Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-05-05 / 18. szám

6. BALATONVIDEK 1912. junius 16. Fontos tényként leszögezni kíván­juk, liogy eddig a kormány valahány­szor, ha a vármegye tisztviselőinek valami olyan kedvezményt óhajtott biztosítani, aminőt az állami tisztviselők és alkalma­zottak még nem élveznek, a jóváhagyást azzal az indokolással vonta meg, hogy : «az állami tisztviselők- és alkalmazottakat ilynemű kedvezményeket illetőleg a vár­megyei risztviselők és alkalmazottak nem előzhetik meg.» Hogy ez esetben a belügyminiszter eddig követelt elvétől mégis eltért, azt a jogos következtetést vonjuk le, hogy az állami tisztviselők és alkalmazottak sző­nyegen levő nyugdijreviziója a fenti ked­vezményt szintén felöleli s csak napok kérdése, hogy az államiak is húzzák lak­bérük után is nyugdijaikat. Horváth Károly hercegi urad. főszámvevő 1851—1912. (h) Május 2-án reggel futó tűz­ként járta be városunkat a lesújtó hir, hogy Horváth Károly hercegi urad. főszámvevő meghalt. Bár ha­lála nem jött váratlanul, hisz hosz­szu időn keresztül betegeskedett, ál­lapota hol jobbra, hol rosszabbra fordult, mégis mindnyájunkat meg­döbbentette gyászos halálának szo­morú liire, mert örökre elvesztettük azt a kiváló férfiút, kit lika szép, nemes lelkitulajdonságaiért az egész város odaadó, szinte rajongó szere­tettel vett körül. A fáradhatatlan munka embere volt, ki páratlan hűséggel és lelki­ismeretességgel teljesitette felelőség­teljes állásának összes kötelességeit. Jóságos szive, a mely immár megszűnt többé dobogni, megoszlott herceg ura és családja között. Mig egyfelől tehetségéhez képest minden lehetőt elkövetett herceg ura java, érdekében, addig másfelől szive-lelke egész melegével csüngött családján, amelynek boldogítása volt minden vágyának, munkájának, törekvésének célja. Akkor volt boldog, ha állásában herceg urának, családjának dolgoz­hatott, ha másnak szívességet te­hetett. Áldott jó lélek volt, ki ellensé­geskedést sohasem, csak barátságot ismert. A megtestesült szerénység, alá­zatosság volt a gőg, a büszkeség leghalványabb fényű vonása nélkül s ez volt különösen az, amiért őt mindenki, aki csak megismerte, tisz­telte, szerette és becsülte. Igaz, hogy már nincs közöttünk, nem láthatjuk, nem lehetünk tiszte­letet parancsoló nyájas társaságá­ban, de azért mégis a mienk — lelkileg, mert áldott emléke fent ma­rad közöttünk és tovább él. Az erényekben és érdemekben gazdag élet megbecsülése volt az a hatalmas gyászmenet, amely az el­hunytat szombaton délután utolsó útjára — a temetőbe kisérte. Ött volt a város egész társadalma, sőt a vidékről is nagyon sokan megje­lentek. Az impozáns gyászoló gyüle­kezetnél csak a részvét volt nagyobb, amelynek el-elcsukló hangjai és só­hajtásai mellett tették le a boldog feltámadás remén) Tében a drága te­temet fedő koporsót a Szent Mik­lósról nevezett temető egyik néma sírboltjába. Nyugodjék békében ! Lukács választójogi terve. Lukács László bemutatkozása nem keltett aggodalmakat, de valami szokatlan lelkesedést sem. Olyan volt a fogadtatása, mint amilyen ő möga : józan és mérsékelt. Nem kötötte le magát a miniszterel­nök semmilyen irányban. Még az osztrák miniszterelnök ált»l Magyarország bel­ügyeibe történt vakmerő betörésről sem nyilatkozott többet, minthogy ezzel szem­ben álláspontját ki fogja fejteni. Főcélja az volt, hogy a választói reform dolgában igyekezzék a józan belátást úrrá segiteni minden oldalon. Igen szerencsés és helyes az a meghatározása, mellyel a választói jog uj szabályozásának két határát a jogos as­pirációk és a jogos aggodalmak által látja kitüzlietőknek. Ki kell elégiteni minden jo­gos igényt, d« respektálni kel| minden jo­gos aggodalmat. Ez igy általánosságban igen szépen hangzik, el is fogadja minden okos és be­csületes ember. A csata akkor kezdődik köztük, amikor arról lesz szó, hogy mik is hát azok a jogos aggodalmak ? Justbék ezzel a kérdéssel roppant egy­szerűen végeznek: nekik egyáltalán semmi­féle aggodalmaik nincsenek, akiknek pedig mégis vannak, azokat egyszerűen letorkol­ják. .Tustli Gyula nagy hetykén kivágta, hogy harminc kormányt egymásután kész megbuktatni, ha azok nem hozzák az ál­talános titkosat. Justh az ö alaposan lefo­gyott pártjával a háta mögött azt képzeli, hogy ő diktál az országnak, a királynak, a kormánynak, mindenkinek. Valóságos despota, demokrata, söt szociáldemokrata sallangokba bujtatva. Vele és pártjával szemben tehát Lukács hiába hivatkozik a józan megfontolásra; fölösleges velük szóba is állani. Vannak emberek, akiket nem le­het meggyőzni, csak legyőzni. A többi párt nem utasította vissza mereven Lukács programmját, de