Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-28 / 4. szám

1912. január 21. BALATONVIDÉK 5. A szabadgondolkodók és hitvallásuk. i. (m) Ki látott, már négyszögű kört vagy háromszögű négyszöget, koromfekete havat, vagy hófehér kőszenet, fából vaskarikáé, világos sötétséget, vagy koromsötét nappalt. Ezok olyan ritkaságok, hogy még egy muzeumban vagy ritkasággyüjteinényben som voltak láthatók. Igen ! ezek nagyon ritka dolgok, annyira ritkák, hogy egyáltalában nem is léteznek. És ha valaki mégis komolyan beszélne ilyen dolgokról, jogosan megérdemelné, hogy kinevessék. Mégis akadnak emberek, akik egész komo'yan előhozakodnak ilyen dolgokkal, söt még hivőkre is találnak. Igaz, hogy nem ezen kézzel fogható lehetetlenségekkel állnak elő, mert még a vak is észre venné a kép'elenséget, de ilyen és ezekhez hasonló badarságokat állitanitk. A modern szabadgondolkodókat értjük. így nevezik magukat azok, akik vallásról, vallási igazságokról semmit sem akarnak tudni. Azokat, akiknek még van vallásuk, szolgalelkekuek nevezik s hogy a különbség közöttük és a szolgalelkek között annál jobban kitűnjék, önmagukat szabadgondolkodóknak hivják, s roppant sokat adnak e névre, módfelett tetszelegnek e névben. Szabadgondolkodó gyűléseket, tartanak, szabadgondolkodó egyesületeket alakítanak, s napról-napra szaporodik számuk. Milyen szépen hangzik e név : szabadgondolkodó ! De ha jól szemügyre veszszük e szót, rögtön látni fogjuk, hogy semmivel sem szellemesebb s nem jelent többet vagy kevesebbet, mint a négyszögű kör, vagy azon ritka dolgok bármelyike, miket e sorok elején elszámláltunk. Vegyük csak fontolóra e kérdést: Szabad-e egyáltalában a gondolkodás ? «A gondolatok vámmentesek > mondja egy német közmondás. Ez kétségen felül áll. Egy ország határán átmehet az ember a legkülöubözóbb gondolatokkal, anélkül, hogy ezért vámot szedhetnének tőle. A gondolatokhoz mindaddig, mig fejünkben maradnak, senkinek semmi köze. De azért az ember gondolhatja azt, amit akar? Gondolhatja pl. azt, hogy a kör négyszögű ? Ej halászok, halászok. . . De piszkos a qatyátok ; • Talán nincsen babátok, Ki fejéritsen rátok . . . Öreges ... legyint rá a legény. — Öreges ? — Fogja el Csicsa a szót. •-- öcsém, énnékem is kétrét köllött hajulnom valamikor, ha a gádor küszöbjét áthágtam. Mikor meg a hajót feketére kátrányoztuk, a derekamba nyilait a fájás. . . A sok fájástul meghajlott a testállásom. Ulyan vagyok, minthogyha magas asztalról lógatnám a lábam ... A lábamujja épen, hogy a földet érné. . . Az asztalnak meg épen hogy a szélén ülnék.. Félig álló, félig ülő az én alakom. . . Én is öregesnek mondtam a Háráse sógorbátyám nótáját. Ugyanúgy felelt vissza, ahogy én néked . . . Vigyázz szómra ! . . Hallgattak. Mindenki nyugodalomra tért. A haláezlegénynek azon fektében csukódott le a szemehéja. Álmodott: Másnap halbeváltás volt. A pénzrészt kapták ki. A vörös ember elfogott egy félmázsa halárat... Letagadta, hogy süllő volt. . . Nem mehetett misére .. Nem került ünneplő ruhára.... Ai anyja ágynak esett beteg . . . Nem takarított rá senki fia . . . Ujjai remegtet a 'kimerüléstől. Izomlázban babrált szalmaalomján s összemarkőit egy maroknyit. A hidegverejtéke* arcán kifeszültek izmai. Elcsikordult • foga. . . . Álmodotl a nyomor! . . . VétSA felelet az, hogy nem gondolhatja, ha százeiszer hivatkozik is a gondolkodás szabadságára, ezt mégsem gondolhatja, mert