Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1911-01-15 / 3. szám
1911. január 8. BALATONVID/ÉK 3 ez a mai világ jelszava. Ez nem frázis, hanem szükséglet, A kulturális világnak nevelni embert, aki értelmi műveltség tekintetében is megállja helyét : ez a szabad iskolának is a programmja. Ezt sürgeti a szociális fejlődés, mely az iparostól nagyobb szakképzettséget, a gazdától intenzivebb, szakszerű gazdálkodást követel. Több műveltséget követel a politikai jogok kiterjesztése. Ezt követeli a sajtó, mely a szabad tanítás eszméjét a knlturmunka egyik programmjává tette. A szabad iskola egyik hallgatójában pótolja az elmaradt gyermekkori iskoláztatást, másiknak kiegésziti hiányos ismereteit, a harmadiknak szakképzettséget ad stb. Ezért tartja fönn az állam áldozatok árán és segélyezi a munkásgimnáziumokat és szabad líceumokat, melyek városhelyeken a szabad tanitás gondolatának megvalósításai. A katholicizmusnak isteni küldetése van az emberi szellem fejlesztésére, irányítására. A szabad tanitás gondolatál tehát negigálnía nem szabad. Bele kell állnunk ebbe a modern kor követelte kulturális munkába, annál is inkább, mivel a szabadgondolkodók és szabadkőmivesek fölismerve a, benne rejlő erőt, ellenünk fordítják és irányzatossá teszik. A magyar katholicizmus úgyis ki engedte csuzni kezei közül a sajtót. A keresztény szociális szervezeteket akkor kezdte építgetni, mikor a szociáldemokratáknak már szervezett táboruk volt. Itt van most a szabad iskola, a gondolkodás irányításának hatalmas eszköze. Okuljunk a múltban és legyünk éberek. * Magyarországon h sz>ibad tanitás gondoláin ueiu ismeretlen. Meg volt ez sok helyen idáig is különféle egyesületekben, különböző formában, de nem volt benne rendszer, sem céltudatos munka. Sok panasz hangzik el, hogy a Népszövetség helyi szervezeteibe nehéz életet belevinni. Jó volna a szabad tanitás gondolatát, céltudatos munkával a Népszövetség kereteiben megvalósítani. A Népszövetségnek főcélja ngyis a felvilágosítás. A szabadliceumok és munkásgimnáziumok előadásainak vidéki kiadásai lehetnének acnépszövet.sógi estéli.» Igaz, fővárosban is nem egyszer kell a niunkásgiuanáziumoknak és szabadliceumokuak a közönnyel és magj'ar nemtörődömséggel inegküzdeni. Annál inkább meglesz és megvan ez vidéken. De a kezdet munkáját is el kell végeznünk, mert erre isteni köldetésiinU van, nehogy azután mások elvégezzék azt ellenünk. Szükséges, bogy érezze a nép a prófétai mondást nemcsak a templomban és iskolában, hanem a modern kor követelte szabad tanitás szolgálatában is : «Lftbia sacerdotis custodient scientiam. t Az egyesületi élet fejlesztésére és a szabad tanitás látogatottságának, sikerének biztosítására a művelt külföldön behozták a vetitögépeket. Belgiumban, Német- és Olaszországban alig vau falu, hol a szabad tanitás- szolgálatában v-titögép állana. Miért, nem lehetne ezt Magyarországon is behozni s az előadásokat ezzel fűszerezni, érdekessé tenni, az egyesületi életet pedig fejleszteni ? 