Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1911-03-26 / 13. szám

25 nem rendelkezik tökével s igy anyagilag igen kis összegig segélyezhetné a kisgazdákat ; nem is igy értjük mi ezt ; de elég anyagi segély volna már az is, ha 20— 2á korona helyett a piaci áron juthatnánk vetőmaghoz. Ismételjük, sem sérteni, sem mulasztással vádolni nem akarunk senkit. Csupán szorult helyzetünknek akarunk kifejezést adni, midőn e sorokat a nyilvánosság elé bocsátjuk. Indított pedig erre bennünket az elmondottakon kivül azon körülmény is, hogy a szomszéd-, pl. Veszprém vármegye Gazdasági Egyesülete — amellett, hogy állandó az évi vetőmagközvetités, — még tény ész-anyaállatokat is közvetít nagyon kedvező fizetési feltételek mellett, az állam ós kisgazdák között. Ezen kivül, ami ismét a kisgazdák anyagi helyzetének emelésére szolgál, burgonyatermesztési kísérleti telepet létesitett az államköltségen, melynek (20 kat. hold) termését is, annak idején, a kisgazdák között fogja kiosztani nagyon csekély viszontszolgálat ellenében. Egy keszthelyvidéki kisgazda. Balatongyörök jövője. Ahányszor Balatongyörökre idegen ember kei ti 11 s élvezte a tenséges kilátást, amely onnét nemcsak a Balatonra, hanem a mellette, levő hegyekre is nyilik, annak, a természet e remekében gyönyörködőnek egy titkos gondolata, vágya támadt, hogy itt a Balaton e legszebb pontján vásárol «gy kis telket s arra fog majd épiteui s itinét gyönyörködik tovább a szépséges Balatonunkban. Igen ám ! Hanem a dolog nem volt oly könnyen keresztülvihető, mint ahogy az ábráudozó azt elgondolta. A legnagyobb baj az volt, hogy nem tudott telket. venni. A jó györökiek mindegyike híven ragaszkodott a saját földjéhez s ők BALATONVIDÉK nem igen adták el. De ha mégis megtör tént, hogy valamelyik polgár család eltelepült onnét, akkor a bi'-tokát igen drágán adta tovább. S még ilyen körülmények között is volt eset. rá, hogy jóformáu éjjel, tehát mintegy lopva kellelt megkötni az adásvételt nehogy a másik valamit ráígérve, elüsse a kezéről. Igy volt ez eddig ! Most azonban nagyot változott a helyzet, mert. egyszerre annyi telek van eladó, hogy azt sem tudja a vevő, melyeket válassza a sok, szépfekvésü villutelkek közül. A dolog ily hirtelen való változása onnét, van, hogy a gróf Festetics-féle uradalmi birtokot parcellázták. A mult év végén történt ugyanis, hogy ezen uradalmi bérlet, gazdát cserélt, még pedig ugy, hogy a föld több kisebb bérlő kezebe jutott. Innét már csak egy lépés választotta el az örökárban való eladástól. S amint látjuk és olvassuk az újságon hirdetéseiben, ezt a nagyszerű gondolatot, tett, követi. A 23—25 katasztrális hold területet, amely közvetlen a Balatonpart mentén van (közel a községhez), felosztották 400 •-öles területekre. Az igy szá'muzott 90 parcella elhelyezkedése olyan előnyös, mar a fekvése szerint is, hogy p. o. ha egymás elöi.fc leszuek is az épületek, azért még sem tudják elvenni egymástól a kilátást' mert a talaj a parttól emelkedik. Három szép uicája vau kihasi'va a leendő villafalunak. Körülbelül a közepe táján két holdnyi terület parknak és sétatérnek vau meghagyva. A falu, a Balatou, az árnyas erdó egy hajitásnyira van tö'e. A telektulajdonosok vizjogot is (a fürdéshez) kapnak, ami szintén nem megvetendő dolog. De, ha valaki még sem akar a fürdökubin beállításával ós kiszedésével vesződni, hát ott a fürdőegyesület, ád az olosó pénzért az illetőnek kabint. Tekintetbe véve most, már — ezen előnyök mellett még a hely természeti szépségeit — amelyről a legnagyobb szerénységgel is elmondhatjuk, hogy a Balaton mentén külömb nincs — azt gondolom, hogy néhány év múlva annyira betelepül e paroellázott terület, hogy a balatonmenti füidők között egyik legszebb és leglátogatottabb fürdő lesz. Bucsy Aladár. 1911. február 26. — Ha rossz a gpomra, már holnap reggel igyék reggelizés előtt fél pohár ferencz (József-keserüvizet. A hellemetlen érzések csakhamar megszűnnek és étvág}^ fokozottak mértékben fog visszatérni. Ezen rég idők óta népszerű és valóban ritka természeti gyógykincset a legjelesebb ormosok állandóan ajánlják. Többek között dr. Hirsch porosz királyi titkos egészségügyi tanácsos, a berlini Friedrich Wilhelm-egyetem tanára, az mondja róla: <Tapasztalataim szerint a természetes Ferencz József keserűvíz épp oly biztosan, mint enyhén ható gyógyszer olyan betegségeknél, melyeknél egy enyhén oldó és hajtó ásványvíz használatos ajánlatos.