a gondolkodás kötve van az igazsághaz, a tényekhez. Ha valakinek nem volna egy fillérje sem, ha a szegénység kopogtatna ajtaján s anyagi gondokkal kellene küzdenie, próbálja csak meg az illető, eltudná-e gondolni, hogy ő most milliomos, s van pénze bőven ! Ezt kiváimi, elképzelni lehet, de azt gondolni, hogy tényleg igy van, nem lehet, s már a legelső pillanat, megtanítaná « szomoiú valóságra, hogy ő most földhöz ragadt szegény. Vagy gondolja csak el valaki, ha tudja, hogy Budapest Franciaország fővárosa, hogy Magyarország Afrikában fekszik, hogy a Nilus hömpölyög a Duna medrében, vagy hogy a Dunában viz helyett bor folyik. Gondolja csak el ! Ugyebár erre az lesz a felelet, hogy ez lehetetlenség. Tökéletesen igaz; ilyent nem gondolhatunk, mert ezen gondolatok ellenkeznek a tényekkel, mert Budapest Magyarország fővárosa, mert Magyarország Európában fekszik és a Nilus nem nálunk, hanem Egyptomou keresztül folyik s mert a Duna nem bor, hanem viz. Vagy képzeljünk el egy kis iskolás gyermeket, akit tanítója az egyszeregyre oktat. A gyermek azt tanulta, hogy 2X2=4, de mindig azt mondja, hogy 2X2=6. És amikor a tanítója azt kérdi, miért mond mindig 4 helyett ötöt, tehát valótlanságot, azt feleli : én szabadgondolkodó vagyok, tehát azt gondolok, amit akarok. A tanító ilyenkor bizonyosan egy hamisítatlan mogyorófave»szővel tenné megérthetővé a kis nebuló előtt, hogy az ő szabadgondolata minden ész és igazság ellen van. S helyesen cselekednék. Ebből is láthatjuk minden további bizonyítás nélkül, hogy a gondolkodás nem szabad, hanem kötve van a valósághoz, az igazsághoz. De nemcsak ehez. hanem a gondolkodás kötve van a gondolkodás törvényeihez is. Mi ? még törvényei is vannak a gondolkodásnak ? Igen ! csakhogy ezen törvényeket nem császár, nem király vagy valamelyik parlament hozta és szentesitette, hanem maga a gondolkodó emberi elme, maga az ész. Csak gondolja el valaki, ha tudja, hogy az ő zsebórája az által jött létre, hogy kis kerekeket, csavarokat, rugókat, szögecseket tettek egy dobozba, ezt jól összerázták, s rövid rázás után egy kész zsebóra került ki a dobozból. Ugyebár erre azt mondanák, hogy ez lehetetlenség, s kész bolondság, ilyent még csak gondolni is. Igaz ! Tökéletesen igaz ; kész bolondság ilyent még csak gondolni is De miért mondhattam ezt, azért, mert egy határozott törvény szerint gondolkodom, amely törvény azt mondja, hogy minden dolognak meg van a létrehozó ok», azaz elegendő oka arra, hogy az a dolog létre jött legyen. így a zsebóra egy bámulatos kis mű, melyben minden kis keréknek, csavarnak, rugónak, szögeoskének meg van a maga a helye. Azonban azon rend, melyben az óra alkotó részei vannak, nem származhatik a pi^szta véletlentől, sem az alkotórészeknek egy dobozban való össserázásától, hanem ezen részeknek rendje, elrendelése esek ennét származhatott, hogy egy gondolkodó elme, a jelen esetben az órás, a kis kerekeket, csavarokat, rugókat, szögecseket egy bizonyos t»rv szerint öszszeállitotta. Közgyűlés. A Keszthelyi Ipari és Gazdasági Hitelszövetkezet, miut az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja, február -kór 11-én délelőtt 10 órakor Keszthelyen a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart. Napirend : 1. Mult évi üzleieredményről szóló jelentések tárgyalása. 2. Zárszámadások megvizsgálása és a felmentvény megadása. 3. Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés. 6. Uj alapszabályok alkotása. 