Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 27-53. szám)

1911-10-22 / 43. szám

1911. augusztus 27. BALATONVIDÉK 129 Népszövetség közgyűlései gyakorlati beszámolói amiak az elméleti munliáuak, melyet a katholikus nagygyűlések végeznek. Majd a Népszövetség céljairól beszélt páratlan tűzzel ós lelkesedéssel. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Zichy Gyula gróf pécsi megyés püspök tartott nagyhatású beszédet. Beszédében megkapó módon ismertette a mai romboló irányzatokat, amelyek Isten, trón, haza, tekintély, szóval minden ellen lőrnek, ami szent ós fölemelő gondolat. E romboló társadalmi munkát feltartóztatni, visszaszólítani és megsemmisíteni célja a Kath. Népszövetségnek, amelynek hatalmas munkáját ez a kettős jelszó vezeti : szervezni és tanítani. A régi tisztikarnak újból egyhangú lelkesedéssel történt megválasztása után Haller István orsz. képviselő tette meg kimeritó főtitkári jelentésót, amelyet fontosságánál fogva jövő számunkban egész terjedelmében közlünk. A titkári jelentós utáu dr. Ernszt Sándor pápai kama ) flS, R Népszövetség vezérigazgatója terjesztette elő jelentését a Népszövetség szellemi munkásságáról, rámutatva arra, hogy a mai forrongó világban a Katholikus Népszövetség az a pont, ahol a destruktív törekvések bontó hatását meg lehet akadályozni. A számvizsgáló bizottság jelentése és az uj igazgatósági tagok megválasztása után dr Yass József, a budapesti Szent Imre-kollégium igazgatója tartotta meg mély értelmű, tanulságos előadását a kath. intelligencia kultnrjelenségéről. A gyűlést dr. Zboray Miklós orsz. képviselőnek, a Népszövetség alelnökének záróbeszéde fejezte be. Délután 2 órakor a tornacsarnokban és még több helyen tartottak nópszövetségi gyűléseket magyar, német és horvát nyelven. A gyűlések mind a legfényesebben sikerültek. Számos országos hirii szónok oktatta és buzdította az ezernyi tömegeket. A Népszövetség közgyűlésével kapcsolatban két, napos társadalmi kurzust is rendezett Póosett. A tanfolyamon dr. Vass József «A nőkérdés és a katholicizmus» címen ; dr. Hoffmann Ottó ügyvéd, volt országgyűlési képviselő <A törvényhozás szociális feladatait ól» ; P. Butt.ykay Antal pedig «A katholicízmus a modern kultúrában> cimen tanulságos és érdekfeszítő előadásokat tartot'ak, a melyeket a hallgatóság zajosan megtapsolt. A pécsi seregszemle tehát valóságos diadalünuepe volt az egyre negyobb arányokat öltő Kath. Népszövetségnek. Mi vonzza kivándorlóinkat Észak-Amerikába. Irta : Dr. Hoffmann Ferenc gazd. akad. tanár. Ha figyelembe vesszük a kivándorlás óriási szám»datait, önkéntelenül nzt, kérdezzük, mi vonzza ki vándorlóinkat oly nagy számban a tengeren túlra ? Hol találják meg azok létfeltételeiket ? Hogyan képes az az Amerika kivándorló honfitársainkkal együtt az évről-évre bevándorlók nagy seregének helyet adni ? Meddig tart még ez a gazdasági és nemzeti életünkben oly mélyre ható kivándorlás ? Mielőtt e kérdésekre megfelelnék, a következőket kell előre bocsátanom : Az utolsó 10 óv alatt az európai kivándorlók, igy hazai kivándorlóink is, csaknem kizárólag az Egyesült-Államok keleti vidékein találtak munkát a bánya- ós ipartelepeken, ritkábban a mezőgazdaság körében. Női kivándorlóink pedig ruházat', élelmezési vállalatokban, ritkábban háztartási teendők körül nyertek alkalmazást. Amerika nyugati vidékein csak szórványosan voltak találhatók a magyar bevándorlók a legutóbbi 5 évig. Amerika a bevándorlók millióit csaknem kizárólag ipara fejlesztésére használta fel Ipara megerősödött ugy, hogy némely produktumaival elárasztja a világ összes piacait. Nem ritkán oly nagy az ipari túltermelés, hogy emiatt válságok következnek be. Igy történt legutóbb 1907 őszén is, amikor néhány gyár csökkentette üzemét, más vállalatok felszámoltak, minélfogva a munkások tömegesen munka- ós pénzkereset nélkül maradtak. Könnyen érthető, hogy a munkaerőkinálat az összes termelési ágakbf n kétségbeesetten emelkedett, a. munkabérek pedig minimumra szálltak. Ugyanekkor a tápszerek ára felemelkedett : a buza ára 595%-kal magasabb, mint 10 év előtt ; a burgonyáé 70'5%-kal, a sertéshús 82%-kal, a szalonnáé 113°/,-kel. Ma 1330 dollárnak csak akkoia a vevöereje, mint volt 1000 dollárnak 10 év előtt. Az intelligens, született amerikai munkásnép hamar tudatára ébredt, annak, hogy