Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-04-28 / 17. szám

2 BALATONVIDEK 1912. március 31. Lássuk csak, mik ezek a hibák? A j. számvevői intézmény első fő, hogy ugy mondjuk, alaphibája az, hogy a j. számvevő nem önkormányzati szerv, hanem állami és pedig nem bel- hanem pénzügyi számvevőségi szakközeg, aki «a járási számvevői teendők ellátasa iránt megbízást nyer.» A j. számvevő tehát szolgálatát a pénzügynél kezdvén, gyakorlatát is ott szerzi és ezután kap a <j. számvevői teendők ellátása iránt megbízást.* Ha tehát azt akarjuk, hogy a j. számvevői rendszer beváljon és fejlődjék, akkor az 1902 : III. t.-c. hatályon kívül helyezésével a járási számvevőt vissza kell adni teljesen az önkormányzatnak, melyet már az 1897 . XX. t,-c. is biztosit. Ezzel kapcsolatban azonban az egész vármeg}

7ei számvevőséget viszsza kell állítani, illetve a belügy alá helyezni. Az intézmény legnagyobb hibája az, .s ez a legfontosabb, hogy a j. számvevők nincsenek kellő jogokkal és önálló hatáskörrel felruházva. Az állami számvitelről szóló s már idézett t.-c. 87. §-a szerint : a számvevőségek az igazgató hatóságoknak csak közigazgatási segédszolgálat tekintetében vaunak alárendelve, de számviteli ellenőrzés tekintetében önállóan működnek. Az 1902 : III. t.-c. indokolása pedig kimondja a fentieken kívül még azt is, hogy : «a j. számvevő a főszolgabíró kötelességeül kitűzött ellenőrzési teendőket át fogja venni és ez által a főszolgabíró terhes hatáskörét is lényegesen megkönnyíti.* Mindezek ellenére a járási számvevők részére kiadott utasítás a tételes törvények intenciójától eltérőleg a járási számvevőknek a községi számviteli ellenőrzése tekintetében önálló működési kört nem biztosit. Pedig az autonomía szorbitása nélkül a j. számvevők hatáskörének önállósítására kiválóan alkalmasnak kinálkozik az, hogy a pénztál vizsgálatokat önállóan tarthassák és a községek két legfontosabb vagyon jogi kérdésének, a költségvetés és számadás I. fokú vizsgálatának, tárgyalásának képviselőtestületi közgyűlésein a főszolgabiró kiküldése nélkül is jelenlehessenek. Ez nem ütközik sem törvénybe, sem rendeletbe, amellett pedig a j. számvevő behatóbban ellenőrizhetné a községi vagyonkezelést és a j. főszolgabírók az igy felszabadult idejüket az önkormányzat egyébb ágazataira fordíthatnák. Hiba továbbá, hogy a j. számvevőknek nincsen utiátalányuk. Nagyon megbénítja a j. számvevői intézmény fejlődését az is, hogy a j. számvevők nem gyakorolhatnak a községi vagyon- és pénzkezelés, valamint a számvitel felett olyan állandó, folytonos, szakszerű ós közvetlen felügyeletet, mint a milyent tőlük az 1902 : III. t.-c. indokolása megkíván. Ennek főképen az az oka, hogy a j. számvevők kiküldetésével takarékoskodnak, még pedig főképen azért, mert az állami költségvetés «utiköltség» cimén nyitott hitel a központi tisztviselők útiköltségével közös s igy érdekében is áll a központiaknak, hogy a j. számvevők utazásait korlátozzák a saját érdekükben, mert ha a hitelt a j. számvevők is igénybe veizik; ugy a központi tisztviselők sem utazhatnak annyit, mint ma. Ha a j, számvevők utiátalánynyal láttatnak el s ezzel szemben kötelezve lesznek, hogy a községek mindennemű vagyonjogi fontosabb kérdéseinek tárgyalásánál jelen legyenek a községekben és szaktudásukkal közreműködjenek: a törvény intenciója el lesz érve. Megjegyezzük végül, hogy Pestvármegye s a legtöbb vármegye már meghozta fenti ügyben határozatát, mely határozatok fentirt propoziciónkat teljesen fedik s igy joggal remélhetjük, hogy Zalavármegye törvényhatósága is fenti értelemben hozza meg határozatát. A balatonkereszturi vízpart fejlődése. Bidatonkereszturről iiják : Amióta Festetics Tassilo herceg ur őfőméltósága a Balatontultusz fejlesztése és a homoki szölőmivelés kiterjesztése érdekében a községünkhöz tartozó ti/, kilométer hosszú vizmenti földsávot közrebocsátotta, azóta a Balatonpart e részén szokatlan élénkség észlelhető. A területet ki sebb darabokra felparcellázták, amelyeket leginkább n környékbeli kisgazdák szerezték meg abból a célból, hogy a teljesen hasonló talajú Máriat«lep mintájáia szőlőkerteket létesítsenek. Több mint kétszáz hold került így egyesek birtokába, akik a terület felforgatásába már az ősszel kaptak bele, hogy a szőlővel való beültetés még e tavasszal megejthető legyen. Voltak, akik gözekével végeztették a rigolozást, ami a kézi erőnél valamivel kevesebbe került Akik a délivasut vonatain a keresztúri határon átutaznak, azok gyönyörűséggel láthatják, hogy derék magyar népünk vasszorgalma abból a puszta patti területből mit képes teremt-ni. Több száz munkás dolgozik