadja a fö» gimn. fuyós zenekara. 2. Ünnepi beszéd. Mondja Beér Gyula VIII. o. t., önképzőköri elnök. 3. Március 15-én. Ábrányi Emiltől. Szavalja Galambos Olivér VI. o t. 4. Nyitány a Preciosából. Weber K.tól. Előadja a főgimn. vonós zenekara. 5. A szabad-ág ünnepére Szini költemény 3 képben. Irta Kozma Andor. Zenéjét zerzette Eckhardt Aelal karnagy. Személyek: I. kép: Fényözön. A mágnás — Fabianics Ernő VII. o. t. A földesúr — Morgós Jenő VII. o. t. A pap — Ferenczy Pál VIII. o, t. Az ifjú — Csepinszky Béla VIII. o. t. A földesúr leánya — Párkányi Ilonka úrbány. A jobbágy — Gyenes Kornél VIII. o. t. Idő : 1848 március. II. kép : Ború- A földesúr — Morgós Jenő VII. o. t A férj — Csepinszky Béla VIII. o. t. A feleség — Párkányi Ilonka úrleány. A paraszt — Gyenes Kornél VIII. o. t. Idő : 1859-60 körül III. kép : Béke. A földesúr — Morgós Jenő VII. o. t. Az apa — Csepinszky Béla VIII. o t. Az anya — Párkányi Ilonka úrleány. A fiuk — Záborszky Jenő VII. o. t. A mágnás — Fahianics Enió ATI. o. t. A pap — Ferenczy Pál VIII. o t. A paraszt — Gyenes Kornél VIII. o. t. Angyalok — Draveczky Lincsike és Palkó Éllác-ka. Idő: 1867, a koronázás előtti napok. Helyárak: 1—3. sor 2 kor. 40 fillér, 4—8 sor 2 kor., 9—11. sor 1 ko> 50 fii!., 12—13. sor 1 kor., állóhely 80 fillér. .legyek előre válthatók Sujánszky József könyvkereskedésében. Előjegyzett jegyek vissza nem vétetnek. A tiszta jövedelem az ifjúság kiiándulási céljaira és a zenekar javára fordíttat ik. — Székrekedés ellen a világ leghirnevesebb orvostudorai állandóan rendelik a természetes FereiICZ JÓZSef-keserűvizet. uiert pontos hatása folytán oly ideális hashajtó, melynek bámulatos az eredménye. A forrásoknál töltött és a kereskedésekben üvegpalackokban forgalomba hozott eredeti Ferenc JózsefSirolizv" Roche " ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tüdőgyuladások után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer* a tüdővéSZ ellen.
