Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 27-53. szám)

1911-07-16 / 29. szám

1911. ju)iu9 16. BALATONVIDÉK 3 Az iuditások öl, fél hal, hat, fél hét és hét órakor törkénneK. A versenyekben részt vehet mindenki, aki személyenkiut egy korona nevezési dijat lefizet. A korsüánj'osok nevezési dijat nem fizetnek. A csónakok használata ingyenes. Nevezési határidő 20-án déli 12 óra ; nevelni lehet a csónakázó egylet és a Nyers-féle osónakda parti helyiségében hétfőtől, 17-töl kezdve. A nevezési dijak a győztesek között, osztatnak szót és pedig, ha a nevezők száma hétnél kevesebb, a befizetett dijjak kétharmada az elsőé, egyharmada a másodiké. Ha a nevezők száma hétnél nagyobb, a dijjak fele az elsőé, a maradék kétharmada a másodiké, egyharmada a harmadiké. A győztesek ezenkívül emlékérmeket is kapnak. A nézőközönség számií a. Minden inditás előtt a versenyző csónakosok defilében elvonulnak a part előtt, hogy a közönség tippjeiben megállapodhassék. A csónakok külömbözőszmü zászlókat viselnek s a totalizatőr pénztáraknál hasonló sziuü tikettek fogunk eladatni. A fogadásokból begyül: összeg egyharmadrésze a jóiékoDy alap javára levonatik, a többi a győztes csónakot megfogadok között fog kiosztat,ui. Három totalizatőr pénztár lesz a «Gyózelemrei, kettő a «Helyre» fogadók számára. A «Győzelemre' fogadók pénztáránál 1 és 3 koronás jegyek kaphatók, S ennél csak az elsőnek beérkező csónakot megfogadok tiketjeire fizettetik ki a vesztes fogadók pénze egyenlő arányban. A «Helyre» fogadásnál egy jegy öt korona. Itt a megfogadott csónak után akkor is fizettetik ki nyeremény osztalék, ha az illető csónak — hét, versenyző esetében — első vagy második, — hétnél több versenyző esetében — első, második, vagy harmadik lesz. A diákpincérek. «B ilatonfüied i c. Balatonfüreden megjelenő uj lapkollegánk ugya' Csak jól kezdi. «Koppantó» c. rovatában bizonyisten csapni való Ízléstelenséggel neki rohan a jogászpincérek ügyével kapcsolatban az intézménynek ? Nem. A Hullám szálló bérlőjének ? Nem. Hanem a bérlő nejének. Tehát mindenekelőtt BSZszoiiynak. És pedig olyan ordínáré kaszárnya stílusban, hogy kifjjezései közül nem irok le egy betűt sem, mert nem bírná el a tollam. Pedig az én tollam se valami nagyon VálogRtós ; — elképzelhetik tehát, hogy miket, irt össze-vissza az a lelkes balatonfüredi ujságiió. Asszonyt bántani nem urj dolog, ezt ugy látszik, nem tudják Füreden. Ezt, az intézményt bántani pedig »em okos dolog, mert rokonszenves, jó és bevált ujjitás. Egy tiszteletreméltó úttörőt végül azért dorongolni, mert az illető zsidó olyan ázsiai sötétség, amelyik egyszerűen bolondok házába való. Ezt ismét, én mondom, «néppárti lapszerkesztői, akinek a megállapodott energikus keresztényi felfogásához ' az egész • Balatonfüred* antiszemilizmusa nem ér fel a cipője talpáig. Amig mi a zsidóságot ott, támadjuk, ahol példamutatóau tiszteletre méltó, addig a támadásunk rugdalózás, erőtlen handabauda ós falusi pletykazsurualizmus, A bslatoufüredi «Koppautó» pedig felesleges munkát végez, ha a keszthelyi közügyekbe koppauija az orrát; mert nyugodt lehet, vigyázunk mi itt eléggé h keresztény felfogásra, hogy valamikép föl ne döntsék j a derék jogászpincérek ; — akiket külömben t az Isten uagyon sokáig éltessen. —*— A keszthelyi kath.főgimnázium épfcegifcöje az 1910—li. iskolai évről. Technikai akadályok miatt csak most emlékezhetünk meg főgimnáziumunk ez évi évi értesítőjéről, mely mind külső kiállításánál, mind p^dig gazdiig tartalmánál fogva méltán sorakozik az eddigiekhez, tőt azokat egybeii-másban talán felül is múlja. Az értesítő elején meleg nekroíogot olvasunk Váradi Károlyró

