Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 27-53. szám)
1911-09-03 / 36. szám
1911. szeptember 17 . BALATONVIDÉK 5. A községi választókerületeket ugy alakította meg a közgyűlés, hogy a Kossuth Lajos-utca nyugoti sora lett az I. kerület, a keleti sora pedig a II. kerület. A világítási telep üzembérleti szerződésének a Ganz féle villamossági részvénytársaságra való átruházása az iratok be nem érkezése miatt nem történt, meg. A Ganz-féle villamossági részvénytársaságnak a keszthely—hévízi villamos vasút építésére vonatkozó beadványára Gaál József indítványának elvetésével t. i., hogy egy bizottság küldessék ki, amely a Gauz cégnek az áramszolgáltatási szerződés tervezetét beható tanulmányozás tárgyává tenné és a gyárral tárgyalásba bocsátkoznék,' dr. Neumark Béla indítványának elfogadásával határozatilag kimondja a közgyűlés, hogy az áramszolgáltatási szerződés tervezetet. nem fogadja el, vele tárgyalásba nem is bocsátkozik, hanem felhívja a vállalkozót, hogy egy éven belül a vasutat építse ki. A balatoni vendéglő szállodák és a. vasúti-szálloda bérbeadására, amelyeknek bérletideje 1913, május hó 31-én lejár, a pályázat hirdetés a közgyűlés határozata szerint osak akkor lesz közzétéve, ha az uj építkezések (egy szálloda, vendéglő) tervezete és költségvetése a közgyűlésnek bemutattatott, és akkor majd a régi és az uj, még építendő szállodákra együttes pály ázatot hirdetnek. Nagy István vbúó jelenti, hogy a főnrRgasságu hercegprímás megengedte, hogy a Teréz-alapból 50000 kor. a szegényház létesítésére fordíttassák. A város az alapítólevél megváltoztatásáért a minisztériumhoz folyamodik, a hercegprímáshoz pedig küldöttséget küld a város köszönetének tolmácsolása végett. Buchberger ajánlatot tesz a városnak, hogy a sömögyei dűlőben levő ingatlanát átadja a városnak az uj vágóhíd részére, j ennek ellenében csak azt kéri, hogy a vá- I ros 5000 K. 5°/ 0-át. fizesse addig, amíg ö él. A közgyűlés az ajánlatot köszönettel elfogadta. A város a kávéházi zárórákra vonatkozólag felír a megyéhez, hogy a helyi kávéházak az eddigi 12 óra helyeit éjfélutáni 2 óráig; legyenek nyílva. Ezzel a közgyűlés véget ért. Müvészest a Hungáriában. E címen hirdeti Pintér Imre a bpestj népszínház v. elsőrangú tagj«, szept 8-án, azaz péutekeu a Hungária-szálló dísztermében tartandó egyetlen estélyét. A fehér családi műsor felöleli a, legszebb újdonságokat, külfö'di és budapesti slágeredet és bő alkalmat nyújt a szereplőknek több oldalú érvényesítésére. Pintér Imrét felesleges bővebben ismertetnünk, inert aki nem ismerné bpesti. népszínházi sikerei révén, bizonyára hallotta hangját, illetve hírét, a gramofon lemezek ut*ján. Az est másik érdekessége' Parlagi Kornélia soubret.te primadonna, a bpesti János vitéz versenygyő'ztesének bemutatkozása, lesz, aki egyike azon ' keveseknek, akiknek vérbeli szinésztalentumok mellett gyönyörű hangjuk is van. A harmadik szereplő Fehér Arthur, a népopera elsőrangú, tagja, akiben a komoly múzsa talál hivatott képviselőie, inig a zongoiánál Kereszthy Jenő oki. zenetanár ül, A kí| művészgárda mindenütt a leg nagyobb tetszésben -és elismerésben részesül ugy a sajtó; mint a közönség részéről s csak legutóbb .is Miskolc Kassa, Eger, Zombor, Nyitra, Lúgos szinházainak; volt egy-egy estére vendége, ahol még a zene' karban is pótszékeket kellett alkalmazni, s' -télen az a nem mindennapi kitüntetés érte, hogy januárban'a rodl-skison' Tátra-Lóninic' legelőkelőbb sportoló közönségének mutathatták be kítüuő progiammjukflt azi'i^ázgatóság egyenes meghivásár^ ; ki egyetlen művészégthez szóló' jegyek elóreváltitSáf SújAnszklj- József könyv és papírkereskedő vállalta el. Patfonage iiiunka a fejlődés szolgálatában. Hatások. Eredméngek * Az élet kanyargó utjain haladva, önkénytelenül is szemlélői vagyunk annak a fejlődésnek, amelynek egész világunk, különösen pedig életünk alá van vetve. Ha ezt a fejlődést az emberekre való vonatkozásban vizsgáljuk, csakhamar arra a meggyőződésre jutunk, hogy minden haladás és fejlődés, de kivált az, amely tudatos cselekményünknek eredménye, az emberi rendeltetéssel elválaszthatatlan össze van kötve s arra van hivatva, hogy a társadalmi békés együttlét alapjait megerősítse. Aki ezen a téren vizsgálódásait folytatjaj egy érdekes jtlenséget észlel : a természetes fejlődés azt az alapvető törvényét, hogy a céltudatos munkálkodás akadályai egyben a haladásnak és fejlődesnek fő rugói. Ennek a törvénynek érvényesülését látjuk a létért és a í.ermészetadta vágyak eléréséért folytatott küzdelemben is. Ez a küzdés indította az emberiséget arra, hogy ezt. a földet, önmaga részére hódítsa meg és hasznosítsa, hogy az ehhez szükséges eszközöket megszerezze, hogy a célravezető utat és módot felkutassa. Az elemi csapások, miként a tűzvész, áradás, földrengés, az élők világában folyton szaporodó károk és betegségek, embernek és állatnak emberi támadásai meganynyi veszedelmei az élet és vagyonbiztonságnak ; de bizonyos az is, hogy ez a veszedelem késztette az ember eszét és kezét fokozott, munkára, ezen a réven tehát a fejlődésbeli indító szerepet, tölt be. Ezek a tények és körülmények arra a tapasztalatra vezetnek, hogy a természet akkor, amikor akadályokat gördít a haladás elé, egyúttal az emberiséget az esz révén abba a helyzetbe juttatja, hogy a létért való küzdelemből győzedelmesen kerüljön ki, a küzdelemben megedződjék s a további fejlődésnek alapjait vesse meg Ha ezt, a tényállást és okfejtést kiindulási .pontként elfogadjuk, nincs okunk aggodalomra. avagy csüggedésre akkor, amidőn bármely érvényasülési akadály elhárításának szükségét, ismerjük fel és bátran vehetjük fel a küzdelmet mindazok ellen a törekvések és jelenségek ellen, amelyek a j békés, nyugodt fejlődés kerékkötőiként jelentkeznek, Hiszen ezek is csak hírnökei annak a haladásnak, amely a küzdelem nyomán támad, előmozdítói a természetes fejlődésnek, amelyet, <-mberi ész késleltethet, vagy siettethet, de meg nem akadályozhat, A természet, — nevezzük bár ösztönnek — ugy hozza magával, hogy az ember s az emberek egyesülései a létért, való küzdelmet arra a helyre terelik, ahol a veszély a legnagyobb. Olt, fejtjük ki a legintenzi-. vebb munkásságot s o't, hozzuk meg a legnugyobb áldozatokat. mennél e őbb és biztosabban ösmerjük fel a bajt, mennél . gyorsabban és alaposabban latunk nozzá annak orvoslásához, mennél siagyobb oda* adással s h« szükséges, önfeláldozással veszünk részt a mentő munkában — anuál inkább csökkentjük a veszedelmet és azt a hátrányt,J amt}ly egyeseket és társadalmakat a fellépett baj nyomán érhet. Nincs szükség speciális tapasztalatra apnak felismeréséhez,, hogy korunkban az eipberí szempontból óhajtott, fejlődésnek legveszedelmesebb ellensége: az erkölcsi Züllés, ; Ez az erkölcsi betegség méltán nevezhető a lélek ' kolerájának, <te sokkal veszedelmesebb, mert nepicsak annál érezteti halasát akit megtámadott s aki közelébe : kerjilt, hanem az utódoknál, sokszor egész nem,z,edékeknéj .is. Millió számra jön a világa, nyomorék, görvélykóros, gümőkóros, testileg és.lelkileg elsatnyult gyermek, szenved az «lődök erköJcsj bűneiért, ö és szenved a .tprsadalpnj, nemzet és állam is. ; Jlogy ft veszedelem oly nagy mérí Előadta ,Jur.f<jzky íváp, ..a nagykanizsai ^ir. ügyészség ve/.etöje a. Zalá.vármegyei Ált. Ta- , nitóegyesüléínek a'u'g. hó 28-án' Keszthelyen tár- ! tott közgyűlésén. veket, öltött, annak okát én leginkább abban a körülményben lelem fel, hogy a fellépett, bajnak gyógykezelése el volt hibázva. Az általánosan alkalmazott gyógyszer és gyógymód határtalannak bizonyult s a kór tovább terjedt. Hozzájárult a veszély fokozásához a múlt, század második felében lábra kapott, pozitivista tan, mely a született gonosztevő elméletét hirdette s a test egyes részeinek méreteiből következtetett arra, hogy valaki született, tehát javíthatatlan bűnös. Hála IstenneK csődöt, mondott Lombroso tana, értékteleneknek bizonyultak az ant-.opologia eriminale tudósai által éveken át végzett, koponyamérések, az utolsó évtizedben pedig rohamosan hódított tért az a helyes felfogás, fimely az erkölcsi romlás veszélyének kitett, avagy már erkölosi züllésben levő eg3'éneket s elsősorban a fiatalkorúakat felkarolás, célirányos nevelés s erkölcsi átalakítás révén igyekszik a jó útra téríteni s ez által a társadalom hasznos tagjaivá tenni. Ezt a munkásságot, jelenti a patronage szó, ennek előmozdítása és rendszeres ki' fejtése végett, alakultak a patronage egyesületek, támogatva az állam által részint közvetlenül miyagílag, részint közvetve gyermekmenhelyek; javító nevelőintézetek létesítésével, felügyelő hatóságok szervezésável, állami pártfogók kirendelésével. A fokozódó veszély miatt immár égető szükség van arra, hogy ezek az egyesületek mennél nagyobb számmal lét.esüljeuek, hogy azokban tehetségéhez képest tevékeny részt vegyen mindenki, akiben rokoni, nemzeti, emberbaráti érzés lakozik, sőt, még az is, akinél a közérdek az önzés mellett háttérbe szorul, mert, az erkölcsi mentés a bűnözést csökkenti, a hasznavehetetlen és káros elemekből a társadalomra, de egyesekre is hasznos egyéneket formál. Jogosnak tartom e helyütt, azt. a kérdést, ha vájjon a patronage munkásság a gyakorlatban beválik-e, egyesületeknek és egyeseknek önfeláldozó nemes tevékenysége sikerre vezet-e, szóval elérjük-e a kívánt eredményt, ? Erre a kérdésre teljesen megnyugtató választ csak a gyakorlatban szerzett tapasztalatok nyomán adhatnék, azonban ilyenekkel alig szolgálhatok, mert hiszen a hazai palrouage egyesületek ujabb keletűek s a rövid néhány év alatt, észlelt, jelenségek nem feltétlen garanciák arra, hogy. a mentés sikerült s a visszahatás avagy víszt szaesés nem következik be. Mégis bátorkodom saját megfigyeléseim alapjáu néhány oly esetet ismertetni, amelyekből az alkalmazott eljárás hatásos és eredményes voltára lehet, következtetni. (Fo'ytatjűk) — Gv emo r' és bélburuínctl rég bevált Ferenc ^ózsef-keserüviz páratlan gyógyító ereje az egész világon elismej't. A szervezet ezen tiszta ásv.ánj'yizet kitűnően birja, mert oldó és elvezető hatása mindén fájdalomtól ment és még súlyosabb esetekben sem okoz kellemetlen melléktüijeteket. A párisi orvosi akadémia, valamint Nyugateurópa legkiválóbb belgyógyászai a hazai Ferencz Józsefkései üviz. természetes vegjü összeté-. tételéről és gyógyhatásúról a leghizelgőbb módon nyilatkoznak. Az igazi Ferencz József-keserüviz a gyógykinbsek egyik legértékesebb része és évenkint sok millió" palackban .az egész világba szétküldptik. Kérjünk a füszerkereskedésekben határozottan -valód-i Ferencz József^keserü vizet, nehogy valamely csekély értékű utánzatot kapjunk. "