6. A» igazgatóság 3 •tagjának választása. 7. Biráló-bizottság 4 tagjának választása.8. Netaláni indítványok. Értesítés. Főmagasságu Vaszary Kolós bibornok, hercegprímás Ő Eminentiája által Keszthely város szegényei segélyezésére tett alapítványának 1000 koronát tevő fé-évi kamatai u Eminentiája alapitó levelének 3-ik pontja értelmében f. évi február hó 12-én kiosztatni fognak. Felhívom mindazon keszthelyi születésü, illetve illetőségű egyéneket, akik ezen alapítvány kamataiból nyerendő segélyre igényt tartanak, miszerint ennek eluyerhetése iránti igényeiket február hó 8. napjának déli 12 óráig a városház tanácstermében a hivatalos órák alatt (d. e. 9—12-ig) jelentsék be. Keszthely, 1912. janur hó 25-én. Reischl Imre városbíró, bizottsági elnök. A „Keszthelyvidéki Gazdakör" működése. A < Keszthely vidéki Gazdakör>-nek ismét két, a népre nézve nagy haszonnal járó munkásságáról óhajtok néhány szóban beszámolni. F. hó 21-én megjelent községünkben a keszthelyi gazd. akadémia két tanára : dr. Hoffmann Ferenc s Náray Andor urak, hogy a gazdaközönségnek előadást tartsanak. Dr. Hoffmann tanár mindenekelőtt üdvözölte az iskola termében összegyűlt nagyszámú gazdaközönséget és miután a község lakói közül ez ideig még nem tartozott senki a Gazdakör kötelékébe, felszólította őket a csatlakozásra, egyben elsorolta annak a sok hasznát, amivel a gazdaközönség tömörülése és egyöntetű gondolkodása jár. Buzdító szavainak meg is volt a hatása, mert azóta a község lakóinak háromnegyed része beiratkozott a Gazdakörbe. Mikor azt is elsorolta, hogy mennyiféle kedvezményben, anyagi és erkölcsi támogatásban részesülnek a gazdaköri tagok, áttért elóadásánsk tulajdonképeni tárgyára : a réteknek műtrágyázására. Mondanom sem kell, hogy ez az értelmes előadás teljesen meggyőzte a gazdaközönséget a műtrágya hasznossága felől. Úgyis az volt itt eddig a baj, hogy a gazdák nem igen merték a műtrágyát használni, mert annak jó hatását nem ismerték és miután az azzal való trágyázás költséges is, idegenkedtek tőle ; az istállótrágya pedig nem fedezvén a szükségletet, bizony a rétekre nem igen került. Majd Náruy Andor tanár vette át a szót és a szarvasmarhák okszerű táplálásáról tartott előadást. Kölönösen hangoztatta, hogy melyek azok a tápláló takarmányfélék, amelyeknek helyes adagolásával háromszoros tejmennyiségre tehet szert a gazda. Pedig — úgymond — a tej itt a mi vidékünkön igen jól értékesíthető, mikor Keszthelyen 18—20 fillért adnak literjéért. Az előadások után füzetkéket osztottak szét a gazdák között, amelyek a rétek-, legelőkről és a tejgazdaságról szóllottak. A Gazdakörnek még egy másik érdemes munkáját ls fel akarom itt említeni. Csak két, héttel ezelőtt volt, araikor e lapban azt ae eszmét vetettem fal, hogy itt a Kisbalaton melletti községekben jó volna gyékényfernó tanfolyamot rendezni, mert igy a sok gyékény fel lenne használva, nem veszne kárba. Igazán nem gondoltam, hogy ily hamarosan kivitelre is kerüljön a dolog. Pedig ugy vau-! A «Keszthelyvidéki Gazdakő^ fáradhatatlan vezetője, Fáber Sándor gazd. akad. tanár nr meghallgatta a kérő szót és intézkedett, hogy községünkben e tanfolyam létesüljön. TŐ bét csütörtökjén meg >s kezdődött az oktatás. A tanfolyam látogatáséra a községi fiatalság nagy része jelentkezett. Vas tehát oktatás : elméletben, gyakorlatban és ezt mind a Gazdakör népjo*