Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-02-25 / 8. szám

XVI. évfolyam. Keszthely, 1912. február 25. 8. szám. 1 »4>litíl^;ti lietilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség ciinére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat, a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Egész évre Fél évre . ELŐFIZETÉSI ARAK: . 10 K. - f.

1 Negyedévre 5 K. — f.| Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona. 2 K. 50 i 20 Nem adjdl^ bérbe a fürdői! (h) A f. hó 17-én tartott községi közgyűlés egy beadvány kapcsán azt határozta, hogy a balatonparti fürdőtelepet nem adja bérbe, hanem továbbra is házilag kezeli Ez a határozat volt a képviselőtestület válasza arra a beadványra, amely most tulajdonképen nem is a bérbeadást célozta, mint inkább azt, hogy engedtessék meg a beadvány két benyújtójának betekinteni a fürdőtelep hivatalos irataiba, kimutatásaiba, hogy igy megismerve a keszthelyi fürdőtelepnek fokozatos fejlődését, forgalmát, látogatottságát, egy reális füidőtelepfejlesztési tervet, keszitsenek. E teivet azután benyújtották volna a városnak, amely, ha azt jónak, helyesnek és üdvösnek találta volna, abban az esetben megkezdhette volna esetleges táig}

7alását a fürdőtelep bérbeadása iránt a két ajánlattevővel. A képviselőtestület azonban olyan szűkkeblű volt, hog}

? ezt az egyszerű betekintést sem engedte meg a tudakozódóknak, jólehet az elöljáróság javaslata igenlő volt, hanem a beadványt egyszerűen elutasította. Mi ebben a kérdésben teljesen osztjuk az elöljáróság nézetét s nagyon fezeiettük volna, ha az elöljáróság javaslatat a képviselőtestület magáévá tette volna. Ha a képviselőtestület a beadványnak helyt adott volna, ezzel a kéyviselötestület szabad rendelkezési jogán egy mákszemnyi csorba sem esett volna, ezzel a képviselőtestület még távolról sem kötelezte volna le magát a fürdőtelep bérbeadására, hanem inkább magának is csak használt volna, mert a benyújtott tervből egyet-mást magáévá tehetett és felhasználhatott volna s igy saját munkáját könnyithette volna meg a fürdötelepnek immár elodázhatatlan fejlesztésében. A képviselőtestület határozata tehát elütött bennünket annak a megtudásától, hogy mások micsoda terv keresztülvitelével vélik megoldani fürdőtelepünk fejlesztésének nem könnyű problémáját. Egy jól átgondolt és nagy körültekintéssel összeállított fürdőtelepfejlesztési terv megismerése szerintünk csak haszonnal járt volna a képviselőtestületre is,mert bizonyára csak tanult volna belőle valamit. Tanulásra mindenkiuek szüksége van s ezen általános tö.ivény alól a képviselőtestület sincs felmentve. Kincs az az ember, kitől valami jót nem lehetne tanulni. E tekintetben egymásra vagyunk utalva. A kultura is csak ugy terjed, ha az emberek nézeteiket, felfogásaikat, ismereteiket kölcsönösen kicserélik egymással, tapasztalataikat közrebocsátják. Szerintünk tehát mái' ebből a szempontból is feltétlenül mey kellett volna a képviselőtestületnek engedni azt — ez volt az elöljáróság véleménye Í3 —, hogy a két komolyan érdeklődő betekintést nyerhessen a fürdőtelep hivatalos irataiba. De nemcsak egy teljesen kidolgozott fürdőtelepfejlesztési terv megismerésétől estünk el a képviselőtestület határozata folytán, hanem elvesztettük azt a pénzcsoportot is, a mely a beadvány benyújtói mögött állt. Mert ne tessék ám azt gondolni, hogy a tudakozódók csak egyedül állottak. Szó sincs róla. Oly pénzcsoport állt hátuk mögött, amely, ha a körülmények ugy kívánták volna, akár egy milliót is hajlandó lett volna fürdő telepfejlesztési célokra fordítani. Az a pénzcsoport pedig teljes és megbízható garanciát nyújtott volna a városnak ugy a bérlői kötelességek pontos teljesítésére, mint igazi fürdőélet teremtésére. Különben is azok az iratok nem hozzáférhetetlenek. Akármelyik képviselőtestületi tagnak jogában van azokba az iratokba, betekinteni, azokat áttanulmányozni. Igy a/, a két tudakozódó ur is, ha közvetlenül nem is, de közvetve hozzájuthatott volna mindahhoz, amit tulajdonképen megtudni akart, de ezt a módot nem tartották összeegyeztethetőnek uri mi foltjukkal. Ezek lennének megjegyzéseink a közgyűlésnek szóban forgó határozatához, de ezenkívül még mást is szükségesnek tartunk leszögezni. Abból ugyanis, hogy a képviselőtestület a házikezelés további fenttartása mellett foglalt állást, még nem lehet okosan arra következtetni, hogy fürdőfejlesztési szempontból a házi kezelés jobb és célravezetőbb a bérbeadásnál. Ebből a határozatból legföljebb csak az következik, hogy a jelenlegi képviselőtestületi tagok legtöbbje még a házikezelés híve.De a többség még nem azt jelenti, hogy az igazság is az ö részén van, mert a többség és az igazság tudvalevőleg nem elválaszthatatlanok egymástól. Az emberek általában félnek a gazdasági újításoktól, amelyekről azt gondolják, hogy halálukat okozzák. Ez a félelem sokszor alaptalan. Hasonlókép vannak városunkban is, a kik szerint a. fürdötelepnek házikezelésből való kiadása a város anyagi megkárosodását jelentené. Ez napjainkban már kissé túlhaladott álláspont, az ördögnek falrafestése, mikor i kormán}*, a köz- és magántulajdonosok egymás után adják ki bérbe fürdőiket. Ezt pedig nem tennék meg. ha a bérbeadás anyagi veszteséggel, megkárosodással járna reájuk nézve. Mely fürdőhelyek virágoznak, fejlödnek legjobban a Balaton mellett is? Nemde azok, amelyek bérbe vannak adva ? Ott van Siófok, Balatonföldvár és legújabban Balatonfüred, mind bérben vannak. Az előttünk levő példák remélni engedik nekünk, hogy ha most nem is, de valamikor majd ittt is győzni fog a bérbeadás, mert be fogják majd látni, hogy füidővezetési és fejlesztési szempontból mégis előnyösebb a bérbeadás, mint ahogyan azt már sok helyen belátták. De mikor jön el az az idö ? Addig is csak figyelni fogjuk, hogy a házikezelés mit, mikoi' és hogyan fog újításokat a fürdőtelep fejlesztése körül foganatosítani.