Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 27-53. szám)
1911-10-15 / 42. szám
2 BALATON VIDÉK 1911. október 15. Mevél Ausztráliából. Samarai Brit.—New Guinea {1911. 4/13.) Australia. Kedves Berkes Igazgató Uri Január 10-éröl keltezett becses levele már március 11-én üt volt Samaraiban, de én akkor kétszáz tengeri mérföldnyire voltam innét s visszatértem óta nem ment posta. Bizony nem bővelkedünk postaközlekedésben. Nagyon is értem — és rokonszenvezek — igazgató ur ama óhajával, hogy bárha meglátogatná a világnak ezt a legújabb vidékéi és népét, lamdmány és általános érdekesség szempontjából bizony kárpótolná minden fáradság- és költségért, — ha lehetséges volna. Ami a kalauzolást illeti — nemcsak hogy nagyon szívesen tenném, de kitűnő alkalmam is nyilik reá, miidán én sokat, sőt majdnem folyton utazom. Azaz : ha ugyan reám bizná az életét. Van egy nagyszerű kis vitorlás hajóm, de a kapitánya csak magam vagyok s a legénységem vad, meztelen benszülöttek. Azonban igaza van igazgató urnák, maga az út ide s vissza öt hónapot venne igénybe, s csakis az útiköltség egy kis vagyonba kerülne. Kétezer forintból bizony riem sok maradna — borravalóra. Ami igazgató ur kérését illeti, nagyon szívesen megteszem. Apránként, — amint valami, ami nézetem szerint érdekelhetné, kezem ügyébe esik — léire teszem, s ha egy kis gyűjtemény együtt lesz, elküldöm. De nagyon Jélek, hogy lepkék és rovarok nem igen lesznek közte. Lepkék kezelése annak, aki nincs hozzá szokva, bárhol is kényes dolog. Itt — ebben a nedves hőségben azonban — valósággal szakértő kell hogy legyen, aki kezelni akarja. Csakis légmentesen elzárva lehetne •őket a penésztől s a hangyáktól megóvni. Ez utóbbiak mirriád számban lepnek el mindent az egész országban. De hát azért megkísérlem. Talán találok reá idat-módot. Hisz ha semmi egyebet nem tanultam volna, mióta ide jöttem, azt az egyet alaposan megtanultam, hogy lehetetlenség nem létezik. De ha nem sikerül, remélem, hogy lepkék és rovarok nélkül is eléggé érdekes kis gyűjteményt indíthatok majd útnak. A kedves megemlékezést és igazgató ur jó kívánságait szívből köszönve és viszonozva, maradok őszinte híve: V. K. KRÓNIKA.. Az ember társas lény. Akik a szociológiában az alfabétaságig se vitték, kisajátították ezt a közhelynek is banális idézetet. Koptatják irgalmatlanul. És egyebet se bírnak belőle kihámozni: az ember tegyen kötelező és nem kötelező látogatásokat ; zsurozzon ; kártyázzék, igyék, egyék, táncoljon, mert társadalmi lény. Ki nem érzi az iróniát, hogy nem közhelynek szánt mondásokat, mily kegyetlenkedőn torturáznak kínpadra haspók ós toroköblitö filiszterek ? Ferdítik, értelmetlenül majmolják ós dadogóan vesszőparipáznak rajta. Igy húzzák le a Prokrusztes-ágyra. Tanulni nem szeretnek. Minősítette legtöbbjót az oklevél, diploma. Továbbképzésre rá nem érnek. Borospohártól, kártyától n?m jutni hozzá. Az ilyen puhányok kézdörzsöléssel, kunyorálással farizeuskodó képmutatással keudőlőzködnek, dörztölőzködnek mindenkihez. Ez a rókalelküsködós teljesen lábrakapott. Madách falanxa nem ártana. Persze nem a koponyaméréssel. Akkor tüdő ós vízfejűek jutnának előbbre, hanem a munkásság ós .annak súlya szerint A snobok szajkóskodása megszűnnék. A papagály kulturáltsága se kisebb. Ezt mind elrikácsolja bebifláztatás esetén : a föld gömbölyű. (Tagadja : Lelleman tetraéder elméletében.) Az ember a majomtól származik. (Gyönyörűen cáfolja: Piohászka : Isten ós a világ-ban) Az ember társas lény . . . Oka a csak njságmüveltség. Ez még nem műveltség. A napilapok irodalmi, művészeti irányítása, mint ilyen megszűnik, ha csak irodalmi, művészeti esemény bejelentését látjuk bennük. Pajtáskodás, lelkiismeretlenség, rosszakarat, vesztegetés homlokegyenest ellenkező kritikákat váltanak ki ugyanazon irodalmi, vagy művészeti, vagy tudományos eseményről. Hogy készültségtelenek, nevettetően tájékozatlanak, mutatja e pár példa : Fenyő Miksa : <A levegőben békanyál úszkál.» E költói mélységű megfigyelést 4 év múlva korrigálja : *A nyárutói délutánok derűjét, hasonlóan az ökörnyálhoz. . A Nyugat jeles szerkesztőtársa ekkorákat botlik. Tudhatná a békanyál mocsarak felszínén és épen nem a levegőben s nem nyárutón, de ősszel úszkál. Vagy a Magyarország aligha érettségizett Irodalom, Művészet rovatvezetője értesíti olvasóit, hogy Rostaud Edmond átdolgozza Leontin hercegnőt. Fordítja a francia nyelvi korifeus e két francia szót : Princesse loíntene Vitustáncot járhat töle az olvasó. Akár Móricz Zs. Szinaranyának szereplője, Turi Dani kis fia. a kihegyezett ellentétek hatásától. Nem is bír eligazodni. Átvesz