a kapitalista termelési rendszer a maga tröszt- ós kartellintézmónyeivei, másfelől az óriás mérvű bevándorlás, a világ minden részéből odaszállított olcsó munkaerejével az amerikai munkás létfeltételét veszélyezteti Az utóbbi évek gazdasági válságnibrl az amerikai nép azt a tanulságot merítette, hogy mint bérmunkás a beözönlő olcsó munkásokkal szemben a versenyt fel nem veheti, ha cak magasabb kultur-igényeiről le n"m mond s meg nem elégszik alsóbbrendű szükségleteinek szűkös kie'égitésóvel. Mivel pedig az amerikai nép nemhogy táplálkozási, ruházkodási és lakásszükségletének a mi forgalmaink szerint fényűzőnek mondható kielégítéséi ól le nem mondott, sót még kulturális szükségleteiről sem, azért szükségesnek látta biztosabb megélI hetósi forrásról gondoskodni. Ily körülmények között érte az amerikai népet a kanadai ingyenföldek kiosztásának a hire, amelyet nemcsak a kanadai földügynökök, hanem a Nyugat, vállalkozó farmerjei is terjesztettek. Már évekkel azelőtt a montanai, dakotai és minnesotai állattenyésztők gulyáik számára legelőt béreltek Kanadának Manitoba, Saskatchewan és Albert.a tartományaiban. Ők voltak az elsők, kik e vidékeken a földmiveléssel is megpróbálkoztak. Vállalkozásukat gazdag eredmények követték, melyek hiie gyorsan bejárta az egész Amerikát. Kezdetben a nyugati farmerek mentek át tömegesen Kanada emiitett három középtartományaiba, az ő sikereik vonzották a keleti államok t.ulnépes ipartelepek munkanélküli lakóit. A gyér lakosságú Kanada kormánya ez eredményekre hivatkozva, telepítő ügynökeit nemcsak ar északamerikai Unió államaiba, hanem Európa különböző államaiba is szétküldte éz minden nagykorú egyénnek 160 acre (110 kat. hold) nagyságú ingyenföldet igéit s tényleg ad is 10 dollár (50 korona) irodai dij lefizetése ellenében. Amerika keleti államaiból valóságos népvándorlás indult meg Kanadába. Nemcsak munkanélküli elégedetlen bérmunkások siettek a -szabad földekre, kihasználni az első foglalók előnyeit, hanem vagyonos farmerek is, akiket már inkább a földspekuláció jövedelmezősége csábított. Elnevezték ezt a lázas kivándorlást a jenki kanadai inváziójának «The Yankee invasion of Canada», mely az Unió kormányát méltán aggodalomba ejtette. 1909-ben 95.000 amerikai honos kelt át Kanadába és vitt magával 100 millió dollár készpénzt az otthon megalapításához. E szám évről-évre emelkedett. 1910 áprilistól szeptemberig, 6 hónap alatt 78 ezer amerikai vándorolt át. Kanadába, ahol ezenkívül még 132.600 különböző európai bevándorló talált uj otthont. Az EgyesültÁllamokból megindult tömeges átvándorlás magával ragadta az ott tartózkodó magyar kivándorlókat is, kik a beköszöntött ipari válság alkalmával jóformán felélték minden megtakaritott pénzűket. Seregestől mentek kielégíteni földóhségüket, sietve tértek viszsza ősi foglalkozásukhoz, a mezőgazdasághoz. Mielőtt elkísérnénk őket otthonalapitó utjokra, vessünk egy pillantást arra az intézkedésre, melyet az Egyesült. Államok kormánya a nagyarányú kanadai kivándorlás meggátlására tett, amivel egyúttal módot nvujtott a felesleges ipari munkaerőnek földbirtokra letelepedni. Előre bocsájtom. hogy midőn e kérdést tárgyalom, csakis az a szándék vezet, hogy tiszta képet nyújtsak a helyzetről. Tényeket fogok emlegetni s ha ezek között olyanok is akadnak, melyek a vállalkozó egyénre csábitólag hatnak, azokkal kivándorlásra buzdító szándékom nincsen, sőt át vagyok hatva annak tudatától, hogy mezőgazdaságunk és iparunk a munkáskezet, állami létünk pedig a polgárt nem nélkülözheti. Ezért én a visszatelepítésnek vagyok a híve. Az észak-amerikai Egyesült-Államok kormánya is nagyon bölcsen a visszatelepítés eszközéhez fordult, amikor a nagyarányú kanadai kivándorlás ellen akciója képen létesítette a «Recl«mation Service» » néven ismert gazdasági és politikai vállalkozást. Azon időben, amikor a keleti nagyvárosok válság sújtotta ipartelepein a pénzkereset nélkül lézengő száz és százezernyi munkásnépe csaknem könyöradományokta. szorult, az Egyesült-Államok kongresszusa 1902 ben Washingtonban a nyugati sivatagvidékek termékennyé tételére törvényt alkotott Ugyanezen törvény kimondja, Sirolin" Roche ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál ttidőgyuladások után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer* a tüdővész ellen.