Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 27-53. szám)

1911-10-08 / 41. szám

1911. október 15. BALATONVIDÉK 8 solcat sajtójukért, hogy még többet ne kellene tenniök.» Igy lehet csali kath. sajtót teremteni, azt erőssé és versenyképessé tenni, lia a csatát meg akarjuk nyerni. Különben mindent elveszítünk, mert akié a sajtó, azé a jövő. Hozzászólás. «Fürdővendégeink erkölcsi hatása a falusi lakósokra» c. közleményre a tek. Szerkesztő ur szives engedelmével volna egy-két sorban némi kis megjegyzésem. En U. Gy. úrral úgyszólván az egész nyarat együtt töltöttem; ugy ismerem, mint ő saját magát, s bátran állithatom, hogy ő erős optimistH. Igy történheteit meg, hogy kedves lapunk 39 ik számában irt cikkében csak azo&ról az erkölcsi hatásokról emlékezik meg, melyek kedvező sziliben mutatják be az olvasónak ugy a fürdőközönséget, valamint a falusi földműves osztályt. Nem az a célom, hogy Ü. Gy. ur felfogását, megfigyeléseit helytelenítsem, söt állításait az utolsó betűig aláíróm, — soraimmal a múltkori közleménynek csak kiegészítő részét óhajtom pótolni. Mindent U. Gy. urrnl bizonyítok. Cikk író ur napszámosnöt keresett, hogy konyhakortjében — ha jól emlékszem — a paprikát betöltesse. Sorra járt minden liázat, talált is asszonyt eleget, de napszámost nem kapott. Jön az utcán nagy mergesen, — kérdem, íjai fölött mérgelődik. — Már hogyne mérgelődnék, mikor minden asszony épen olyan nagysága akar lenni, mint a fürdőző hölgyek, alszanak, mint a bunda. Ez délután fél kettőkor történt. Hát bizony ez a kisebb fajta urhatnámság is a fürdőzés hatása. Tessék megfigyelni rnás vidékeket. ! Már fél kettőkor asszony, gyermek izzadva dolgozik a mezőn. Bizonyára arra is emlékszik U. ur, mikor egyszer rántottát akart uzsonálni. Házánál véletlenségből épen nem volt tojás, elküldött hát a szomszédos házakhoz. Kapott is, kettőt husz fillérén. No, ez a kapzsiság nem a fürdőzés hatása ? Ha a fürdőközönség körében fel is has/nálják az alkalmat, de tanítójukkal szemben kissé kíméletesebb árt szabhattak volna. A cikkben emiitett tmesés olcsó árak» csak a főzelékfélékre vonatkozhatnak, mert az ténv, hogy azzal nem fukarkodtak. U. Gy. ur szőlőjét kapáltattá ; este fizeti a napszámost, f'ejeukint 2 K. 50 f-vel, Mi az oka ennei: a rém drága napszámnak ? Nem más, minthogy a faluban nyaraló villatulajdonosok, - hogy napszámost bármely pillanatban kaphassanak, — ann\ i b rt fizetnek, mennyit a munkás kér. A napszámos pedig azt gondolja, hogy állandóim lehet Budán kutyavásár. Hát mikor 12—13 éves leányok feltörték egyik fürdőző család kabinját, — erre is bizonyosan visszaemlékszik U. ur. Valöszinü, nem azért lopták el ounét a fürdőkalapokat, mert az illető leányoknak szükségük lett volna azokra, hanem csak azért, mert megtetszettek nekik, utánozni akarták a hölgyeket. No pláne, — az eltűnt fürdőbugyogókat meg szoknyájuk alatt viselték. Ezelőtt két évvel egyik somogyi fürdőn nyaraltam. Háziasszonyom és férje között napról-napra állandó veszekedés, perfiat var folyt. Az asszony szinte ugy küldte urát a korcsmába, — célja az volt, hogj férje berúgjon. Este, mikor a férj hazatért, szidta, korholta, hogy miért ily későn jön haza. Alig váit«, hogy ura lefeküdjék. Éjjel meglopta férje erszényét ; rá egy pár napra selyem szokuyával és gombos cipővel tért haza a közeli városból. Urát pedig gyötörte, kínozta, azzal vádolván őt, hogy pénzét a korcsmában mulatta el. Ez is a fürdőzés rovására irható. Ha nem látta volna, hogy az uri nők egyszeiü, kényelmes ruhák helyett drága, vagyont érő öltözékekben járnak, eszébe sem jutott volna, hogy urát meglopja és ő is selyembe jáijon. Ü. Gy. ur ugy fejezi be közleményét, hogy «sok apró mozzanat történik egy nyáron, de mindegyiknek van valami erkölcsi értéke,» — én ehhez nyugodt, lelkiismerettel hozzáteszem, hogy van bizony némelyiknek erkölcsi kára is. Egy budapesti nyaraló. Szüreti hangulat. észre, hogy pincekulcsából az "élhetetlen kölyök» pisztolyt rögtönzött. Szólt az ének, járta a tánc. Legény, leány egymá.s mellett szedték a farsangi lakodalom szivvidámitóját ! S a szentatya sunyori szemmel nézte amott a leányt, ki mátkáját homlokon csókolja. Csak a nótárius találja fel magát : «No nézd szentatyám, hát te, az erkölcsök őre, megtűröd a csókolózást ? ? Kutya meg a macska ! !» «No, no Nótáriusom ! Te is voltál ám kópé. Látod, én nem botránkozom meg, tudom, milyen a fiatal. No de öreg 1 Add csak ide a mult évit, hadd kóstoljam meg ! Igy ni !» Igy telik a nap jókedvvel. Estvére pedig a tányórképü hold mosolygása mellett megmozdul az egész hegyoldal. A sok fehércseléd rikácsoló hangja, mint indíánus Üvöltés, hallik mersze, messze. S a hegytetőn száraz rőzse lángja mellett éli világát a fiatalos jókedv. Szabarhegy, Badacsony mellék, 1911. október hava. Hegedűs A. Elek. — Cukorbetegek olyannyira makacs székrekedései ellen valóságos specifikum a Ferenc (József-keserüviz. Reggel éhgyomorra adunk 1 decit felmelegítve. Az igazi Ferenc József-keserű víz az összes hashajtó-szereket, természetes, erőteljesen oldó ereje folytán túlszárnyalta már. Ezt bizonyitja Cantani tanár a lángeszű kutató is, mikor azt irja, hogy a természetes «Ferencz József>-keserüviz nemcsak mint könnyű hashajtószer nyilvánítja hatását, hanem lassankint olyannyira javítja a gyomormüködést, hogy teljesen pótolja a karlsbadi vizeket ! Kéljünk az üzletekben és gyógytárakban határozottan valódi Ferenc József-keserűvizet, nehogy valamely gyenge forrás vizét kapjuk ! HÍREK. Justh. Gyula veresége otthon. Csúfos kudarc ér'e Justh Gyulát saját vármegyéjébe

