Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 27-53. szám)

1911-09-24 / 39. szám

1911. szeptember 17. BALATONVIDÉK 5. figyelő képességgel bir. Milyen ügyesen és biztosan különbséget tesz az uri közönség ferdének látszó jó tulajdonságai és elegáns szinezetü ferdeségei közt. Ha az ember a fürdőzésnek a lakosságra vonatkozó hasznáról beszél, első pillenatra csak anyagi haszonra gondol ; de ha figyelembe vesszük a földműves népnek fent emiitett kitűnő képességeit, egy cseppet, sem kételkedhetünk az erkölcsi hasznot illetőleg. Néhány példát, hozok fel, melyek különböző szempontokból megerősítik állításomat. Az uri közönség férfi tagjainak — felekezeti különbség nélkül — kissé gyenge oldala a templombajárás. Otthon lehetőleg mellőzik az istentiszteletet, szivesebben elüldögélnek valamelyik csinos kávéházban. Ha itt van a kis falusi fürdőben, — jóllehet itt is nyilnék alkalma délelőtti szórakozásokra, — de itt magába száll, pontosan jön a templomba ; egész héten kérdésekkel ostromolnak, mikor lesz még mise ? Egy ilyen jelenetnek tanuja volt egyik polgártárs és mondja : «Kérem ezek a fővárosiak nem lehetnek olyan istentelenek, mint ahogy az újságok írják, mert mindig misét hallgatnak.» De hátha csak unalomból vagy szórakozásból jönnek a misére — mondom neki. Nem, kérem, — mert akkor ez az ur nem imádkozott volna rózsafüzérről — mondja a polgártárs. Itt van kérem az első haszon ! Most mikor némely újság és minden hitvány vásári ponyvairat a födműveseket, ezt a hatalmas tábort el akarja vallásától, Istenétől tántorítani, akkor az a már talán ingadozó félben levő áldozat látja, tapasztalja, hogy nálánál nagyobb urak, nálánál okososabb emberek még talán nagyobb buzgósággal imádkoznak, mint ők, Itt voltak a «Csunguzok» Keszthelyről. Tréfát tréfára halmozva, mulatság tárgyát képezték a többi vendéglői közönségnek. Az volt a szokásuk, hogy a 20—22 éves fiatalságot, gyerekeket maguk köré gyűjtve, süteményeket dobáltak közéjük ; tetszett nekik, hogyan lökdösik fel egymást a gyermekek. A felnőttebbek egy-egy szivart ós egy-egy pohár bort kaptak. Feláll az egyik Csunguz és azt mondja nekik : «No, édes barátaim, hát eltudnátok-e a Himnuszt énekelni ?» Természetesen el is énekelték — kalaplevéve. Mikor az első strófának vége lett, az egyik Csunguz egyszerű nyelvezettel magyarázgatta nekik, hogy mi is ez a himnusz. Beszédét a Himnusz második versszakának kellett volna követni, de nem ment . . . nem tudták a legények, nem is énekelte senki. Most a Csunguz nagy komolysággal figyelmeztette őket, hogy — ha még velük egy pohár bort meg akarnak inni, elvárja tőlük, hogy a legközelebbi alkalommal — mikor majd ők ismét kijönnek — a Himnsz második strófáját tanulják meg. Jött a várva várt nap ! Talán ón voltam a legtürelmetlenebb ! Vájjon megtanulták-e a második strófát ! ? A Csuuguzok beváltották szavukat — ök megjöttek. Néhány perc múlva, mintegy parancsszóra ott termettek a legények ünnepi ruhában és szépen, lelkesedéssel énekelték nemcsak a második, a harmadikat versszakot, hanem az egéez Himnuszt. Most az igé.it pohár boroknak kellett volna következni. De mi lett 1 Oda áll a fiatalság részéről a falusi kisbíró, köszönetet mond a nagyságos urak szives jóindulatáért, de ők a Himnusz betanulásáért egy csepp bort sem fogadnak el, mert eszükbe jutnak