Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-06-29 / 26. szám

XVI. évfolyam. Keszthely, 1912. junius 29. 26. szám. PoiitiRai lietilap. MEGJELENIK H E T ENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre Fél évre . 10 K. B K. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 60 í 20 Nyilttér petitsora 1 korona. Választői jogot a népnek. A nemzetek és népek sorsa a törvényhozásban dül e!. A parlamentek határoznak a jog, a törvény, az államháztartás, a gazdasági élet, a társadalmi viszonylatok, a népnevelés, a honvédelem és a kormányzás nagy kérdéseiben. A képviselők szavazzák meg a törvényeket, a jókat és rosszakat egyaránt. Magyarország jövője, a magyar nemzet sorsa is a törvényhozás összeállításától függ. Évtizedeken keresztül garázdálkodott ebben a hazában a liberális párt s csinált olyan törvényeket, a mel}

Tek miatt a gazdasági romlás, a politikai anarchia és a társadalmi forradalom lejtőjére jutott az ország. A most érvényben levő választási törvén}^ mellett nem az egész nép akaratát képviseli az országgyűlés. A képviselő urakat nagyrészt nem az egész magyar társadalom irányitóttá politikájukban, hanem legtöbbször tisztán a párthatalmi szempont, vagy a stréberkedő önérdek. Nolia minden kuluiiállam'oan a társadalom fejlődésével, a nemaeti kultura gyarapodásával karöltve járt. a politikai jogkiterjesztés, Magyarországon 1848 óta lényeges változás nem történt a választói jogosultság kérdésében. Ijesztő adatok mutatják, hogy a magyá.r államnak sokkal több a mostoha, mint az édes gyermeke. Mig minden száz lakós közül a külföldön : Németországban 22 ember, Belgiumban 2 ü ember, Franciaországban 28 ember, Angliában 17 ember. Ausztriában 27 ember bir politikai joggal, addig Magyarországon minden száz lakósra csak 6 szavazó esik. Kiáltó igazságtalanság, hogy általános adó-, katona- és iskolakötelezettség idejében bizonyos fokú vagyonhoz van kötve a szavazati jog és mindazok, akik véráldozatot kénytelenek hozni a hazáért, akik három életévüket kötelesek a katonaságnál eltölteni, akik a közvetett adók révén az állami jövedelmek legnagyobb részét szolgáltatják és akik az egész ország anyagi felvirágzásának alapjait vetik meg hasznos munkájukkal, — ki vannak zárva a politikai jogok gyakorlásából. Oda se engedik őket az urnához. Semmi beleszólásuk nincs az ország sorsának intézésébe s velük ellentétes gazdasági érdekekkel biró egyének nélkülök, ellenük választanak törvényhozókat. Tarthatatlan és égbekiáltó jogtalanság, hogy a szegény zsellérséget, a szegényebb sorsú kisiparosokat és az egész munkásosztályt egyszerűen kitagadták az állampolgári jogokból s csak a köteless-égek terhes jármát akasztották a, nyakukba. Ahol kötelesség van, ott jognak is kell lenni. Aki jó katonának adófizetőnek, honvédnek és fogyasztási adót fizetőnek, az legyen jó választónak is. Akinek jó a verejtékes munkája, a piros vére és keserves adófillére, annak legyen jó a szavazata is. Ennek az igazságtalan és igy tarthatatlan helyzetnek meg kell szűnni, hogy a törvényhozás Házp valóban a nép, az ország Háza legy

e

nEzt akarta maga 0 felsége a király, a legelső magyar ember is, ki legutolsó trónbeszédében e tekintetben a következő igéietet tette: Az alkotmányos élet korszerű fejlesztésének szempontjából legfontosabb feladatát képezendi kormányunknak, hogy a politikai jogokat a társadalom minden rétegére kiterjesztve, a nemzet egészét vigye be a politikai élet sáncaiba E végből készitend elő az általános szavazati jog szabad gyakorlására vonatkozó javaslatait, ugy a demokratikus eszme korszerű kivánalmainak, valamint a magyal- állam nemzeti jellegének megóvása mellett. E szerint az uralkodó is akarja a népjogoit kiterjesztését, a dolgozó milliók is akarják, hát ki az a ki nem akarja? Már p«dig aki az általános választójog ellensége, az a nép ellensége, aki az általános választójog előharcosa, az a nép ügyének előharcosa. Evek multak el az igéret elhangzása óta, de azért még most sincs meg az általános szavazati jog, amely után milliók epednek. A mai megromlott politikai közállapotoknak nincs más orvosa, mint az általános szavazati jog és az annak alapján összeült uj Ház. Legyen egyszer már vége az általános szavazati joggal való népámitásnak, ennek a politikai angyalcsinálásnak, hogy egészségesebb, tisztább közszellem vonuljon be a közélet minden ágába, K

e

r. szocialista. Községi közgyűlés. Keszthely nagj'község képviselőiestületének kedden tartott rendkívüli közgyűlése a haladás jegyében folyt le. Nem ugyan bevégzt-tt tények, hanem komoly kezdeményező lépések fűződitek a keddi i özgyülé.-hez, a melj

T nyugodt tárgyilagos és méltóságteljes lefolyásával a község minden elfogulatlanul ítélkező polgára lelkében csak azt a meggyőződést, alakíthatja ki, hogy a mostani képviselőtestüler, — vagy mondjuk — az uj rendszer, a lehető legkomolyabban aktu ja megvalósítani mindazt, a mi községünk anyagi és szellemi kulturájáuak fejlesztése szempontjából immár elodttzhutlan. A közgyűlés tárgysorozatán szereplő nagyfontosságú tárgyak oly szép számban gyűjtötték össze a képviselőtestületi tagokat, hogy hasonló látogatottságú közgyűlés már régen volt. Reischl Imre vbiró szívélyes üa\ "lő szavai után a közgyűlés áttóit a /ti dőbizottság javaslatainak tárgyalására. A közgyűlés elfogadta a fürdőbizottságnak fiirdöfejlesztési előterjesztését, mely sz"tint most a község elöljárósága a Bulaton-fürdő tervezet t, fejlesztése és fokozatos kiépítésére egy általános elhelyezési terv és az az épületek tervrajzai készítésére pályázatot hitdet. A tervezetben elhelyezendő egy uj földszintes vendéglő maga* előtérte], egy 50 szobás szálloda, bazárok és elárusitóKeszthely. Balatonfürdő és a Balatonpart környékéről óriási választék- 6iliánev||17 lÁlfil^f ban kaphatók öUJdJIöAIlJf JVidCl Fő-utcai és a Balatonparti üzletében Keszthelyen. :: Viszontelárusítóknak magas árengedmény.