1-;, Csanádban. Pedig maga i.s mindent, megtett: agitált, szervezett, hogy saját vármegyéje ne itélje el politikáját. D^ hiábava'ó volt, minden erőlködés, mert « megyegyűé-f nagy többséggel leszavazta a megyei Jn'stli párt indítványát, és keményen előélte az obstrukciót. A választói jog kiterjesztés" kérdéséhen pedig a magyar .-znpi> mác'a biz'Ositását követeli. A Justhék veresége nemcsak számbelileg nayy, de erkölcsileg még nagyobb, mert kitűnt, hogy Justhék a renizeiiségiekkel : Bizony, a régi jó időkben a szüret igazi népünnepély volt. Kialakult, ennek az időszaknak a mondaköre és humora, a jó öregekről unokákra szállva. A jó falusi eredetiségek : h tubákos jegyző, a rezesorru mester és az öreg szentatya mindmegannyi szereplők voltak S a gyermek hallgatta a mesét, a deres öregektől fehnt a pincében az édes mustot csepegő ICO éves préj mellett. Közben az anyóka lármája zavarta meg a meséi s jóilUtu birkapörköli gőze járta át rz ósdi hajlék levegőjét. A gyermekek lármája rem hiányzott, hiszen enélkül nem is te'jes a cs iládi ünnep s hz apró gyermekcsinyek nélkül nincs miért mérgelődnie a háziaszszonynak, a gazdának, a szedőknek. — no meg a jóképű bácsikának, ki amott a tűzhely körül szttkácskodik az Öreg anyóka ír in kis boszautá»ára. Nem hiányzik a szölőpásztor sem, félre vágot t, kalapjával, rozoga puskájával. Mind ott voltak s nevettek, mulattak az együgyű cső>z ostobaságán, ki saját száját tartotta a prés alá, mini áll már a hordók megteltek. Emlegettek is azuián egy-egy sziiietet, éven át s csak akkor hagytak fel vele, amikor a tőkék mellé ismét odaállt a sok leányzó, apró és öreg. . . . Uunep volt ekkor ! Döröglek a mozsara

1!, puffogott a puska, ropogott a pisztoly, de vol' ám ke|"le a lyukas pincekulcsokiiak is. Estvére a szőlősgazda azt, vette Siroliit" Roche 99 ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tüdőgyuladások után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer* a tüdővész ellen. pM fí a ni fJI«!J ^ BASEL 12 p^l pnMr fl* ír-il ti) lu Ara'ikwW Li 1 <•'. í3