Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-04-21 / 16. szám

1912. áprili

s 2L BALATONVIDÉK 3 denki előre igyekezett, a korláthoz és hatalmas «hochi kiáltásokkal viszonozták a fogadtatást. Ezalatt néhány üdvlövés jelezte a vendégek megérkeztét, majd lebocsátották a hidat, mire Beischl biró a város nevében először magyar, azután német nyelven üdvözölte a vendégeket, mint a magyar tenger utasait. Szép, tartalmas beszédében rámutatott a Ba'atont környező kialudt vulkánikus hegyekre azzal, tiogy az a belső tűz a lakosség szivében eloll hatatlan vendégszeretetként ég tovább. És ez az az igazi magyar vendégszeretet—úgymond, — amelynek egész melegével köszönti a megérkezetteket és kívánja, hogy a fiatalság a Balaton mellékén és a városunkban eltöltött néhány órának édes és mai adandó emlékét vigye magával. Utána Schriklcer Sándor az akadémia ifjúsága nevében meleg, kollégiális szavak bsn üdvözölte a kirándulókat. A fényes fogad'atásért Bedlich Oswald, a rector mondott hálás köszönetet. Hangsúlyozta, hogy mily élvezetes napot töltöttek a Balatonon és nem győzte dicsérni a vidék természeti szépségét, amelyb>n nem tudtak eléggé gyönyörködni s amelyhez méltóak lesznek azok az emlékek is, amelyekkel a Balatont elhagyni és hazájukba visszatérni fognak. Kiszállás a hajóból. Ezután a partraszállás köve'kezett ; az ifjak és leányok egj'enkéut, párosan, vagy kisebb csoportokban hagyták el a hajót és beláthatatlan sorokban vouultak végig a melón a közönség kíváncsi szemei előtt. S miközben ez a kiszállás véghez ment, dr. Csolnoky Jenő egyetemi tanár valamennyiük nevéten kedétyes szavakkal búcsúzott el a mellette álló öreg kapitánytól. Majd bemutatta öt : a ne\e horvát — monda — magyarul beszél, de tulajdonkép olasz. Aztán felhívta a távozók figyelmét arra, hogy a derék kapitánj'nak köszönhetik, hogy a Balaton kellő közepén nem kerültek zátonj'ia, vagy össze nem ütköztek valamely másik hajó>zöi nyeteggel. Mert ebben az esetben — úgy mond — már rég a Balaton hűs mélyén volnánk. — életünk árán. S egy meleg kézszorítással köszönetet mondott a kapitánynak. 0 volt az utolsó, aki a ha ót elhagyta. A vacsora. A bécsiek itt tarlózl-odásának ideje sokkal rövidebb volt, sem hogy valami érdemes, kimerítő programmot össze lehelett volna állítani. A partra szállás után a vendégek még a strandon tartózkodtak, 7 órakor pedig a Hullám étteimébe vonultak, hol ki-ki a maga társaságával asztalhoz ült. A fényesen kivilágított nagyi erem zsúfolásig tömve volt. A mintegy 300 teríték körül a tanárok, vezetők, a mindkét nembeli deákok és elszórva városunk néhány" számottevőbb tagja foglalt helyet. S amilyen jókedvvel jöttek, oly fesztelen, igazán otthonias jó hangulat töltötte is be a termet. Csupa mosolygós lerefere volt az egész vonalon és a vígság, a hangulat valósággal tetőpontját érte el, amikor megszólaltak a Bizi hegedűk. Bámulatos lelkesedés vett erőt ekkor a fiatalságon olyannyira, hogy a tüzes magyar nótákat szűnni nem akaró, mondhatnám kórusos tapsvihai követte. Igen, gyönyörűség volt nézni, hogy az osztrák deákok milyen szivük mélyéből élvezték a magyar zenél és hogy elragadtatják magukat a 'magyar vendégszeretettől és mulatságtól egyaránt. (De meg kell jegyeznünk itt, hogy Biziék ezúttal igazán ki is tettek magukéit.) Eközben felszolgálták a vacsorát s a vendégek kiéhezve a nagy úttól, az Ízletes ételeknek, de pem kevésbbé a kitűnő tomaji bornak is jó étvággyal neki láttak. A vacsora alatt nem volt hiány a toasztokban sem. Az elsőt dr. Mojzer György kórházi főorvos mondotta. Mint a bécsi egyetem régi hallgatója üdvözölte pár szép, hatásos mondat keretén belül a jelenlevő tanárokat és az ifjúságot s poharát az Almamáterre ürité. Bedlich rektor megköszönte és mély tartalmú beszédében kifejtette, hogy a tudomány és a művészet az egyes nemzetek között összekötő kapcsot létesít és örvendetesen konstatálja ezt ép most, amikor a keszthelyi gazdasági akadémia részéről ilyen fényes fogadtatásban részesülnek. Az ériékes beszédre Fáber akadémiai tanár válaszolt, majd pedig Schrüttka dr. udvari tanácsos a magyar vendégszeietet méltatta. Végül Schriklcer mintáz akadémiai rangra emelt első gazdasági tanintézet ifjúsági elnöke a-béc-i egyetemi hallgatókat éltette, amit dr. Eille,r társai nevében megköszönt és szívélyes szavakkal válaszolva a keszthelyi gazdasági akadémia ifjúságára ürité poharát. A felköszöntők mindegyikét viharos éljenzés, barátságos pohárkociutgatás követte. Közben-közben pedig a Keszthelyi Iparosok Dalköre Garay karmester vezetése mellett egy-egy szép magyar nótát oly szívvel, lélekkel, annyi érzéssel és iga zán finom színezéssel énekelte el hogy a | vendégek a. nívós énekszámokban méltán gyönyörködhettek. A derék kaimestert és a dalosokat frenetikus tapsvihar és «eljen» kiáltások honorálták. A strandon. Az az est, amelyet a bécsiek nálunk töltöttek, igazán csak egy arasznyi volt, de azért büszkeséggel elmondhatjuk, hogy oly sikeiült, oly szép volt, hogy bánni tekintetben is kivánni valót nem hagyott hátra A vaősora köiülbelűl fél 9 óráig tartott s ennek végeztével a vendégek levonultak a ! partra. Ragyogó, tündöklő fényáradét fogadta it

