Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-05-12 / 19. szám

6. BALATONVIDEK 1912. junius 16. járni Keszthely városa ezen intézményt, kiszámíthatatlan befolyása lenne fürdővárosunkra. Az az áldozat, melyet az intézmény elnyerése esetén a városnak hozni kellene, oly könnyen megoldható dolog, hogy arról egyenlőre beszélni sem érdemes, de majd foglalkozni fogunk vele. Hisszük, hogy ügybuzgó városbiránk magáévá teszi ezt az ügyet és elkövet mindent, hogy sikerüljön is. Községi közgyűlés. Keszthely nagyközség képviselőtestülete kedden délután tartotta meg tavaszi rendes közgyűlését a képviselőtestületi tagok élénk érdeklődése mellett. Reischl Imre városbíró elsősorban üdvözölte a vármegyei törvényhatósági bizottságának kiküldöttjét — Oltay Guidót, ki a községi' számadások tárgyalásánál a vármegyét képviselte, majd a kegyelet hangján emlékezett meg az elhunyt Horváth Károly urad. főszám vevőről, kinek emlékét jegyzőkönyvben örökitik meg, végre üdvözölte a megjelenteket és a gyűlést megnyitotta. A gyűlésnek első ós egyúttal legfontosabb pontja volt az 1911. évi községi számadások tárgyalása. Gaál József a kritika éles bonckésével részeire bontotta a számadást, behatóan ismertette, amelynek alapján a közgyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy a jövőben a költségvetés keretén túlmenni a képviselőtestület tudta és' beleegyezése nélkül nem szabad. A Deák Ferenc-, Vaszary Kolos-, Széchenyi- és Petőfi utcák csatornázási munkálatai elvégzésével Hoffmann Istvánt bízták meg, mivel a legelőnyösebb ajánlatot ő nyújtotta be. Az adótárgyaláshoz bizalmiférfiaknak megválasztották Bognár Imrét és Berényi Bélát. Az esküdtképes férfiak összeírásához választott bizottság tagjai lettek: Hoffmann Arnold, Práger Tivadar és Révész Lajos. A 216962 kor. költséggel renovált községi korcsmára Hoffmann Miksa bérleti szerződését 6 évre meghosszabbították. A vasúttal párhuzamos útnak, amelyet a béciek tiszteletére ideiglenesen felszereltek villanylámpákkal, a fürdőidény alatt 3, még pedig 2 egész éjjeli és 1 fél éjjeli lámpával vuló világítását az elöljáróság előterjesztésére a közgyűlés megszavazta. Nem hiába irtunk tehát mellette. Fürdővendégeink bizonyára hálásak lesznek a váróinak ezért a figj'elemért, amelyet már előbb is megérdemeltek volna. A villamos telep 1911. évi kezeléséről szerkesztett számadást a közgyűlés tudomásul vette. Eszerint a Ganz-féle villamossági részvénytársaság városunk világitására a mult évben is ráfizetett — 3555 03 K-át. A kimutatás szerint a társaság összbevétele volt 94,109-87 K, kiadása 47,666 01 K. A kiadáshoz járul még az üzembórleti díj cimén 23 786-45 K, a község részesedése után pedig 5800 K. Az összkiadás tehát 77,25240 K. A maradvány eszerint 16,857-42 K. 1907—1910 a részvénytársaság azonban a világításra ráfizetett öszszesen 20,412 45 K át, amit ha a mult évi maradvány terhére veszünk, ínég mindig 3555-03 K. deficit mutatkozik, A mu't évi nyereség a secundar vezetékekből származik. Ha az uj vezetékek felállítása egy év alatt a 3 legutolsó évnek 20,412-45 K deficitjét 3555-03 K híján fedezte, kíváncsiak vagyunk az 1912. évi kimutatásra. A rendőrbiztos, rendőrök és az elemi iskolai szolga, hivatkozással a nagy drágaságra, fizetésfelemelést kértek. A közgyűlés nem zárkózott el jogos kérelmük teljesítése elől : a rendőrbiztos