Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 27-53. szám)

1911-08-27 / 35. szám

XV. évfolyam Keszthely, 1911. augusztus 27. 35. szám. 1 *<>! síiEvai lietilap. MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER: VASÁRNAP. 8ZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre Fél évre . 10 K. - f. 5 K. - f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 Nyilttér petitsora 1 korona. T. olvasóinkhoz ! Szives tudomásukra hozom, hogy volt felelős szerkesztőnk, Orbán Dezső, lapunk kötelékéből kivált s az «Élet» cimü lap munkatársa lett, — ennek folytán újból én vettem át a lap felelős szerkesztését azzal az intencióval, a mellyel annak idején vállaltam a felelősséget, — menten minden személyeskedéstől, tisztán a közérdeket s különösen városunk érdekeit szolgálandó. A volt sajtóbeli kellemetlen viszonyokra megjegyezni kivánom, hogy azok teljesen a volt felelős szerkesztő személyes üg3'eit képezték, s lapunkban ilyen értelmű cikkeknek helyt egyáltalán nem adunk. Tisztelt előfizetőink további támogatását kéri teljes tisztelettel Dr. Bozzay József. Tudatlanság, vagy megtévesztés ? Sokszor hangoztatott panaszunk nekünk magyar katholikusoknak, hogy a mi vallásos meggyőződésünket a tudományosság és modernség cégére alatt bárki is szabadon sértegetheti. Nem is XX. századbeli újságíró az, aki nem tartaná magát illetékesnek arra, hogy a katholikusok dolgába beleavatkozzék s ilyen dolgokban Ítéletet mondjon. Ha a fővárosi lapok legtöbbjét, főleg a katholikusok nagyobb ünnepein kezüukbe veszünk, nem tehetjük le őket jogos felháborodás nélkül afölött, miként mondanak elitélő kritikát egyházunkról, hitünkről, szent hagyományainkról. De nem is kell a fővárosi lapo* kat elővennünk, vidéki láptársaink között is akad nem egy, amelyik tudatlanságból-e vagy szándékosan-e — azt most nem kutatjuk — hasonlóképen cselekszi. Hogy ne menjünk messze, helybeli laptársunk f. hó 20-ík számában a nap jelentőségének megfelelően «Szent István napjá»-ról ir vezetőhelven. Néhány közismert széphangzásu kifejezést leszámítva, nem sok mondanivalója volt a szent királyról, de azt megírja, hogy ezen a napon az ország minden részéből tódul a nép a fővárosba, hogy a Szent István királyénak tartott kezet láthassa itt. E néhány szó durva megsértése a mi vallásos meggyőződésünknek,mert implicite benfoglaltatik ezen kijelentésben az, hogy a <Szent Jobb» nem Szent István jobbja. Legyen bár a cikkíró ezen a véleményen, mely ellenkezik az igazsággal, azzal mi nem sokat törődünk, de olyan újságnak vezetőhelyén, melynek sok katholikua olvasója van, azok vallásos meggyőződésének megsértése nélkül ezt nem hangoztathatja. A «Szent Jobb> ünnepélyes körül hordozása egyházi körmenet s talán a cikkíró sem akarja azt állítani, hogy a kath. egyház egy nem hiteles ereklyének ünnepélyes körül hordozásában való assistálása által híveit megtéveszti, téves hitükben őket megerősíti, hogy fetisizmust terjeszt. Ilyen rágalmakat az egyházra csak annak elfogult ellenségei szórnak, de csak nem ezek közé számítja magát laptársunk ? Ezt annál kevésbbé akarjuk hinni, mert gyakran hallottunk hivatkozást A BALATONVIDÉK TABCAJA. Mozi képek a balatoni korzóról. Irta : Kosé Miksa. Előszó. Aki a balatoni korzón nemcsak azért sétál, hogy az üde szellő friss levegőjét tág tüdővel szivja, vagy hogy magyar tengerünk örökŐ3en ringó hullámjain a. színárnyalatok nagyszerűségét csodálja ; de azért is, hogy üdülésből eredő ficka jó kedvvel és szellemességgel az előtte és utáűa elhaladó párokról többé-kevésbé hangos megjegyzéseket tegyen, az bizonyára megérti és méltányolni tudja abbeli szándékomat, hogy egy szép, nagy moziképben felvonultatom mindazon szellemességet és személyes közérzés okozta jó vagy rósz kedvet, ami a Balaton partján oly előnyös világításban kínálkozik fényképezésre. Ep ez utóbbi kedvéért és arra számítva, hogy képeimet majd jó- és készpénzen megvásárolja, búvok kamera obscurám fekete leple alá, hogy hálára kötelező ós rám nézve nagy jövedelemmel kecsegtető működésem megkezdjem. Tehát I. kép. A művésznő meg a tanár, lcésőbb még előbbi mamája is A művésznő (nagy kalapot visel és bukj-el szoknyát. A kalap alól kissé előre hajló állat, fölötte beszédes ajkakat és fitos orrot láthatunk). A tanár (még fiatal ember, orrcsiptetőt visel és egész magatartásából inkább a kitűnő matematikusra, mintsem egy elégséges stilusu philológusra következtethetünk). A művésznő. Hahahahaha I A tanár. Ön mindig nevet, kisaszszony ! . . . A művésznő. Hahahahaha ! A tanár. De vájjon mit nevet, mondja? A művésznő. Hahaha ! Ön oly nagyszerű ember ! . . . Hahaha ! A tanár. Tehát rajtam nevet ? A művésznő. Kitüuő ember ! Hahaha! A tanár. Legyen már kissé prózaiabb, kisasszony, hisz oly butának érzem magam igy Ön mellett. A művésznő. Butának ? Hahaha ! A tanár. Jöjjön, menjünk a kurszalonba és játszék nékem valamit . , . jótékony célra . . . A művésznő (hirtelen beszédes lesz). Olvasta a karisbadi kritikát ? Nem ? ! Nem jár Ön koncertekre ? Nem ? ! Nem hallott még engem a Royaiban ? Nem ? 1 A tanár. Ön koncertezni is szokott ? A művésznő. . . . Tanár ur, Ön tanitani is szokott? Hát miért vagyok zongoraművésznő ? Miért járnak a nyakamra az impresszáriók, hogy külföldi körútra vigyenek ? Igen, ráakarnak beszélni, hogy a Liszt-ábrándokkal európai tour-ra menjek. De én nem megyek . . . azaz, hogy a mama nem enged, mert . . . nagyon ideges vagyok .... A tanár. (Azt látom.) A művésznő. Tudja, a mama azt mondja, hogy nagyon ideges vagyok és hogy . . . A tanár. (A mamának igaza van !) A művésznő. . . . egy ilyen nagyobb ut végleg összeroncsolhatná idegzetemet...! A tanár. (Kár volna.) A Művésznő. Tudja, a mama túlságosan gyengéd hozzám, különösen, amióta szegény papám . . . A tanár. Meghalt ? A művésznő. Nem ... de búskomorságba esett és . . . A tanár. Intézetben van ? A művésznő. Igen- Pedig hogy szeretett engem, a szegény papa ! Tudja, mindig az ölébe ültetett. A tanár. Hisz azt épen én is . . . A luűvésznő. Mit mond ? ! A tanár. Oh, semmit ! . . . A művésznő. Ön ostoba ! A tanár. De kérem , . .