a nagyságos Csunguz fejedelem múltkori szavai, hogy a magyar nemzet imádságát minden magyar embernek kell tudni ; ők bor nélkül akarják megmutatni, hogy igazi magyar legények. Ugy-e ez már szép erkölcsi hatás 1 Van községünknek 660 kötetes könyvtára, mely a fürdőközönségnek is rendelkezésére áll. A fürdőző urak és hölgyek csak a szépirodalmi dolgokat olvassák. Ezt látják a jó falusiak, talán az ő gyomrukat sem rontja el, ami az uraknak olyan édes táplálék. Most, hogy e sorokat irom, megnéztem a könyvtári naplót, melyből kitűnik, hogy nincs a faluban olyan ember, ki még nem olvasott, volna a könyvtárból és van olyan, aki egy télen 30—35 kötetet olvasott. Jókai, Mikszáth, Herczeg, Gárdonyi, Petőfi neve oly ismerős a helybeli földmives közönség körében, mint ahogyan tudják, pl. hogy én tanítójuk vagyok. Igaz, hogy földmives embernek inkább gazdasági könyveket kellene olvasgatnia, de ők nincsenek erre ráutah a, mert — tekintve a természeti viszonyok miatt a gazdálkodás egyoldalúságát, — a szükséges, modern gazdasági tudnivalókat elsajátítják a népszövetségi füzetekből, a Balatoni Szövetség ós a Keszthelyi Gazdakör részéről rendezett népies előadásokból. Sok falut összejártam már, megfigyeltem a balatonmelléki és a Balatontól távolabb eső falukat. Óriási különbséget találok ugy a szép, valamint a tisztaság érzéket illetőleg. Aki a falunkba jön, el van ragadtatva az ügyesen berendezett, parkszerű, csinos udvaroktól és meglepődik az utcán és lakásokban tapasztalható pedáns tisztaságtól. Ezek megint a fürdőközönségnek köszönhetők. Ok oktatták a községbelieket arra, miként kell minden embernek saját szerény kis otthonát kedvessé, bájossá teremteni. Megb múlja az ember a leányok ós asszonyok egyszerű, de tetszetős öltözékét. Nem varrónővel dolgoztatnak, maguk csinálják ruháikat. Az apróságok oly tisztán, csinosan játnak iskolába, hogy a tanitó örömmel lép közéjük a tanterembe. Sok kicsinyesnek látszó mozzanat történik egy nyáron, de mindegyiknek van valami erkölcsi értéke. Már a falusi közönség maga is kezd rájönni, hogy eltekintve az anyagiaktól, mennyi sok jót, köszönhet a fürdővendégeknek. Iparkodnak is meghálálni azzal, hogy ugy a lakásokat, valamint az élelmi szereket mesés olcsó áron szolgálják a vendégeknek. Ur és földműves könnyezve válnak el a szezon végén ós tárt karokkal fogadják egymást, mikor az a boldog fürdőidény újra bekövetkezik. (Balatongyörök.) Üsth Gyula. A zirci apátválasztás. A magyarországi cisztercita rend tagjai e hó 17-én, vasárnap gyűltek össze a zirci monostorban a háromnapos apát, választó káptalanra. 0 felsége ugyanis szeptember 19-ére tűzte ki a jelölést a zirci, pilisi, pásztói és szentgotthárdi egyesitett apátságok apátuii méltóságára, hogy a káptalan által választott három jelölt közül kinevezze a leendő apátot. A keddi jelölő káptalanon a 120 választásra jogosult cisztercita rendtag közül 114 en jelentek meg, hatan pedig akadályozva lóvén, megbízott prókut.