Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1912-01-14 / 2. szám
1912. január 2 1. BALATONVIDÉK 5. Néhány szó gyermekeink nevelése körül. (Folytatás.) Teliát — mint mindeu tekintetben — ugy HZ őszinteségre VHIÓ nevelésnek is legelső eszköze a jó példa. E*zel hasonló értékű : a szeretet. A gyermekkorral járó vigyázatlanság, meggondolatlanság sokszor oly tettre készti a gyermeket, amelytől — midőn már elkövette, megretten. Ilyenkor lámád a gyermek lelkében az őszinteség vagy hazugság iránt való hajlandóság. Bevallja-e anyja, apja előtt cselekedetét, vagy hazudjék valamit, tagadja le ? Ha a szülő gyermekével szemben csak a szeretelet használta a nevelés főeszközéül, akkor a gyermek őszintén, talán minden megkérdezés né'kül elmondja tettét. Az a kis gyermek érzi, hogy — ha büntetés vár is reá, — de az nem lesz olyan súlyos, hogy érdemetlenül szenvedne, B. A. kartáisam mondott erre vonatkozólag kis történetet. Elszakadt nadrággal megy haza a gyerek ; apja szigora vallatására azt hazudta, hogy a szomszédnak különben is harapós hírében álló kutyája tépte le ruháját. Kartársam véletlenül akkor ért oda, mikor a fiu atyja a kutyatulajdonos szomszéddal a történtek miatt perlekedni készült Feltűnt kartársam előtt a nadrág repedésének formája, nagysága — az a gondolat villant meg fejében, aligha a kutya lesz itt a hibás. Másnap megy a gyerek iskolába. Kartársam, kiért tanítványai különösen rajongnak szép szerével kérdezte a Jóska gyereket, hogy miként is volt tulajdonképen az a nadrágrepesztés. A gyerek minden tartózkodás nélkül bevallotta, hogy felmászott a körtefára, eltörött alatta az ág és esés közben a fa tüskés ágai téptek le nadrágjából egy jó szeletet. Atyjának nem merte bevallani, mert félt s veréstől. íme itt egy egyszerű példa ! A szeretetnek természetes visszahatása a szeretet, — ebből önként következik az őszinteség. Nem szabad a szülőnek gyermekét minden kicsi, ártatlan félrelépéséért faggatni, hogy cte tetted-e ezt » A gyermekben a többszöri eset következtében fellép a szégyenérzet — és igy esetleg csupa szégyenből hazudik még akkor is, ha gondolja, hogy büntetés mm vár reá. A gyermeknek bámulatos képzelő tehetsége valamely megtörtént dolgot sokszor nagyítva, ferdén állit a kis lélek elé. Szeüényke az ő gyámoltalan Ítélőképességével nem tudja némelykor a megtörténtet a képzelettől megkülönböztetni — s bizony ilyenkor az eteméűyeket igen is kiszínezve mondja el atyjának vagy anyjának. Most a szülő azt gondolja, hogy gyermeke hazudik. Pedig dehogy is hazudik 1 Csak Ítélőképessége van élénk képzelőtehetsége ál'al befolyásolva. Ilyenkor nem szabad gyermekeinket hazugsággal vádolnunk, hanem inkább rá kell vezetnünk őket mikép is történt tulajdonképen az elbeszélt esemény. Figyelmeztessük őket, hogy amit látnak, azt jól megnézzék, amit hallottak, azt jól meghallgassák. Szó nélkül hagyni azonban helytelenség lenne, mert a gyermek később megszokja a füllentést. A gyermekben a 4—6 éves korban erősen ki van fejlődve a tudnivágyás ; örökösen kérdésekkel zaklatja atyját, anyját. Természetesen, minden kérdésére a legőszintébb választ kell adnunk. Igen ám, — de sokszor oly dolgokat kérdeznek ezek az apró emberek, hogy lehetetlenség rá felelni. Az illető szülő maga nem tudja néha, hogyan, miként áll a dok>g, ami felől gyermeke érdeklődik. Ilyenkor ne szégyelje senki gyermeke előtt bevallani, «bizony édes fiam, azt magam sem tudom. > No meg aztán vannak olyan dolgok is, mire az ember nem is válaszolhat őszintén. Mért ne hozná ezentúl is a Jézuska a karácsonyfát, vagy pl. a gólya a kisbabát ! Jut-e eszünkbe szüleinket vádolnunk azzal, hogy annak idejében bennünket a barácsonyfa misztikus eredetével félrevevezettek és ezen eljárásukkal részünkre a gyermekkori karácsonyi ünnepeket szinte feledhetetlenekké tették? Gondoljunk csak vissza ! Mikor lestük izgatottatban a karácsony-estét : akkor-e, mikor még a Jézuskától reméltük a sok jót, a sok szépet, — vagy talán akkor, mikor már a papa, nagybácsi vagy nagynéni zsebj'éből váltuk az ezüst órát ? Még csak egy dologról óhajtok megemlékezni : az őszinteség egyik ellentétéről, a hizejgésről. Nincs utálatosabb a hizelgő embernélNem is gondolnánk, hogy már a kisgyermekben meg van a csúnya szokásnak csirája. Ha látja a gyerek, hogy anyja vagy apja a többi testvér fölölt mosolyával, csókjával vagy ajándékokkal túlságosan