Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-05-26 / 21. szám

1912. ápr ili s 28. BALATONVIDÉK 26 A budapesti véres napok, j — Saját tudósítónktól. — Csütörtök délelőtt V 2 »• Városliget. A Damjanich utcán vágtat va közele­dik három fiáker egymás mellett, ütik a lovat, ahogy bírják s közben harsogva kia­bálnak : — Itt a forradalom ! A Nagymező­utcában ölik a népet ! Az utca képe egy szempillantás alatt megváltozik. A járdákat szélesen elfoglal­ják a kitódult házbeliek. Közben- jönnek a villamosok, — ez egyszer nem ök gázolnak, hanem őket. Az ablakok sorra beverve, a kocsivezetők ke­vés kivétellel bevert fejjel. A megálló hely­nél a kalauz a peron oldalfalára mutat. — Tessék megnézni ezt a lyukat, manlicher golyó ütötte. Az ember kisujja könnyen belefér. A katonaság a fegyverét használja ! Ez volt a kezdet. Délelőtt II óra. Liszt Ferenc-tér. Szemközt áll egy svadron huszárság s a nép fejvesztetten őrjöng. A huszárfőhadnagy ölébe fektetett ki­vont karddal szembe néz velük. Fülsiketítő zsivaj s a becsület-ertések áradata zúdul a huszárok felé. A főhadnagy arca lilaszinü, de hall­gat. Mögötte a legénység dühösen fészke­lődik a nyergében. Egy suhanc kilép a sorból ós meg­csiklandozza a ló orrát. : — Krr . . . esett ! A tiszt fél lépést hátrál. Egy vasmunkás kinézésű legény a sapkájával ráüt a ló orrára. Hátulról előre törtet egy rendőrliszt I s a tisztre kiált : — Kérem, tessék atakot vezényelni ! A tiszt visszafordul és elkiáltja magát : — Schritt mars ! I Es megindul az oszlop — lépésben. A rendőrtiszt vezényel : — Kérem, gyorsabban ! Gyorsabban ! A huszártiszt elkiáltja magát : — Galopp ! Mars ! A lovak előre nyújtják a fejüket s ] mint a szél rohannak előre. Mindenki nyúllá válik. Az emberek a ' gázlámpákra másznak. A huszárok a szük hely miatt vágni nem tudnak, csak a két legszélső vagdal a járdán. mint a galamb, utána nyúlt egy n»gy ur s a kis ártatlan galamb bizony elvesztette a fejét . . . Toroczkny riadran hallgatta az öz­vegy beszédét. A tiszteletes ugy találta, hogy világosabban kell beszélni és felvilá­gosítani a szegény özvegy asszonyt — mondja : bizony, édes Berkyné, ha most valaki betoppanna és azt mondaná, hogy a fia nem tanult, rossz útra tért és hogy megbukott. Az özvegy fölemelte fejét. De már annak azt mnndanám, hazu­dik, mert fiam fiskális, itt az irás a fiókom­ban. S erre odafutott az almáriumhoz, ki­húzta fiókját, onnan kivette a nagy pecsé­tes irást, oda tartotta dindalmasan a tisz­teletes ur elé, hogy betűzze ki. Reszkető kézzel fogta a diplomát és alig tudta visz­szaadni, most már haza akart menni, haza ... Az ajtóban is hallotta hangját. De a leányok — szegények, fiam mon­dotta. Az úton visszafelé a tiszteletes urnák az járt HZ eszében, hogy vájjon baj volna, ha a paplakot többé el nem érné. Ugy találta, hogy az ember mindig tovább él egy napot, sem mint kellene. Valaki. Temérdek ember hull a lovak elé, — mégis elterjed a hír a nép között : — A katonaság fraternizál a tünte­tőkkel. Délelőtt Va '2 óra. Szabadság-tér. Mentők jönnek szembe ós tízesével egymás mellett vezetik a sebesülteket. Az