1 a vendégeket A part hossza és az egész szigetfürdő olj- pazar villanykivilágitásban pompázott, hogy a bécsiek őszinte t elragadtatással gyönyörködtek benne. És ezért a mesés iUuminációért igazán a legteljesebb elismerés illeti Stauber Victor a. helybeli villamos művek mérnökigazgatóját, aki a ICSPZ idő ellenerő rövidesen ily mesés kivilágítást rendezett. De nem is győzték eléggé bámulni a bécsiek azt a iiíigyszeiü képet, amelyet a Balaton nyújtott azokkal a színdús lámpácskáknak sok százával. A móló végén rendezett nagyszabású tűzijáték is igen síi eiült volt Leírhatatlan az az élénkség, az a végtelen jókedv, mely ez alatt a vendégek tömegében uralkodott Minden ajakból a gyönyörködés, az elragadtatás hangja önkénytelenül is kifejezésre jutóit azzal az őszinte óhajjal, hogy bár hos-zabb időt tölthetnének Keszthelyen. És hogy tényleg menynyire jól, otOioniasan érezték magukat minálunk osztrák vendégeink, azt mi sem bizonyította jobban, mint az a száz meg száz képeslap, amelyet a deákok elhalmozva dicshimnuszokkal az övéiknek útnak menesztettek. * Az óra túlságos gyorsan közeledett 10 fele, s igy vendegeink Burschnliederek kíséretében csak hamar az állomásra vonultak és külön vonattal Fiume felé folytatiák útjukat. — y — Színház. A mult- vasárnappal a színházi eslék befejezést nyerlek. Kiváló daralokkal és sikerült, erő'eljes előadásokkal búcsúztak el Könyvesék városunktól, s mi hisszük, hogy a direktor Ígéretéhez képest a derék gáida igazán nivós játékát a jövőben is fogjuk élvezni Eleve jelezzük : lehet>éges, hogy már a közeli nyár néhány hetét is itt fogják tölteni, s ennek örvendünk, annál is inkább, mert meg vagyunk győződve, hogy nem csak a mi közönségünk, hanem fürdővendégeink közül is sokan lesznek hálás látogatói a színháznak. Es ezúttal még csak sajuála'miknek akarunk kifejezést adni az iránt, hogy Könyves igazgató betegeskedése folytán nem léphetett, fel s igy annál nagyobb érdeklődéssel nézünk • elébe a következő színházi szezonnak. Ami az utolsó előadások szereplőit, illeti, szívesen emlékezünk n e« különösen Hóna Rózsiról, aki — sajnos többnyire csak kisebb szerepekben — de kedves megjelenésével, "É!y

