Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-14 / 2. szám

1912. január 2 1. BALATONVIDÉK 5. Néhány szó gyermekeink nevelése körül. (Folytatás.) Teliát — mint mindeu tekintetben — ugy HZ őszinteségre VHIÓ nevelésnek is leg­első eszköze a jó példa. E*zel hasonló értékű : a szeretet. A gyermekkorral járó vigyázatlanság, meggondolatlanság sokszor oly tettre készti a gyermeket, amelytől — midőn már el­követte, megretten. Ilyenkor lámád a gyermek lelkében az őszinteség vagy hazugság iránt való hajlandóság. Bevallja-e anyja, apja előtt cselekedetét, vagy hazudjék valamit, ta­gadja le ? Ha a szülő gyermekével szemben csak a szeretelet használta a nevelés főeszkö­zéül, akkor a gyermek őszintén, talán min­den megkérdezés né'kül elmondja tettét. Az a kis gyermek érzi, hogy — ha büntetés vár is reá, — de az nem lesz olyan súlyos, hogy érdemetlenül szenvedne, B. A. kartáisam mondott erre vonat­kozólag kis történetet. Elszakadt nadrággal megy haza a gyerek ; apja szigora vallatására azt ha­zudta, hogy a szomszédnak különben is harapós hírében álló kutyája tépte le ru­háját. Kartársam véletlenül akkor ért oda, mikor a fiu atyja a kutyatulajdonos szom­széddal a történtek miatt perlekedni ké­szült Feltűnt kartársam előtt a nadrág re­pedésének formája, nagysága — az a gon­dolat villant meg fejében, aligha a kutya lesz itt a hibás. Másnap megy a gyerek iskolába. Kar­társam, kiért tanítványai különösen rajong­nak szép szerével kérdezte a Jóska gye­reket, hogy miként is volt tulajdonképen az a nadrágrepesztés. A gyerek minden tartózkodás nélkül bevallotta, hogy felmászott a körtefára, el­törött alatta az ág és esés közben a fa tüskés ágai téptek le nadrágjából egy jó szeletet. Atyjának nem merte bevallani, mert félt s veréstől. íme itt egy egyszerű példa ! A szeretetnek természetes visszaha­tása a szeretet, — ebből önként követke­zik az őszinteség. Nem szabad a szülőnek gyermekét minden kicsi, ártatlan félrelépéséért fag­gatni, hogy cte tetted-e ezt » A gyermekben a többszöri eset követ­keztében fellép a szégyenérzet — és igy esetleg csupa szégyenből hazudik még ak­kor is, ha gondolja, hogy büntetés mm vár reá. A gyermeknek bámulatos képzelő te­hetsége valamely megtörtént dolgot sok­szor nagyítva, ferdén állit a kis lélek elé. Szeüényke az ő gyámoltalan Ítélőké­pességével nem tudja némelykor a meg­történtet a képzelettől megkülönböztetni — s bizony ilyenkor az eteméűyeket igen is kiszínezve mondja el atyjának vagy any­jának. Most a szülő azt gondolja, hogy gyermeke hazudik. Pedig dehogy is hazu­dik 1 Csak Ítélőképessége van élénk képzelő­tehetsége ál'al befolyásolva. Ilyenkor nem szabad gyermekeinket hazugsággal vádol­nunk, hanem inkább rá kell vezetnünk őket mikép is történt tulajdonképen az el­beszélt esemény. Figyelmeztessük őket, hogy amit látnak, azt jól megnézzék, amit hallottak, azt jól meghallgassák. Szó nél­kül hagyni azonban helytelenség lenne, mert a gyermek később megszokja a fül­lentést. A gyermekben a 4—6 éves korban erősen ki van fejlődve a tudnivágyás ; örökösen kérdésekkel zaklatja atyját, any­ját. Természetesen, minden kérdésére a legőszintébb választ kell adnunk. Igen ám, — de sokszor oly dolgokat kérdeznek ezek az apró emberek, hogy le­hetetlenség rá felelni. Az illető szülő maga nem tudja néha, hogyan, miként áll a do­k>g, ami felől gyermeke érdeklődik. Ilyenkor ne szégyelje senki gyermeke előtt bevallani, «bizony édes fiam, azt ma­gam sem tudom. > No meg aztán vannak olyan dolgok is, mire az ember nem is válaszolhat őszintén. Mért ne hozná ezentúl is a Jézuska a karácsonyfát, vagy pl. a gólya a kis­babát ! Jut-e eszünkbe szüleinket vádolnunk azzal, hogy annak idejében bennünket a barácsonyfa misztikus eredetével félreve­vezettek és ezen eljárásukkal részünkre a gyermekkori karácsonyi ünnepeket szinte feledhetetlenekké tették? Gondoljunk csak vissza ! Mikor lestük izgatottatban a kará­csony-estét : akkor-e, mikor még a Jézus­kától reméltük a sok jót, a sok szépet, — vagy talán akkor, mikor már a papa, nagybácsi vagy nagynéni zsebj'éből váltuk az ezüst órát ? Még csak egy dologról óhajtok meg­emlékezni : az őszinteség egyik ellentété­ről, a hizejgésről. Nincs utálatosabb a hizelgő embernél­Nem is gondolnánk, hogy már a kis­gyermekben meg van a csúnya szokásnak csirája. Ha látja a gyerek, hogy anyja vagy apja a többi testvér fölölt mosolyá­val, csókjával vagy ajándékokkal túlságo­san kitünteti