automobilok szirénája fel fel sivit, ahogy a halottakkal elrobog. A halottak száma jó­val több 6—7 embernél. A osata kifejlődött. A barrikádou, a feldöutöit villamos­kocsik tetején Budavár ostroma. Roham rohamra. Kalapácsok és kardok csattognak, a penge gyengébb ;. némelyik valósággal «0> betűbe hajlik. Mellettem a «Nap> fotografusa felvé­teleket kész't,. A huszáiság és a g}'alogosok közre fogják a tömeget, ropog a revolver. A lo­vasok átgázolnak a gyepen, oldalt a tö­megbe. Egy ember félig felkapaszkodik egy gázlámpára, ug} 7, hogy magasan a többi felett van, magasra emeli a revolvert és lő. A*. egyik huszártiszt lebukik a lóról. A merénylő körül hirtelen tisztás támad, s látszik, amint az eldobva a fegyveit, me­nekül. Egy gyalogos altiszt négy feltűzött szuronyos legénnyel utána. Beszorítják egy sarokba a szuronyokKal darabokra tépik. Még vonaglik, amint a mentők felve­szik a véres aszfaltról. Félórával előbb ugyanitt sortüzet adott a gyalogság, akik látták, mondják, hogy ugy hullott, a nép, mint kasza előtt a fű. Ötvennégy halottról beszélnek, de ez csak a sebesültek száma. Déli 12 óra. Váci-körut. Nyolc gyalogos rendőr kerget vagy száz embert, egy utcasaroknál másfelől ro­hanó tömeg zúdul rájuk. Egy szempillan­tás ós egyetlen rendőr ssm látszik. Eltiporta az áradat. A nép tomboi a rendörök fölött, ami­kor az utca végében befordul husz lovas rendőr. Hátborzongató hajrá. A házak ablakai tele nézőkkel. Mindenki ordit, de ez az ablakokból hallatszik legeiősebben. Ajrendőrök vágják a tömt-gef, mint a répát. Az egyik első emeleti erkélyen egy fiatal leány hisztérikus sikoltozása hallat­szik. A leány eltűnik az" ablaki ó 1, majd egy pillanatra rá visszatér ; kezében revol­ver s a tömeg közé lő, Egy lovasrendőr lefordul h lováról. Senki se veszi észre. Délután 3 óra. Olyan a város, mintha éjszaka volna­Villamos nem jár, kocsi nincs, szokatlan csendesség mindenfelé. Mindenki befelé igyekszik. A szemközt jövők az eleven újságok, mert más lap nincs. Elterjed a városban a hir : — Négy órakor kihirdetik a statáriu­mot. Az ege.sz országban forradalom ; Te­mesváron 32, Monoton 10 ember halt meg. Este 9 óra. Stefánia-ut. A parkklubbot, erős katonai csapat, őrzi. Mindenki azt hiszi, vége a napnak, de a készülődések mást sejtetnek. A kávéházak redői lehúzva. Minden ember az utcán. Gyerekek szaladnak a keleti pályaudvar felől. Egyetlen lámpa se ég a Thököli-uton. Mindent levertek már ! Messziről sürü üvegcsörömpölés hal­latszik. — Már a saroknál vannak ! Kiált a másik. Egyszerie mint az ár, közeledik a tö­meg ; amerre jön, nyomában sötétség, Fej­vesztett menekülés a kapuk alá. Kint csörömpölve törnek a lámpák, a'olakok, cégtáblák, kávéház ajtók. Egyet­len rendőr sincs a láthatáron. A tömeg azt tesz, amit akar. A városliget fölött szólesen piros az tt gyújtogatnak. Péntek reggel 8 óra. A villanyosok megindulnak, bár a legtöbb ablak nélkül. A pusztulás képe tel­jes. Ameddig a kő elért, nem maradt épeu üvegnemü. Mesélik az emberek, hogy a Váci-ulon most kezdődik az igazi hadd-el-hadd. Péntek délelőtt 10 Fehérvári-ut. A Baross-utca felől jövő