1, aki hét esztendeig állt a székesfehérvári tankerület élén s akit a diákságnak soha el nem uiu'Ó hálája kisért korai sírjába. Szakkörökben • méltó elismerés fogja kísérni Heinrich János «E^y kevéssé ismert, fejezet a német, nj'e'vl örténetböl» c. értekezését, amely már akadémiai jutalomban is részesült. A szokásos rovatokon kivül, melyek a tananyagot, fegyelmi és tanulmányi állapotokat tárják fel, egy uj és érdekes adalékkal találkozunk, amely a gimn. fúvós zenekar létrejöttéről ad örvendetes hírt. Az intézetnek Berkes Ottó igazgató lelkes kezdeményezése folytán olyan fúvós zenekara, van (vonós már régebben volt), amilyennel a kalocsait kivéve egy középiskola sem dicsekedhetik. Mind a két zenekarnak jól sikeiült fényképe (Dr. Simon Ernő felvétele) ott látható az értesítőben. Ösztöndíjas tanuló volt 10, az ösztöndijak összege 2700 kor. Az intézethez kötött segély-, illetőleg jutalomdijak névértéke 32599 kor , kamatjövedelme 1391 korona, melyből 33 tanuló részesült segítségben. Ösztöndíjakban, segély- ós jutalomdijakban összesen kiosztottak 4594 koronát. A tanulók száma volt 323 Mindenből jeles 40 12 5%, jó 49 15 5%. elégséges 191 59 9%. Egyből elégi. 15 = 4-7%, kettőből elégt, 6 1-9%, többől elégi. 7 = - 2-2% Viseletből jó 266 -=. 84 2%, szabályszerű 49 ~ 15-5%, k. szabályszerű 1 =---- 0 3%. Az Ízlésesen kiállított értesítő Sujánszky József nyomdáját dicséri. Az irgalmas nővérek vezetése alatt álló iskolák értesítője az 1910—11-ik iskolai évre, szintén élénk tanúbizonysága az intézet nagy fejlettségének és magas színvonalának. A tanulmányi eredmények a lehető legjobbak, amit az alábbi számadatok is bizonyítanak. Aa elemi iskolában végzett 253 növendék, közülük kitűnő 75, jeles 71, jó 64, elégséges 21, elégtelen 18. A polgári iskolában Tégzett 178 növendék, kik közül kitűnő 66, jeles 56, jó 32, elégséges 2. Elégtelen egy sincs. A bennlakó növendékek felvételét, tárgyaló értesítés zárja be a szép eredményekről beszámoló kötetet. Színház. A mai számunkból közbejött akadályok miait kény telenek voltunk a rendesen szokásos heti színházi beszámolót e!hagyni; — ennek dacára nem mulaszthatom el, hogy a város színházlátogató közönségének a figyelmét fel ne hívjam a társulat, rniu— Loptam ! Jelentette ki amaz nemes egyszerűséggel — Carramba ! Te csakugyan derék fickó vagy a talpadon ! — kiáltott fel a spanyol nehezen titkolható elragadtatással s e felkiáltásával elárulta, hogy kissé önkénye^s erkölcsi meggyőződéssel rendelkezett. — Látod komám, — én ezzel a jelvénnyel.a mellemen ugy járhatok ki-be a várban, mintha otthon lennék ! — Hát ez csodálatos ! Csapta össze a kezét Castelar ; — hisz akkor nagyon könnyű az egész feladat, te bemégy a várba, kikémlelsz mindent, aztán visszatérsz és elmeséled. En addig