kikapott tételszerüségeket. A mi középosztályunkat, az értelmiséget szükkörü és fel se mérhető ut választja el a német kisvárosok zsurvitáitól : irodalmi, művészeti ós tudományos dolgokról. Micsoda sorompóbalépóst okozott ott May K. élőhalottá akarása, vagy egy pedagógiai eszme : a gyermekfelvilágositás a nemi életről. Lischnewszka M. spaudani tanítónőnek távoznia kellett állásáról. May K. jubileumi kiadása meg másfél milliószámra kelt el alig egy hónap alatt. Ott könyvekből ismerik az Írókat, nem apró bolyhosok ujságtudósitásaiból. A gyereknevelés első kérdés. Nálunk a parasztnak a lova, a lateinernek a kártya. Pro primo — illő tisztelet annak, akit illet, a kivételnek. Készül a filiszterfelfogás. Ady és társai dekadanszok : Ez jelent.: fáradtat, kiéltet, lemondót. Pedig Ady harcos, bátor. A körülugráló, idegen tollakat berzengetők nem számítanak, utt Juhász Gry., Babics, Móricz Zs., Kosztolányi D. csak a valakik. Van értékük. Bő vénájuk. Uj nyelvük. Ezt ugy alakították régi ós uj nyelvből, meg lelkük mélységéből, ahogy Petőfi és Arany. Épen annyira érthetetlenek koruk előtt, ahogy a két negyvenesóvek nagyja. A vidéki építészet még csak a kulturproduktum. Pávaszemes, mézeskalácsszíves, pántlikás, tulipános falusi szatócsbolt. Ez a magyar építészeti stíl az ujságrnüveltségü jó vidéki szemében. Igy építteti villáját a Balatonpartra. Svájci nyaralók mintáján magyarnépi ornamentek hupikókje, tulipirosa. Festők műveit képes folyóiratokból ós vidéken festők állványairól ismeri, Körülcsödüli a Balaton szépségét, titkát vázoló művészt. És a festő a fő. A képet ugy se értik meg. Az első képzőben, meg az V gimnáziumban letettük műveltségünk alapját. Az élet hadd legyen élet. Lármázunk fizetéajavitásért. És álmosak, unottak vagyunk pezsgős, kártyás dáridók vasárnapeBtéje, éjtszakája után egész héten, jaj, egész hónapon át. És eszünk krumplilevest. . • Urimód költünk egy éjtszakán. Ez uri gondolkozás. Hiába, társadalmi lények vagyunk. A család koplal. Pedig tételünket máskép kell levezetnünk. Egymásra vagyunk utalva : nem kártyázásban, hanem a munkamegosztás alapján. Pl. A tanitó oktatja, neveli a földmives gyermekét, az iparosét, a kereskedőét. Produktuma az eredmény. A kereskedő ós a többi ellátja a tanítók ipari, kereskedelmi nyersterményekkel, az ó produktumaikkal. De a tanitó rászorul az improduktív termelőkre is • az íróra, a festőre stb. lelkiszükséglete révén. Társadalmi osztályainkban igy létesül a valódi, nem belemagyarázott összeköttetés. Társadalmiasul az ember. Ez okszerű magyarázat. A másik kiforgatása, kimagyarázása az igazi értelmezésnek. Mert a kártyaasztal nálunk kenyérkereset. A nyugodt, mosolygó kártyázók gyakran keresik Arany János Hidavató útját. Nem szórakozás a kártya. A kártyából ós a kártyának élnek. Kártyaveszteségeikkel feleségüket keserítik, czaládjukat elszegónyitik, hozzátartozóikat kifosztják. Levezetésem rid-g, de emberi volt. A másik okoskodás emberietlen barát, vagy embertárs-zsebrespekulálás. A szabadgondolat ... 6. száma került kezembe. Abban a hiszemben, hogy én nem birok szabadon lélekzeni se, lapozgattam a füzetet. Ki is ragadok mindjárt, találomra egy-kót címet! Hit ós hiszékenység, Barlám és Jozafát legendája, Állatlélektan, Zichy (a kultuszminiszter) klerikális veszedelem. . . Nálunk kle* rikális emlegetés nélkül senki se gondolkozhatik szabadon. Tárgyilagos ismertetést ígér az utolsó cikk. íme : A 4—6 éves apróságnak az őrangyalt olvassák föl, a nagyobbak a Kis Pajtást kapják, a középiskolák tanítóit a Zászlónk vezeti félre.» Ez nem tárgyilagosság. Hazugság. Vajmi kevés számot láthatott (Rub.) ezekből. Az Őrangyal, úgyszintén a Kis Pajtás is 6— 12 éveseknek szánt ujságocska. cProhászka pazar kiállítású lapja az Élet.» Uram, uram ! nagyon rosszul értesült ! Vagy a gyűlölettől vak? Én önökre olvasom ez a «Módszerük ravasz, eszközeik eredménytelenek,»er«dményeik a vakok előtt felrázólc lehetnek. Mi nem félünk az önök ferdített szabad gondolkodásától, mint valami közeledő rémes árvíztől. Annál inkább nem, mert ilyen eszközökkel harcolnak s Prohászkák tüneményes, nagy-nagy, óriás tudására is agyarkodnak Jól mondja épen Piohászka Isten és világ c. könyvének befejezésében: <50— A főváros központján. Villamos megálló. 10 perc a központi és nyugati pályaudvarhoz. 80 legmodernebben berendezett szoba. Augusztus hó elsején megnyílt EDISON-SZÁLLODA Budapest, VII., Hársfa-u. 59. (Király-utca sarkon.) Tnlajdonos : POLLÁK JÓZSEF. Hideg és meleg vízvezeték. Központi fűtés, villanyvilágítás. Figyelmes kiszolgálás. Értekezés minden modern nyelvben. Szobaárak 3 koronától!