nem is nagyon lelkesedett érte. Lukács kü'önösen a választójogi reformra nézve vetett föl egy gondolatot : hogy a mai cenzuros ke­rületeken felül lennének általános válasz­tói joggal választó kerületek is. Ez az u. n. knriális rendszer meg volt nemrégiben Ausztriában is, belőle fejlődött az általá­nos választójog teljes uralomra jutása. Ná­lunk sem lehetne ezt elkerülni — de mi lenne akkor a jogos aggodalmakkal? Pedig a jogos aggodalmak megvan­nak, maga Lukács kénytelen azt konsta­tálni. Nemzetiségi tekintetben az aggodal­maknem ke vésbbé jogosak, mint amelyekre Csernoch érsek a monarchikus államforma szempontjából mutatott rá. Hogy Lukácsnak sikerül-e a várva­várt kibontakozás, az még most a jövő titka. 1965/1912. Hirdetmény. Az országgyűlési képviselőválasztók 1913. évre összeállított ideiglenes névjegy­zéke a városházán május 5-től május 25-ig közszemlére kitétett. Az 1899 : XV. t.-c. 151. §-a értelmében a névjegyzék elleni felszólalások május 5 tői május 15-ig ad­hatók be, május 16-tól május 25-ig pedig a beadott felszólalásokra észrevételek te­hetők. Keszthely, 1012. május 3. Szekeres, jegyző. Siófoki ügyek. Siófok vízvezetéke és csator­názása végre-valahára megvalósul. A nyilvános pályázat folytán 12 ajánlat ér­kezett be 640 000—780.000 korona között. A legkedvezőbb ajánlatot Dömény Ede budapesti mérnök nyújtotta be. Nagy többséggel elvileg megszavaz­ták a vízvezeték és csatornázás megépíté­sét, különben ez ügyben a május hó 15-én megtartandó közgyűlés fogja meghozni a végérvényes határozatot. A község 100.000 korona államsegélyt nyert, de mivel egyenlőre a nehéz politi­kai viszonyok miatt nincs kilátás arra, hogy magasabb összegű államsegélyben ré­szesüljön Siófok, azért a község mintegy 700.000 korona kölcsönt fog felvenni 50 éves amortizációs törlesztésre. A legkedve­zőbb kötcsönajánlatot a Magyar Kereske­delmi Bank tette 540% mellett. Ezen nagy és üdvös intézménnyel Siófok belép a modern fürdőhelyek közé és bátran hirdetheti pormentes levegőjét a vízvezeték révén. Artézi kut hiányában a vásártéren mintegy 7 fúrt kut fogja szolgáltatni a vi­zet, amelyet kellő raffinálás és iztelenités után egy nagyobbmérvü szivattyugép víz­toronyba fog felhajtani. A község külön­böző helyein 15 nyilvános vizikut lesz fel­állítva, azonkívül 100—150 méter távol­ságra utcai vízcsapok az öntözésre és az esetleges tüzveszedelem oltási céljaira. Az építést kora ősszel kezdik meg, amikor a nyári idegenforgalom megszűnik. A teher a háztulajdonosokat fogja sújtani, mert nemcsak a házakba való bevezetés, hanem az összes költségek is adó arányá­nyában ipájuk fog kivettetni. A nyeis, tiszta házbéradó Siófokon 4CO.OOO korona. Körülbelül 4% emelkedést okoz a házi­uraknak a vízvezeték megépitése. Igy is elég nagy a lakásbér, most legalább cim lesz a házbérfelemeléshez. Siófok villanyvilágítása is kü­szöbön van. Tudvalevő dolog a Balatoni Szövetségnek erős akciója a balatoni kör­világítás érdekében, mely körbe Siófok község is belépett. A szántódi villany­áramfejlesztő központi telep már épül és előreláthatólag e hó végén el is készül, míg a köivilágitás július közepén kezdő­dik meg. Ju'ius végén tehát kigyúlnak a Balaton körül a villanylámpák. A siófoki hajókikötő építése most már 20 munkást foglalkoztat, kik a földmunkálatokat és kisiparvasuttal a kő­hordást végzik, mie egy benzinmotor a vizszivattyuzást teljesiti. A gazdagyülés impozánsnak ígér­kezik. A Magyar Gazdaszövetségbe a le­folyt munkaesztendőben hatszáznál több uj tag s ezek között ötszáz falusi szerve­zet, tehát közvetve mintegy 50.000 falusi gazda lépeit be. Ez a nagy tagmozgalom leginkább annak a kiváló hatásnak tulaj­donitható, amelyet az ujabban tartott or­szágos nagy gazdagyülések gyakoroltak az Ország kisgazdaközönségére A parádi, pa­licsi, nyíregyházi és kecskeméti gazdagyü­léséről van szó, melyeknek méltó betető­zése lesz a Darányi Ignác elnöklésével ju­nius 19-én Siófokon rendezendő agrárius tanácskozás. A Gazdaszövetség táborkará­nak gyarapodása igazolja, hogy az orszá­gos nagy gazdagyülések megnyilatkozásai a földmivelő Magyarországnak. Az ország közvéleménye ebből a szempontból kell hogy megítélje a siófoki gyűlést is, hol a mezőgazdasági termelés védelmével és a nemzeti földbirtokpolitika kérdésével fog­nak foglalkozni a gyűlésre készülő kisgaz­dák ezrei. A gazdagyüléssel kapcsolatban nagy borkiállítást rendez Siófokon a Bala­toni Szövetség. A ki a borkiállításon részt akar venni, részére kötelező az, hogy egy­egy borfajtából 3 darab 7 deciliteres üveg­ből beküldjön. Ebből kettő a borkóstolás céljaira szolgál, a harmadik pedig a ven-

Next

/
Thumbnails
Contents