most ott, akik karóznak, szélfogókat, kerítéseket létesítenek és ültetik a szőlőtőkéket, amelyek hivatva lesznek a Máriatelep hírneves kitűnő boraihoz hasonló nedűt teremni. Lázas munka folyik most a fürdőtelepen is, amelynek uj tulajdonosai oda törekednek, hogy modern és kényelmes berendezések meghonosításával Balatonkereszturfürdőt az őt megillető színvonalra emeljék ós a fürdőhely látogatottságát is fokozzák. E célból elsőbben is a faluhoz és az itteni délivasúti és helyiérdekű vasúti állomásokhoz legközelebb eső területet, mintegy 14.000 négyszögölet fürdőpark létesítésére, további 60 kafc. holdat pedig 400—1600 öles részletekben villaépítés céljára parcelláztak fel. Építés alatt áll a modern berendezéssel felszerelendő negyven szobás Park szálló ós vendéglő, a hatvan kabinból álló fürdőház és más épületek, amelyek már az idei fürdőidényben fognak a közönség rendelkezésére állani. A már eladott telkek tulajdonosai közül már többen építkeznek. A fürdötulajdonosok folyamodtak a kormányhoz, hogy a hajóközlekedés lehetővé tétele érdekében az itteni övcsatorna egyik kőpartja meghosszabbíttassák és egyúttal a csatorna mélyíti essék, hogy oda teherhordó uszályok és személyszállításra berendezett kisebb járművek bejárhassanak. Fürdőnk várható rohamos fejlődésére való tekintettel az itteni uradalmi bérlő legközelebb téglagyárat állit fel és az állam négy holdas zöldségtermelő telepet létesít. A feslői szépségű szigligeti ós badacsonyi hegyvidékkel szemben levő kitűnő viztalajú és hullámverést! Balatonkereszt.urfürdö emelkedése mellett mi sem szól jobban, minthogy a fürdőtelep villatelkei iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Nyaralóépités céljára eddig már számosan vásároltak telket, köztük • Bay György rendőrkapitány Nagykanizsa, Bencsó József divatárus Budapest, Büki Ferenc kir. kultúrmérnök Pécs, Bellus Lajos gyógyszerész Nagykanizsa, Csuha György állomásfőnök Ókér, Pürst Dezső dr. ügyvéd Temesvár, Ferenczy Gyula földbirtokos Budapest, Franz Lajos gyáros Admont (Stájerország), Gunda Lajos min. számvizsgáló Budapest, Gaál János London, Hegyi Lajos építési vállalkozó Marcali, Herczegh József máv. főmérnök Pécs, Hídvégi Kornél jegyző Me sztegnye, Kocli Karoly igazgató Gomba, Kranz Alajos posta és távírda főfelügyelő Budapest, Levatics Kálmán dr. kir. táblabíró Pozsony, Lukács Gyula birtokos Újlak, Mantuano Jenő máv. főmérnök Nagyszentmiklós, Marcell János dr. kir. büntető járásbiró Budapest, Melhárd Ambrus építési vállalkozó Marcali, Merkly József dr. gyógyszerész Nagykanizsa, Röttler Károly dr. Budapest, Simon Mihály fögimn. tanár Gyöngyös, Skublics Imre kir. közjegyző Zalaegerszeg,SkublicsFanny birtokos Zalaszentmihály, Sauermaun Mihály középisk. tanár Nagykanizsa, Tassaly Tamás posta és távirdatiszt Nagykanizsa, Vetier Ernő főmérnök Budapest és mások. A siófoki országos yazdagyülésEgy pár hét választ el bennünket mindössze a Magyar Gazdaszövetség által Siófokra junius hó 19-ére összehívott gazdagyüléstől, ezért talán nem lesz érdektelen már most ráterelni a magyar gfzdák figyelmét azokra az aktuális kérdésekre, amelyek Siófokon megvitatásra kerülhetnek. Nem valami rózsás kötülmények között hangzik el a Gazdaszövetségnek Siófokra hivó szózata sem. Az immár állandósult politikai zavarok miatt nem jut idő semmiféle jelentős társadalmi és gazdasági kérdés megoldására, szerencse, hogy a nemzet életösztöne annyira amennyire letudja nyűgözni az immár állandósult zavarok folytán előidézett zsibbadtságot s a dolgok azért, látszólag mennek a régi kerékvágásban. Uj ösvényeket azonban a nemzet haladásának nem tudtunk nyitni, nem tudtuk különösen a nemzet fenttartó elemnek, a földmivelő népnek jogos ós méltányos kívánságait kielégíteni, régi sérelmeit orvosolni, csak különös véletlennek köszönhető, hogy a mostoha helyzet dacára, amikor a kivándorlás a destruktív törekvések romboló munkája állandóan tizedeli, állandóan gyöngíti a földmivelő-osztá'yt, ez az osztály még is annyira-amennyira megtudta őrizni erős, egységes voltának a látszatát. Sokáig azonban nem tarthat ez a do" log igy. A földmivelő nép teherbíró képes* sége kimerülőben van s ennek dacára folyton ujabb terheket raknak reá. Épen azért» hogy a nagyobb katasztrófát kikerülhessüksürgős szükség van alkalmazásba venn

1 mindazokat az eszközöket, amelyek segit, ségével talpra lehet állitani, meg lehet elő" síteni a gazdaközönséget. Hogy mik legyenek ezek az eszközök, azt már évekkel ezelőtt megállapították. Első sorban is nemzeti jellegűvé kell tenni a magyar birtokpolitikát. Ehhez természetesen törvényhozási intézkedések szükségesek, a tör-