kitünteti csak azért, mert ő talán többször nyakába ugrott szülőjének vagy többször beárulta testvéreit, — igyekszik később is a kitünésnek eme formáját, módját követni ; igy támadnak a besúgó diákok, a talpnyaló tisztviselők stb. Ha a beteges szokást gyermekeinknél észrevesszük, nagyon könnyen találunk rá orvosságot. Az orvosság pedig ez : ne tegyünk gyermekeink közt különbséget ; szeressük valamennyit egyformán, hibáikért büntessük őket megkiilönböztetlenül. Ami pedig az árulkodást illeti, — ne adjunk rá alkalmat, hogy gyermekeink egymásra vádaskodjanuk, hanem — mint előbb is emiitettem — a szeretet melegével magát, a kis bűnöst igyekezzünk esetleges hibájának bevallására birni. Ne szorítkozzunk családunk kebelében titkos rendőrökre. Még egyet ! Anya ! Kevesebbet a zsurokon ! Apa ! Kevesebbet a kávéházban ! Töltsük szívesen csekély szabadidőnket családi szentélyünkben, ne kívánkozzunk ki onnét. Ne bizzuk gyermekeink nevelését dadákra, fizetett nevelőkre, teljesítsük magunk isteni megbízatásunkat, magunk hajtsuk végre a nevelés remek munkáját. Adjuk meg mi szülők a nevelés fundamentumát, — ne mindent az iskolától várjunk, mert az iskola e tekintetben már továbbképző-tanfolyam ; ha pedig nincs alap, előbb-utóbb Összedűl az épület, a pallér bármennyire igyekezzék is szép, tetszetős vakolattal a fundamentumot rakó egyén hibáját elsimítani. Igy majd elérjük azt, hogy gyermekeink a viseletből is dicséreteset hoznak haza a mi legnagyobb örömünkre. Balatongyörök. Üsth Gyula. — Egy természeti kincs. A mikor évtizedekkel ezelőtt a legnagyobb körházakban a Ferencz József keserüvizzel az első kísérleteket tették és sokoldalú használhatóságát tudományosan megállapították, a londoni <The Hospitál Gazette* a következő véleményt mondta az elsőrangú gyógyásványvizről : cA Ferencz József* keserűvíz gazdagabb hashajtó szókban, mint az összes többi budai víz. Hatása minden alkalommal nagyon kielégítő és használata sokkal kellemesebb, mint más gyógyitószereknél általában.* Természetes, egészséges, tisztító erejű ásvány sók képezik a Ferencz József keserűvíz megbecsülhetetlen tartalmát. E gyógyvíz használata nem jár kellemetlen utóhatásokkal. A valódi Ferencz József keserűvíz ennélfogva kényes és ideges természetű betegek részére különösen alkalmas. A jobb füszerüzletekben és az összes gyógytárakban árusítják. Hangverseny-ismétlés. A fogimn. ifjúsági hangverseny darabját ma d. u. 5 órakor a Hungária nagytermében megismétli a következő helyár ak mellett: Oldalszék és az 1—3. sor személyenkint 3 kor., 4—7. sorig 2 kor. 50 f., H—12 sorig 2 kor., állóhely 1 korona. HÍREK. — Személyi hir. Windischgiatz Károly hercegné két gyermekével együtt 2 heti itt tartózkodás után hétfőn délelőtt visszautazott állandó tartózkodási helyére, Wiener-Neustadtba — Festetics Vilmos gróf, a herceg ur ő főméltóségának öccse, vasárnap óta Keszthelyen tartózkodik. — A főispán Keszthelyen. Sipeki Bálás Béla dr. főispán és neje szerdán délután Keszthelyre érkeztek, hogy az aznap esti deákhangversenyen résztvegyenek. Innen csütörtökön este utaztak vissza Zalaegerszegre. — Fellebbezés-benyújtás. Dr. Simon Géza ügyvéd f. hó 10-én nyújtotta be a főszolgabírói hivatal utján a vérmegye törvényhatósági bizottságihoz Bogyay Máté és társai képviseletében a biróválaeztás megsemmisítését kérő fellebbezést; amelynek sorsa fölött az állandó választmány javaslata alapján a február havi közgyűlés fog dönteni. A fellebbezési kérvényt támogató aláirási-iven, amelyet 194 en irtak alá (köztük 50 asszony)— mint értesültünk — nem kevesebb, mint. 40 olyan egyén szerepel, akiknek nincs szavazati joguk, Farkas Kálmán tb, főszolgabiró a biróválasztás mikénti lefolyásáról készített jelentését Árvay Lajos alispánnak már beterjesztette. A jelentés támogatására, a tb. főszolgabíró eljárásának igazolására és a Nagy-párt részéről benyújtott fellebbezés ellensúlyozására a Reischl-páít 360 szavazó aláírásával ellátott ivei fog holuap, hétfőn az alispánhoz juttatni. • — Szélvihar. Vasárnapról hétfőre következő éjjeleu községünk fölött hatalmas szélvihar dühöngött A hatalmas zúgás felriasztotta az alvó keszthelyieket. De nemcsak sokaknak álmát szakította félbe a nem várt szélvihar, hanem anyagi károkat is okozott. A plébánia-templom kistornyának ablakát kiemelte helyéből és azt teljesen összetörte, A Georgicon-utcában egy ház-