ár utján utján éltek választói jogukkal. Kedden reggel báró Hornig Károly v. belső titkos tanácsos, veszprémi megyés püspök, mint az apátválasztó gyűlés királyi biztosa Veui Sancte-vel egybekötött szentmisét, mondott, amely ulán kilenc órakor kezdetét vette az apátválasztó káptalan. A szavazás a kánonjog ünnepélyes formái szerint, történt titkos szavazással három jelöltre, külön-külön a jelölés sorrendje szerint. A jelöléshez a szavazat abszolut többsége volt szükséges és az első helyre való jelölésnél a szavazatok aránya a következő volt : Dr. Békefi Rémig, a budapesti egyetem bölcsészeti karának nyilvános rendes tanára, ezidei prodékán 74 szavazatot, dr. Werner Adolf, bajai házfőnök, a bajai cisztercita vend főgimnáziumának igazgatója 43 szavazatot, dr. Piszter Imre 1 szavazatot, dr. Szentes Anzelm 1 szavazatot, Kassuba Domonkos ugyancsak 1 szavazatot kapott, igy tehát abszolut szótöbbséggel az apáti méltóságra első helyen dr. Békefi Remiget jelölték. A második helyre való jelölésnél a szavazatok többségét dr. Piszter Imre, a rend budapesti hittudományi ós tanárképző intézetének igazgatója kapta 71 szavazattal. Rajta kívül dr. Werner Adolf 43, Szenczy Győző 1, dr. Szentes Auzelin pedig 1 szavazatot, kapott. A harmadik helyre való jelölésnél dr. Kassuba Domokos egri perjel, az egri cisztercita főgimnázium igazgatója, címzetes főigazgató 32 szavazatot kapott, dr. Werner Adolf 48 szavazatot kapott, a többi szavazat szótforgácsolódott, igy harmadik helyen dr. Kassuba Domokost fogjáu ő felsége elé kinevezésre felterjeszteni. A választás délután fél 5 órakor ért véget, és befejezése után dr. Szentes Anzelm, a oiszteroita-reud kormányzó perjele szólott bárá Hornig Károly püspök, királyi biztoshoz, kérve a választás eredményének ő felségéhez való felterjesztését. Báró Hornig Károly püspök ezután az apátsagi templomban ünnepélyesTeDeum-ot. mondott, mellyel az apátválasztás aktusa véget, ért. — ^Fejfájás, szédülés, szívdobogás legtöbbször csak makacs székrekedésnek következménye. Ha reggelenként éhgyomorra fél pohár valódi Ferenc (József-keserüvizit természetes, tehát ártalmatlan módon fog rendszeres bélműködést elérni Megel ő z és. Az orvosok betegeiket mindinkább a megelőző theoriára teszik figyelmessé, a mely különösen az idült betegségekre vonatkozólag bir a legnagyobb fontossággal. Különösen áll ez a légzőszervek idült bajainak minden megnyilvánulására, a melyek még a meleg évszak alatt is a legnagyobb figyelmet, ós ápolást igénylik. Éppen nyáron, a mikor a gége, tüdő és bronchusok nyákhártyáját súlyos huruok nem ingerlik, akkor lehet helyes kezelés által a beteg szervek teljes gyógyulását és megedződósót, valamint az ellentállókápesség fokozódását az eljöveudő tél ridegségével szemben elvárni: Mindazon esetekben tehát, amelyekben felnőtteknél és gyermekeknél a legkisebb hajlandóság is mutatkozik a légzőszervek téli hurutjainak keletkezéséhez, a nyári hónapok alatt ez ellen erélyesen kell meuküzdeni. Hogy ezen irányban eredményt érjünk el, arra egy szer sem oly alkxlmas, mint a Sirolin «Roche.» Ennélfogva elsősorban minden tüdőbetegnek komolyan és nyomatékosan aján landó, hogy egy megelőző kúrának vesse magát alá és nyáron naponta háromszor a Sirolin «Roche»-ból egy kávés, illetőleg egy evőkanállal szedjen. A meleg időjárás alatt még a súlyosan beteg tüdőt sem izgatják sokat a köhögési rohamok, ugy, hogy ilyenkor a Sirolin nemcsak megnyugtatólag, hanem a szó szoros értelmében gyógyitólag is képes hatni. A Sirolin «Roche»-val való nyári kúrák különösen gyermekek számára ajánlatosak szaiuárhurut, kanyaró, skarlát stb. után. A gyógyszertárban kifejezetten Sirolin «Roche»-t kell kérnünk.