e

s játékával, nem kevésbbé fényes mimikájával tehetségének örvendetesen érvényt szerzeit. A többi kisebb szerepek ugy női, mint féifi kreálóiról is csak a legjobbatirhatjuk és velük részlet esen csa k helyszűke miatt nem foglalkozhatunk. — y Az ipartestület közgyűlése. Az ipartestülelnek húsvét másnapjáia kitűzött, de a részvétlenség miaqt meg nem tartott közgyűlése f. hó 14-én, vasárnap délelőtt folyt le a városháza tanácstermében a tagok gyenge érdeklődése mellett. Lehettek ugy 40—45-en, ami bizony csak kis hányada a keszthelyi iparosságnak.. Érthetetlen és emellett elszomoritó jelenség az a most is tapasztalt nemtörődömség, közöuyösség, amellyel az iparososztály saját érdekei iránt viseltetik. Ha már maga az iparososztály sem törődik érdekeinek megvédésével és előmozditásával, akkor mi cimen követelhetik meg a többi osztályoktól érdekeiknek istápolását ? A másik, ami szintén szomorú jelenség, az, hogy iparosaink közölt nincs meg az igazi megéri és, a jó, baráti összhang, hanem ehelyett a folytonos békétlenség, széthúzás gyengiti még jobban amúgy is ritka soraikat. A közöii3'össég és békétlenség jegyében lefolyt közgyűlést Zitterbarth Kálmán nyitotta meg A mult közgyűlés jegyzökönyvének hitelesítése után Bernáth József jegyző terjesztette elő kimentő és tanulságos évi jelentését, amelyet kivouatolva az alábbiakban ismertetünk. Rövid, de eleven vonásokban mutatja be korunknak a kisipart érintő jelenségeit. A magyar kisipar halad ugyan, de messze mögötte van a nyugatinak. Hátramaradottságának okait abban látja s ezt példákkal igazolja, hogy pártolás helyett sokszor kicsinyes okok miatt háttérbe szorítják, korlátozzák, amint ez külföldön is megtörtént, de nem a huszadik, hanem még a 17-ik században. Az ipartörvény revíziója is, jólehet, a törvényjavaslat nyilvánosságra hozatala óta már 4 kereskedelemügyi miniszter ígérte keresztülvitelét, még mindig nem valósult meg. Sérelmes a kisiparos osztályra a mimkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztári törvény is. főleg azon §-a, melynek értelmében f. évi julius 1-én megszűnik azon kedvezmény, hogy az ötnél kevesebb munkással dolgozó iparos járuléka 5 éven keresztül 20%-nál több nem lehet. Amuit, sok kivánni valót hagyott hátra a mult év az össziparosságra, hasonlóan nem kedvezett a keszthelyi iparosságnak sem. Az anyagárak, a munkabérek emelkedésével nem állott arányban a forgalom, de még igy is csökkentette a válható hasznot az egymás között indokolatlanul támasztott konkurrencia. A ipartestület vagyoni állapotáról részletesen tájékoztat a zárszámadásban feltüntetett vagyonkimutatás. Bevétele csökkenni fog a jelenévben, mert házbért többé nem kapnak s a mult évben módosjtoit alapszabályok értelmében a tagsági dij is 2 K ra szállíttatott le. A mult évben ismét 1500 K-t törlesztettek az ipartestületi ház árában, s ma már csak 45C0 K. a farlozás, s remélhető, hogy körültekintő gazdálkodással 5—6 év alatt teljesen letörleszthetó lesz ezen adósság, s akkor elérkezik az ideje annak, hogy házat építhetnek az elaggott iparosoknak vagy más humánus célra fordíthatják befolyó jövedelemtöbbletüket. Jótékonycélrn is áldozott erejéhez mérten az ipartestület : 25 K-t szavazott meg a földrengés által sújtott kecskeméti iparosoknak s 20 K-t a helybeli mentőegyesületnek. •Tagjainak szakképzettségét is előmozdította sz által, hogy kérésére a kormány