lakbérét 100 (kap tehát most összesen 260 K át), a rendőrök fizetését 60, az iskolaszolga fizetését 50 K-val felemelte. Szendrey Júlia emléktáblájára a közgyűlés 100 K-át, szavazott meg. Hoffmann Jakab Fia a fürdőtelepen autómata-buffet felállítására kért engedélyt. A közgyűlés Hoffmann Jakab Fiát kérelmével elutasította, csak üditö ásvány- és savanyúvíz árusítására adott engedélyt. A közgyűlés több ügyet (Felsőhancókréti parcellázás, Csónakázó egyesület átirata, községi szállodák bérbeadása stb.) a fürdőbizottsághoz utalt. A Felsőhancókrét parcellázási tervrajzát a közgyűlés Reischl Imre vérosbiró meginokolása alapján, hogy azt sem szépészeti, sem városfejlesztési szempontból elfogadni nem lehet, a közgyűlés visszautasította. Majd egy szükebbkőrü bizottságot alakított, amelynek feladatává tette, kogy egy megfelelőbb terv benyújtása végett kezdje meg tárgyalásait a parcellázókkal. Több kisebb ügy elintézésével a közgyűlés véget ért. „Vissza a virággal !" Nemes, jótékony célra virágnapot rendeznek Budapest angyali szivü hölgyei. Kedves, szép gondolat virágárulással gyűjteni az elhagyott szegény, árva gyermekek javára. Kétezer derék uri asszony és uri leány rang ós valláskülönbség nélkül vesz részt a május 15-iki és május 16 iki virágnap szép munkájában. A költői gondolatú májusi ünnep haszna a Budapesti Országos Gyermekmenhely Egyesület és egy kis részben a cselédotthont fenttartó Katholikus Háziasszonyok Szövetsége magasztos céljaira fog szolgálni. Ki sajnálna egy-két fillért, adni egy szál virágért. És mégis akadt nyomtatvány, amely ádáz, gyűlöletes hangon a virágnap ellen izgatott. Ez a lap a «Zsidó Szemle», amely 1912. május 1—5672. ijar 24 keletű számában magyar nyelven a következő piszkolódást hozta : Virág-nap készül Budapesten. A katholikus gazdaasszonyok egyesülete a menhely javára rendezi és már hetek óta folynak az előkészületek arra, hogy a kitűzött napon a virág jegyében pumpolják meg a grófok és grófnők Budapest közönségét. Bennünket csak annyiban érdekel a dolog, hogy Budapest zsidósága mindig a legnagyobb mértékben kiveszi részét «z ilyen adakozásokból és boldog, ha a non olet elvénél fogva a grófnők az ó fillérjeit és koronáit is elfogadni kegyeskednek. Most, hogy egyenesen és kifejezetten is olyan intézmény érdekében folyik a pumpolás, melyhez a zsidóságnak legfeljebb annyi köze van, hogy ha egy-egy elhagyott zsidógyerek kerül a menhely pártfogásába, ugy legfőbb törekvésük, hogy az az egyedüli üdvözítő anyaszentegyház kötelékébe kerüljön, arra figyelmeztetjük Budapest zsidóságát, hogy a virág-napou jusson eszébe a zsidósága és eg3^etlen fillérrel se támogassa a grófnőket. Ha mindenáron jótékonyk. 1ni akarnak, ugy gondoljanak zsidó népükre, gondoljanak a marokkói éhező zsidó tízezrekre. Gondoljanak a zsidó nemzeti alapra, a zsidó szünidei gyermektelepekre és ha a grófnők kitárják kezüket «alamizsnáért», mondják meg nekik, hogy «nekünk nincsenek grófnőink, akik a mi céljainkra gyűjtsenek, engedjék meg önök, hogy mi magunk adjuk filléreinket a mi gyermekeinknek. Önöknek ugy is elég jut nélkülünk is.» így kell beszélni minden önérzetes zsidónak ! Vissza a virággal! Minden megjegyzéstől tartózkodunk' csak a tény leszegezésére szorítkozunk, a mely azonban minden éles kritikánál szebben és hatásosabban beszél. Tanító-gyülés. A Zulavármegyei