Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-06 / 1. szám

1912. január 21. BALATONVIDÉK 5. Iskola-gondnoki kinevezés. Dr. Bálás Béla főispán Nagy István volt városbirót, a keszthelyi állami polgári leányiskola gondnokságának tagjául az alábbi levél kíséretében nevezte ki: Tekintetes Nagy István urnák Keszthely. Zalavármegye kir. tanfelügyelőjé nek javaslatára Tekintetességedet a keszthelyi állami polgári iskola gondnokságának tagjául kinevezem, s felkérem, hogy ezen tisztiében, a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 1901. évi május 21 én 32.058. számú magas rendeletével, az 1868. évi XXXVIII. és az 1876. évi XXVIII. törvénycikk végrehajtása tárgyában, az állami elemi népiskolák gondnoksága, tanitói, illetve igazgató-tanítói számára kiadott, s uz 1007. évi junius hó 30 án 73.776. szám alatt, kelt miniszteri Szabályrendelettel módosított iUtasitás» rendelkezései szerint eljárni szíveskedjék. Zalaegerszegen, 1911. drc. 19. Baliks Béla dr. főispán. Néhány sző gyermekeink nevelése körül. Most, hogy a karácsonyi szünidőben visszagondoltam a gyermekkor örömeire, boldogságára, eszembe jutott, mily izgalmak között vártuk társaimmal az értesitó- } Igen boszus lehetett, mert. arca elsápadt. és a pokolra kívánta vendégeit. Azonhan alighogy betoppantak, megváltozott a nagyságos asszony arca. • Isten hozott kedves Milim ! Szervusz aranyos Jankám ! Soha jobbkor ! Foglaljatok helyet kedveseim ! Istenem, de örülök, hogy a ti kedvenc rántott csirkétek van asztalunkon ! Yiszkedett a bal szemem, gondoltam, hogy valami öröm ér.» Mit gondoljon az a gyetmek, aki az első pillanatban hallja, látja anyja haragjának kitörését, — utána a másik pillanatban pedig — örömnyil vánitásait. Ilyen légkörben elfonnyad, elfogy az őszinteség csirája. (Folytatjuk.) Balatongyörök. Üsth Gyula. Farsangi naptár. F. hó 6-án. A Krausz Ernő és Testvére f héruemügyár munkásnőínek bálja az Amazonban. Kezde'e 9 órakor. Belépő díj 1 korona. F. hó 10-én. A főgimnázium hangversenye a Hungáriában. Kezdete fél 8 óra kor. F. hó 20-án. A keszthelyi ipartestület ke belében alakult bizottság zártkörű t.áncestélye az Amazonban. Kezdete 8 órakor. Belépő dij 2 K, családjegy 5 K. i kiosztás pillanatát. Az első rubrikát, melyikben magaviseletünkből osztályoztak bennünket, jóformán meg sem néztük ; dicséreteset, vagy szabályszerűt kaptunk ; ránk nézve majdnem ugyanazt jelentette. Sokkal jobban törődtünk az egyes tantárgyakból nyert osztályzatainkkal, mert szülőink is inkább azokra fektettek nagyobb súlyt. Ha jól megfigyeljük a mostani kisebbnagyobb tanulóinkat, sajnos, most is arra a tapasztalatra jutunk, hogy ugy a tanulók, de talán még jobban a szülők, leginkább arra törekszenek, hogy a tantárgyakból legyen meg a «jeles», —a többi már mellékes - I Pedig elismert tény az, hogy a tudás j maga nem boldogít. Az ember értékét uem a tudás adja meg, hanem az erkölcs, mely tetteiben nyilvánul. Van a tudásnál valami értékesebb is : a jellem. «Akit tetteiben az erkölcs nem kormányoz, annál a tudomány egy olyan fáklya, mellyel maga fölött a házat gyújtja fel> — mondja egyik paedagógusunk. Tehát jellemesekké kell nevelni gyermekeinket. Ennek pedig első lépcsője az őszinteségre való nevelés. Egy őszinte emberben okvetlen erós jellemre következtethetünk. A mai korban, az élet ezer meg ezer, kisebb-nagyobb megpróbál tntásai közt vajmi kevés őszinte emberre akadunk. A legtöbb kényszerből nem őszinte, — és aki őszinte, az legtöbbször kényszerből mond igazat. Pedig az csúnya jellemvonás. Ha igy állunk a felnőttekkel, nehéz, de igen fontos kötelességet ró a szülőkre és tanítókra az őszinteségre való szoktatás nevelés. A gyermek az első hat évét a családban tölti. Olyan az a 3 — 6 éves bimbó, mint egy kis majom. Utánozni igyekszik mindent, ami körülötte történik, legyen az rá nézve üdvös, vagy kárhozatos. Lehetetlen, hogy az anya lépten-nyomon követhesse gyermekét. Elkerülhetetlen, hogy a gyermek ne lásson, ne halljon olyasmit, ami. nem neki való. Kezdő tanító koromban nevelő voltam egy uri családnál. Ebédnél ültünk. Háziasszonyom kitekint az ablakon, látja, hogy váratlanul vendégek jönnek. KRÓNIKA Lateinerpályák. Ma mindenki lateiuernek készül. Az urat irigyli a paraszt. Az iparos, kereskedő legtöbbje belát ja, hogy többet ér )ó szatócsüzlete, iuühelye, akár három kishivaiálnokság. Kell is, hogy beláthassa, mert náluk költi kisdedecske fizetését, — meg R piacon Ma már lányok is keresik a kereskedői pályát. Se huj. Még mindig jobb