csak azért, mert ő talán több­ször nyakába ugrott szülőjének vagy több­ször beárulta testvéreit, — igyekszik ké­sőbb is a kitünésnek eme formáját, módját követni ; igy támadnak a besúgó diákok, a talpnyaló tisztviselők stb. Ha a beteges szokást gyermekeinknél észrevesszük, nagyon könnyen találunk rá orvosságot. Az orvosság pedig ez : ne tegyünk gyermekeink közt különbséget ; szeressük valamennyit egyformán, hibáikért büntes­sük őket megkiilönböztetlenül. Ami pedig az árulkodást illeti, — ne adjunk rá alkalmat, hogy gyermekeink egy­másra vádaskodjanuk, hanem — mint előbb is emiitettem — a szeretet melegével ma­gát, a kis bűnöst igyekezzünk esetleges hibájának bevallására birni. Ne szorítkoz­zunk családunk kebelében titkos rend­őrökre. Még egyet ! Anya ! Kevesebbet a zsurokon ! Apa ! Kevesebbet a kávéházban ! Töltsük szívesen csekély szabadidőn­ket családi szentélyünkben, ne kívánkoz­zunk ki onnét. Ne bizzuk gyermekeink nevelését da­dákra, fizetett nevelőkre, teljesítsük ma­gunk isteni megbízatásunkat, magunk hajt­suk végre a nevelés remek munkáját. Adjuk meg mi szülők a nevelés fun­damentumát, — ne mindent az iskolától várjunk, mert az iskola e tekintetben már továbbképző-tanfolyam ; ha pedig nincs alap, előbb-utóbb Összedűl az épület, a pallér bármennyire igyekezzék is szép, tet­szetős vakolattal a fundamentumot rakó egyén hibáját elsimítani. Igy majd elérjük azt, hogy gyerme­keink a viseletből is dicséreteset hoznak haza a mi legnagyobb örömünkre. Balatongyörök. Üsth Gyula. — Egy természeti kincs. A mikor évtizedekkel ezelőtt a legna­gyobb körházakban a Ferencz József keserüvizzel az első kísérleteket tet­ték és sokoldalú használhatóságát tudományosan megállapították, a lon­doni <The Hospitál Gazette* a kö­vetkező véleményt mondta az első­rangú gyógyásványvizről : cA Ferencz József* keserűvíz gazdagabb hashajtó szókban, mint az összes többi budai víz. Hatása minden alkalommal nagyon kielé­gítő és használata sokkal kelleme­sebb, mint más gyógyitószereknél általában.* Természetes, egészséges, tisztító erejű ásvány sók képezik a Ferencz József keserűvíz megbecsülhetetlen tartalmát. E gyógyvíz használata nem jár kellemetlen utóhatásokkal. A valódi Ferencz József keserűvíz ennélfogva kényes és ideges termé­szetű betegek részére különösen al­kalmas. A jobb füszerüzletekben és az összes gyógytárakban árusítják. Hangverseny-ismétlés. A fogimn. ifjúsági hang­verseny darabját ma d. u. 5 órakor a Hungária nagyter­mében megismétli a következő helyár ak mellett: Oldalszék és az 1—3. sor személyenkint 3 kor., 4—7. sorig 2 kor. 50 f., H—12 sorig 2 kor., állóhely 1 korona. HÍREK. — Személyi hir. Windischgiatz Károly hercegné két gyermekével együtt 2 heti itt tartózkodás után hétfőn délelőtt vissza­utazott állandó tartózkodási helyére, Wie­ner-Neustadtba — Festetics Vilmos gróf, a herceg ur ő főméltóségának öccse, vasár­nap óta Keszthelyen tartózkodik. — A főispán Keszthelyen. Sipeki Bálás Béla dr. főispán és neje szerdán délután Keszthelyre érkeztek, hogy az aznap esti deákhangversenyen résztvegyenek. Innen csütörtökön este utaztak vissza Zalaeger­szegre. — Fellebbezés-benyújtás. Dr. Simon Géza ügyvéd f. hó 10-én nyújtotta be a főszolgabírói hivatal utján a vérmegye tör­vényhatósági bizottságihoz Bogyay Máté és társai képviseletében a biróválaeztás meg­semmisítését kérő fellebbezést; amelynek sorsa fölött az állandó választmány javas­lata alapján a február havi közgyűlés fog dönteni. A fellebbezési kérvényt támogató aláirási-iven, amelyet 194 en irtak alá (köz­tük 50 asszony)— mint értesültünk — nem kevesebb, mint. 40 olyan egyén szerepel, akiknek nincs szavazati joguk, Farkas Kál­mán tb, főszolgabiró a biróválasztás mi­kénti lefolyásáról készített jelentését Árvay Lajos alispánnak már beterjesztette. A je­lentés támogatására, a tb. főszolgabíró el­járásának igazolására és a Nagy-párt ré­széről benyújtott fellebbezés ellensúlyozá­sára a Reischl-páít 360 szavazó aláírásával ellátott ivei fog holuap, hétfőn az alispán­hoz juttatni. • — Szélvihar. Vasárnapról hétfőre kö­vetkező éjjeleu községünk fölött hatalmas szélvihar dühöngött A hatalmas zúgás fel­riasztotta az alvó keszthelyieket. De nem­csak sokaknak álmát szakította félbe a nem várt szélvihar, hanem anyagi károkat is okozott. A plébánia-templom kistornyának ablakát kiemelte helyéből és azt teljesen összetörte, A Georgicon-utcában egy ház-

Next

/
Thumbnails
Contents