villanyosok ablakai bezúzva ; a kocsikban halommal áll az üvegcserép. A Népliget felé tövestől csavarják ki a lázadók a gázlámpákat. A Schiok-gyár és Nicholscn-gyár lán­gokban. Felgyújtották a kizárt munkások. Este sötét lesz a város, mert nincs már több gázlámpa. Csúnyább este készül, mint a tegnapi volt. Az utcák tele csavar­gókkal. Délután 3 óra. A nyomdában. A helyzet mindjobban elmérgestdik. A szocialista pártvezéreket letartóztatták s erre a munkásság általános sztrájkkal felel. Holnap alighanem megállnak a gépek ós mi újból nyaralunk. A katonaság hat helyen « városban gépfegyvereket állit fel és ugy várja az es­tét. A Ganz-gyári munkások szervezetten készülnek a rombolásra s elsőre a Kálvá­ria-teret, és templomot szemelték ki. Kecskemétről sürgősen visszakérik a Pestre küldött katonaságot, mert odahaza is szükség van rá. Kitört ott is a forra­dalom. Az ablak alatt most, vonulnak el a tűzoltók lágymányos felé. Az újpesti gyá­rak még most, is lángokban állnak. Délután 4 óra. Ahol itt vagyok, mintha kivül állana a forradalom raijonján. Ahol a lakásom van, az a túlsó felére esik. Középen van a harctér, ott most is folyik a vér. A hely­zet határozottan barátságtalanabb, mintha Tripoliszban lennénk. Eddig még bizonyos határt éreztünk a lehetőségek terén, most, ugy látszik, hogy minden felborul. Ez már néni riport, többé, hanem va­lóságos harctéri tudósítás. Mintha megveszett volna a világ! Most már nem a rendőrség keresi a tüntetőket, hanem ezek őket. Ahol egy rendőr megjelenik, ott, halálos revolverezés kezdődik. A mai délután folyamán ki tudja hány ember halt meg újra. Már számba se veszik őket,, Budafokon tüz van, Újpesten tüz vau, Eizsóbetfalván, Kispesten tűz van. S a katonaság feladja a külső kerületeket és bevonul a belvárosba, ha ott is elég lesz ! ? Ma este felfordul Budapest fenekestől. Es nekem, hogy haza jussak, keresz­j tül kell menni a csatatéren. Jól nézünk ki í Este 3/i 1 óra. Utazás a Fehérvári-útról a Damjanicli­utcába. A Ferenc József-hidig minden csen­des, csak az erkélyek dús közönségén lát­szik, hogy várják már a Kelenföldről be­' jelentett tüntető sereget A Vámház-köruton lovasrendőrök jönnek szemközt. A villamo­son újságolják a nyomdászok, hogy egyik vezetőjüket, délután 2 órakor agyonlőtték. A Lónyai utca egyik sarokháza előtt egy revolvertáskás tiszt cigarettázik. Nagy csődület a kapu előtt; ott katonák vannak elrejtve. A Kálvin-téren egy szakasz gya­logos, gulyákbarakott fegyverrel. Az Üllői­utról lovásrendőrök jönnek szemközt. A Muzeum-köruton egy szakasz huszárság ; a régi Nemzeti színház előtt pihenő gja­logosok. A Rákóczi-utón egy szakasz lo­vasrendőr ;őn szemközt' A Népszínház előtt egy egész lus had­sereg. Az Apolló udvarán gépfegyverek. A József-körűt,ról egy század huszár közele­dik ; a Palace hotel előtt egy szakasz lo­vasreudőr jön szembe velünk. A Népopera felől rövid galopban huszárság nyargal át az uton. Valahol baj van. A Baross-téren gyalogosok, gulyába rakott fegyverrel. A Rottenbiller utcában pedig verik az ablakokat, hogy csak ugy csörömpöl. Orbán Dezső.

Next

/
Thumbnails
Contents