kereskedői alkalmazottnak, mint kujtorgó színésznőnek, vagy állástalan, itt is, ott is kopogtató tanítónőnek, vagy 32 korona fizetésű postakiadónak. Ehhez mindhez iskola kell Négy polgári, tanfolyam és 4 képző. Már a pólya szerint. Az iskola meg pénz. Sok pénz ! Most a % ra dolgozás ? Minek vegyük másnak a fizetést? Kamatnak. A posamesteré 600— 800 kor. ; a tanítóé 1000 kor. Egy kereskedősegédé — 20—24 éves korban 1600— 1800 kor. itt a provinciákon. Most egy kereskedöalkalmazott inaskodása 4 évbe és elhasznált ruhába került. Egy tanítóé, postásé ezrekbe és 4—8 évbe. Hol it.t; az aránya befektetés és jövedelem között ? A kereskedőé : 0: 100%; a tanítóé: 100: 0%. Milyen jövedelme lehet egy kereskedőnek, aki 140 kor. ha vi fizetési adhat egyegy alkalmazottjának ! Elgondolható. Az igényei nagyobbak — sokszor, akárhány kishivatalnokénál A balatoni nyaralók 80— 90 % kereskedőcsalád A szabad kereseti pályák jövedelmezőségére vall ez. A nagy külföldi fürdőket és kiskereskedőkből fölvergődött tőkepénzesek keresik .... és fi zelik. Becsülni való, hogy lányok is keresik e pályádat. A kor reális szellője hadd érlelje meg a felfogást, hogy a lateinerpályák cifrauyomorusága szemfényvesztés. Ritka és szenzációs eset nálunk, hogy jogáezfiát fogta a szabóolló, asztal mellé rgy pesti apa. De okosan tette ! Okulhatnak ez ameriknias felfogáson más magyar apák is. Csak a baj, hogy mindig a kulodából beszél ki az ember: ha a mostani eszemmel gondolkozhattam volna ! . . . Petárt, a szerbek vajdáját legelőször a demokrata Franciaország fogadta. Eleddig csak az bírta elfeledni, hogy Petár véres üstökről örökölte a koronát. Nem hiába a szajmparti fővárosban nagyon sok császár, király ült már ilyen módon az elődje trónusára. A kíváncsiság gyötör, melyik lesz a második kirándulás helye ? — Budapest az utolsó . . . Hja, nekünk nincs itthon a vajdánk! A király aligha jön le a fogadására. Irodalmi élelmesség. Móric Zsigmondról szól a nóta. Nem hiába Ady «vér ée arauy» motivumaiu épül fel a legtöbb Móric-regény s novella. Valahogy elkésett hang ez. Nyugaton már idejétmúlt a naturalizmus. Nem orvosi boncolásokra luváucsi ott az olvadó. Összetett lelkekre. Valami akadémikus már ilyenről beszél. Nem szabad megijedni az akadémikustól, mert ott az Akadémia nem az irodalom után kullog, hanem vele halad. Móric e»'nek ellenére is felszínre, nagy elismerésre jutott s örüljünk neki, mert sok sok értéket kapart napvilágra. Nem csoda, sok sarat is. Vér és gyomor a költészete. Nem széles okála, de sok nótát, vert ki rajta. Mondom az arany, a pénz is ásítozik. Jellemzi korunkat, s az irodalom félig éldt, félig poézis ; nem nagyon csodálni való, ha Móricz is éli az életet s az arany csengése csörömpöl a fülében. Ki is használja. Bizonyság ra a következő kis hír. Galamb papnéja, megjelent a Vasárnapi Újságban ; kiadta a Franklin Társulat ; színdarabbá dolgozta fel » előadták a Vígszínházban ; könyvalakban kiadj a a Franklin Társulat a Vasárnapi Újság Almanachjában. — Jó, jó, semmi szavunk hozzá. Móric kihasználja a kínálkozó jelent. Most dicsőség. Ki tudja, nem fordul-e a szerencse ? Uj irány, uj emberek, uj izlés . . . Látta ezt Jókai is. Kellett is tapasztalnia. Hja, ki kell használni az alkalmat. A kiadó Franklin T. érzi legjobban. Azért fizet immár harmadszor ugyanazért. Mório a negyediket se engedi el. Kopozni kell a madarat, ha kézbe került. V-th. — A vakbél, mint tudjuk, teljesen felesleges testrésze az embernek, mégis számtalan esetben komoly, sokszor halálos megbetegedésnek a? okozója. Az oly gyakori vakbélgyuladást, melyet többnyire csak életveszélyes operációval lehet meggyógyítani, a belekben való torlódás idézi elő. Mi sem természetesebb, minthogy e veszedelmes megbetegedés elkerülésére minden embernek gondoskodni kellene arról, hogy ily torlódások a belekben elő ne forduljanak. Ez a legbiztosabban a természetes FereriCZ József keserüviz rendszeres használata által érhető el. Ez az évtizedek óta kipróbált biztos és enyhe hatású páratlan hashajtó megakadályozza a torlódást a belekben és a legmakacsabb székrekedést is biztosan megszünteti. Ezért kevés gyógyviz küldetik oly távol vidékre és örvend oly közkedveltségnek, mint a már harminc öt év óta használatban lévő <Ferenc József* keserüviz, miről a négy világrészben nyert 10 aranyérem tanúskodik. A valódi Ferencz Józsefkeserüvizből mint rendszeres adag egy boros pohárral, reggel éhgyomorra véve elégséges. Kapható a jobb lüszernzletekben és az összes g3'óg}'tárak ban.