itt megvárlak ! Máté gúnyosan felnevetett : — Hát aztán mit gondolsz koma ? Azt hiszed, hogy én azért hívtalak magammal, azért kellett nékem egy osztozkodó társ, hogy az, mint valami jámbor lelkű öreg nénike megvárjon itt az ajtó előtt, amig én visszatérek ? Hát azt hiszed, vogy én eddig is olyan ostoba voltam, hogy a te tanácsodra vártam, addig pedig nem mertem megtudni semmit ? Légy nyugodt barátom, tudok én mindent, ami bennünket érdekel. Tudom, hogy Garcia urat a 322 ős cellában őrzik, az itt van a baloldali bástyában, a pénzhamisítók börtönei között . . . — A pénzhamisítók között ? — Ott hát ! A barisell annyira titokban akarja tartani a kilétét, hogy még a hörtönőrök előtt sem árulta el, ki az, akit a cellában őriznek. — De ha mindent tudsz, amiért ide jöttünk, hát akkor miéit jöttünk ide voltaképen ? — Hát még most sem találtad ki te oktalan ? Én nem kémlelni jöttem ide, hanem kiszabaditani a kegyelmes urat ! — Kiszabadítani ? — Azt hát ! Azt hiszed nem férne ránk az a kis jutalom, amit érte kapnánk? Ha megvárjuk az éjjelt, lesz harc, küzdelem, vérontás, vakmerő támadás ; és ez sokba kerül ! De neked talán mindegy, hogj' a vérdiion század magunkkal osztozunk, vagy csupán ketten ? Castelar megtörölte izzadó üstökét. — Por Diós, ez csakug}'an nem mindegy ! — No látod ! -• De hat hogyan fogunk hozzá? Máté tétovázva felelt : — Tudod komám, a tervet még nem gondoltam végig apróra, de hát azért vagy te is itt mellettem komám, hogy hozzásegíts ! Mert hát nagy róka vagy ám te is barátom ! A spanyol kidüllesztette a mellét : — Meghiszem azt ! — kiáltá önérzetesen. — Mit szólnál hozzá, ha igy cselekednénk ? — Húzódott közelebb Máté. — Én a mellemre rakom ezt a rézdarabot s akkor mint kémet akadálytalanul bebocsájtanak a kapun. Téged pedig magam előtt kisérlek, mintha a foglyom volnál. A börtön őröknek azt mondom, hogy a Canctlláriából kisértelek ide s helyetted most a 332-ős rabot kell vissza vinnem ! Garcia urat kiadják ; te meg beülsz a helyére ! Nyngodt lehetsz, hogy senki sem fog háborgatni a celládban, mert a barisell szeme elé csak akkor kerülsz, amikor Garcia urat szabadon bocsájtanák, akkor meg már bántódásod nem eshetik ! A kegyelmes urat pedig elrejtjük a városban, vagy valamelyik környékbeli faluban, ugy, hogy jenkinek sem kerül a szeme elé ! Castelar nagyon savanyu arcot vágott : — De te ma délután arról beszéltél, tél, hogy Garcia urat esetleg a barisell eladja Eoan hercegnek ; — mi lesz akkor, ha ö helyette engem vezetnek cuí<jd eléje? — Ne félj te attól ! Akkor a barisell eszenélkül szabadon fog bocsájtani, mert világos lesz előtte, hogy Garcia ur szabad s igy nem kockáztatja meg, hogy fülébe jusson, hogy őt eladta volna ! Légy nyugodt, a Borgiák veszedelmesek, ha szabadon járnak s ezt ő is jól tudja ! — Nem rossz ! Csakugyan nem rossz! Csóválta meg a fejét Castelar; hanem azért még sem tetszik nekem ! — Miért ? — Tudja Isten, nem szeretek lakat alatt ülni ! — Hát jó ! Mondj te jobb tervet ! Castelar rövid gondolkodás után megszólalt : — Hallgass ide Máté barátom ! A terv eleje jó. Te bevezethetsz engem az Angyalvárba, de csak azért, hogy ón is jelen lehessek, amint Garcia ur kiszabadul . . . (Folytatása következik.)