Általános Tanítóegyesület keszthelyi járásköre csütörtökön tartotta ez évi közgyűlését Csathó Alajos elnöklete mellett Keszthelyen. Amilyen látogatott, épen olyan érdekes és magas színvonalú is volt a gyűlés. A gyűlést, amely előtt szentmisét hallgattak az egyesület tagjai, Csathó Alajos elnök nyitotta meg. Megnyitójában a teljes elismerés és az igazi, benső öröm hangján emlékezett meg Biró Józsefről, a keszthelyi áll. polgári leányiskola köztiszteletben álló igazgatójáról, mint olyan férfiúról, aki már 40 éve hű és munkás tagja az egyesületnek, amelynek életében mint pénztáros, majd mint elnök odaadó munkásságával elévüUi' tetlen érdemeket szerzett. A gyűlés meleg ovációban részesítette az egyesületnek 40 évet jubiláló tagját. A meleg hangú elnöki megnyitó után Nagy Margit, polg. iskolai tanárnő észt megkapó, szi vet-lelket gyönyörködtető felvasást tartott, a «Békeszmék, tanító és iskola* cimen. A világbéke eszméjének szeretete hatotta át a felolvasás minden sorát, amelyben ritka ügyességgel állította egymás mellé a módokat és feladatokat, amelyek a világbéke előkészítésében és megteremtésében a családra és társadalomra háramlanak. Alapos készültségre valló és tartalmas felolvasást tartott Szollá)- István tanító az «Iskolai fegyelmezéséről. Ismertette a mult. nevelési ós tanítási rendszerét, amely inkább a nevelésre, mint a tanításra fektette a fősúlyt. Ezzel a rendszerrel teljesen szakított a francia forradalom hatása alatt kialakult uj tanítási és nevelési rendszer, amely a «tulideálizált és a csőd szélén álló humanizmus»-ával ma már ott tart, hogy az erkölcsi nevelés és a jó fegyelem kiveszőfélben van. Az ebből származó bajok elkerülése végett szükségesnek tartja a régi és az uj tanítási és nevelési rendszer között az okos és célravezető középiit megteremtését. A felolvasás után élénk eszmecsere indult meg, amelyből az álhumanizmus vedel mezésében a túlzók hangja sem hiányzott. A gyűlés, moudhajuk, egyhangúlag ! osztotta Szollár István nézetét, kinek érI tekezéseért jegyzőkönyvi köszönetet sza} vazott. Utánna Polgár Jenő cserszegtomaji tanító tartott felolvasást előbb a 'Szépízlés és szépérzelem fejlesztéséhről, majd a «Földrajz fcanitásá»-ról. Felolvasásai gyakorlati téren mozogtak és ez adta meg felolvasásainak értékét. Az elnöki j-len'ések beterjesztése után a gj'ülés Csathó Alajos szívélyes szavaival véget ért. 1998/1912. Hirdetmény. Kivonat a keszthelyi járás főszolgabitájának 1666/911. sz. rendeletéből. 1. Minden lakó, vagy a község belterületén fekvő üres telek tulajdonosa köteles a gyalogjárónak az általa használt házrész, illetve telke előtt elvonuló darabját tisztán tartani. 2. A gyalogjáró április 30 tói szeptember 30-ig naponta többször fellocsolandó, azt söpörni pedig reggel 6 órától kezdve este 11 óráig csakis locsolás után szabad. Ezen idő alatt tilos tisztítóeszközök vagj' berendezési tárgyaknak az utcára való kiporolása is. 3. Szennyvizet az utcára kiönteni vagy szemetet, oda kiszórni, általában azt szándékosan bepiszkítani tilos. 4. Ezen rendelet megszegése az 1876. évi XIV. t.-c. 7. §-ába ütköző kihágást képez ós 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel lesz büntetve. Ezen rendeletet azzal teszem ^közhírré, hogy szigorú betartása állandó ellenőrzés tárgj'át fogja képezni. Keszthely, 1912. május 7. Szekeres Ödön, jegyző.