* Ezért könnyen érthető, hogy nem csak Magyarországon legelterjedtebb a Ferencz József-keserüviz, hanem a világkereskedelemben ís virágzó kiviteli cikk helyét foglalja el. Bevásárlásánál ugy a gyógyszertárakban mint a füszerüzletekben nagyon ajánlatos csakis <valódi Ferencz Józsefkeserüviz* elnevezést használni, nehogy valamilyen más csekélyebb értékű vizet kapjunk. HÍREK. — Ma, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén a kath. világ annak emlékezetét ünnepli, hogy Gábor arkangyal megjelent a Názáreti Szűznek, kinek az Isten követe megvitte a hírt,, hogy Ő lesz a Megváltó Jézusnak édesanyja 9 órakor üunepélyes uagymise bsz a plébánia templomban ; a szentbeszédet Dunst Ferenc dr. apátplébános mondja. Délután 3 órakor vesperás. — Űj püspökök. Négy elárvult egyházmegye kapott a. elmúlt héten Főpásztort. A kalocsai érsek — Csernoch János csa nádi püspök, a nagyváradi püspök — gróf — Tehát sikerült ide csalnunk a rókát! — Parancsod szerint mindenki félre állt az útjából s ő akadálytalanul rejtőzhetett el ! — Hol vau most ? — Itt, az imaszobádban, — szólt Bartolomeo a szomszéd terem ajtajára mutatva. A herceg távozásra intett s az óriás elhagyta a termet. Fiametta kérdőleg fordult a herceg felé. — Ki az a Doria, akiről embered beszélt ? — Don Ferrando di Doria. Cesare I rgia cimborája, egyébként az Angyalvár barisellje, akinek hatalmában áll, hogy rajtunk kivül minden embert felköttethessen Rómában ! Majd a leány megdöbbent arcát látva, hozzá tette • — ő Cesare helyettese, aki Castelar banditáival ma éjjel megtámadott volna ; itt is utánnad kémlel. Hja, hatalmas ellenfelekkel harcolunk! — 0 most az ajtó mögött halgatózik talán ? — Minden bizonnyal, ámbár aligha leshet el egy hangot is beszédünkből ; no de majd teszünk róla, hogy el ne unja magát ! Fiametta élénk izgatottsággal tekintett Roanra, aki suttogva folytatta : — Alkalmat kell adnunk néki, hogy kilessen bennünket és amit hall, meg kell hogy nyugtassa őt felőled. Azt kell hinnie, hogy te még mindig szereted Montalvot ós se nékem, se néked sejtelmünk sincs róla, hogy ki ő voltaképen. Én szerelmet vallok néked, te ellent állsz ! Éu türelmetlenül zaklatlak, te hű maradsz Montalvohoz. Es mindezt azért, hogy engetn higyjen vetélytársának s Montalvo ügyét atiynyira veszve lássa, hogy csak Cesare személyes jelenlététől várhasson sikert. Ez esetben Cesare holnap már újra Rómában lesz ! — Készen állok uram ! Es hogy fogja ezt Doria kihallgatni ? — Azonnal meglátod ! Előbb azonban egy kis előkészületre van szükségünk! — Szólt Roan ós tőrét kivonva, kezeügyébe helyezte az asztalra. — Meglehet, — tette hozzá nyugodtan, — hogy Doria amint megpillant bennünket,, közénk rohan s ekkor nem segíthet más, csak egy biztos tőrdöfés ! — Ami azt illeti uram, — szólt most Fiametta is, — én sem vagyok fegyvertelen ! S ezzel ujjasát karján felgombolva, egy finom művű, csaknem kétaraszos pengéjű tőrt vont ki hüvelyéből. A tőr hajszálfinom gömbölyű tűhegyben végződött. — Ez a kis játék-zer még a legapróbb páncélszemen is áthatol. Máté remekműve ! Ne érintsd a. hegyét, mert méregbe van itatva ! Majd könnyedén hozzá tette : — Azt hiszem, az én karom se rezzenne meg, ha biztos kézre volna szükségem. A herceg elragadtatva tekintett a leány hófehér karjára, amit az izmok ideges játéka megelevenült márványhoz tett hasonlóvá. — Istenemre, — kiáltott fel tűzzel, — Diana lehetett csak ilyen Laurion ligetei közt ! Fiametta felkacagott : - Uram, a szereped még nem vette kezdetét, ne tékozold a bókot, mert majd nem marad későbbre ! A herceg izgztottan fordult félre : — Valóban kedvemre volna — mormogta fojtott haraggal, — leszuratni azt a gazfickót ott a szomszéd teremben, ahelyett, hogy komádiázzak neki ! No, de ha már elkezdtük a dolgot, hát végezzünk alapos munkát ! Majd újra Fiamettára tekintett: — Most vigyázz Madonnám ! Már nem vagyunk többé egyedül ! Az előttük álló márványasztalon egy szárnyas Sphinx szobra állott Roan a szobor szárnyaira tette kezét s a szá nyakat lassan az asztal lapjáig szorította le. Egy titkos gépezet, — amely az Estouteville palota legkisebb rejtelmei közé tartozott, — erre az imaszoba ajtaját nesztelenül felnyitotta 8 az ajtó, mintha valami légáramlatnak engedett volna, lassan szóttárta szárnyait. Fiametta önkénytelenül az ajtó felé tekintett s borzongva látta, hogy az imaszoba sötétjéből egy villogó szempár mered reájuk. X. Fiametta minden előkészület nélkül nemcsak hogy megállta helyét, hanem valósággal uralkodott a szerepén. A veleszületett ösztön, az asszonyi