150—200 koronáért már lehet jó vetítőgépet szerezni, A kormány a kath. szabad tanítás segélyezésére is szánt bizonyos összeget. Akinek sikerül ilyen szubvenciót szerezni, az azt a vetítőgépre fordíthatja. Azonkívül össze lehet hozni lassankint ezt az összeget liz filléres belépti dijakból is. A nép ezt szívesen megfizeti, ha kíváncsiságát kielégítheti. A vetileti-kópes előadások tárgyai lehetnek a történet, gazdaság, földrajz, művészet, vallás köréből. Mindegyik alkalmas a kor irányító eszméinek megismertetésére, a kath. öntudat fejlesztésére, a hit alnpo zására, megerősítésére. Csak pár példát hozok fe'.A természeti szépségek, az égi testek bemutatása vetített képekben igen alkalmas « kozniologikiiN istenérv népszerű, hatásos kifejtéséie Történeti előadásoknál ki lehet, térni egypár történeti hazugság cáfolására ; gazdasági előadásoknál a merkantil ós agrár törekvésekre ; «Budapest* bemutatásánál fel lehet hívni a szülök figyelmét, azokra a veszélyek re, melyek a székesfővárosba cselédeknek készülő falusi leányokat fenyegetik és egyúttal megismertetni a ka'h. patronage intézményeit. X. Pius életének bemutatása alkalmas annak fejtegetésére : ki nekünk a pápa ? és egyúttal azon piszkoj támadások ismertetésére, melyeket legujabkan az apostoli szentszék ellen intéztek. A komoly, ismeretterjesztő előadások mellett lehet aztán pld. farsangi estéken nevettető, tréfás előadásokat tartani. Lehet az egyes estéket ének és szavalatokkal egész kis ünnepéllyé tenni stb. A szabad tanítás eszméje uj fegyver a világnézetek harcában. Vigyázzunk, nehogy valamikor a mi vérünk pirosodjék rajta. ! V. H. A ki gyomrát és emésztését elhanyagolja, százféle betegségnek teszi ki magát. Azért minden embernek önmaga iiánt való legelső kötelessége, hogy a legkisebb gyomorrontásnál vagy jelentkező bélműködési zavaroknál, ezeknek rendbehozataláról gondoskodjék. Ennek egyetlen célravezető módja, ha megbízható hashajtószer utján az emésztőcsatorna alapos kitisztításáról gondoskodunk. Báró di". Korányi Frigyes, fővárosi eg3 retemi tanár, az országos igazságügyi orvos tanács elnöke, igazolja, hogy «a természetes Ferencz József-keserüviznek már kis mennyiségben véve is rövid idő alatt minden kellemetlen melléktünet nélkül biztos hatása van.» Óriási előn3'e. hogy enyhe ize miatt a valódi Ferancz József-keserüvizet kényes izlésii nők és gyermekek valamint gyönge gvomru öreg emberek is szívesen megisszák. Olyan helyekre, a hol nem kapható, a Ferencz József-keseiüviz szétküldési igazgatósága Budapestről közvetlenül szállít. vette Balog guzdát az eke mellett. Azt gondolta, napszámba szánt. Bár csodálkozott rajta egy kicsit. Mellé lovagolt. — Mennyi most a napszám ? — Nem tartozik rám ! — sértődött meg Nagy Balog János. — Azt gondoltam, napszámba dolgozik. — Én ? Nagy Balog János ? Másutt se, nemhogy a Nyulasalján ! A magam főgyin ! Szeretetbül szántom. Szántotta másnap is. S attól fogva minden munkánál ott volt a Nyulasalján. A vetésné 1, a takarásnál, a behordásnál. Hanem napszámról, bérről, szólni sem lehetett néki. Ősszel egy tehenet küldött néki a gróf. Izente, hogy tiszteli, gondoljanak iá, mikor isszák a tejet. Már másnap beállított a kastélyba Nagy Balog János. — Tudatom alássan, visszahajtottam a tehenet. — Miért ? Gazduramnak szántam. — Hajtsa csak haza ! — Nem lehet. Tudom, mir kinájja a méltóságos ur, azir nem kell. — Hát annyira szereti a földjét ? — Huszonöt éven át szántottam. — Tudja mit ? Odaadom árendába. Még pénzt is kölcsönzők hozzá. Jó helyre adom, nem féltem. — Mit ? Ái'endába vegyem ki a Nyulasalját ? A saját földemet ? Soha. Valami melegséget érzett a gróf, hogy olyan szeretettel beszélt a földjéről Nagy Balog János. — Ha nem akarja árendába, vásárolja vissza. — Nincs rá pénzem. — Majd megfizeti. — Nincs a földön Isten áldása, ha csupa adósság. Hanem igazán mondta a méltóságos ur ? Eladná a Nyulasajját, ha meg tudnám fizetni ? — El. De csak gazduramnak. Hosszasan elgondolkozott hazafelé mentében Nagy Balog János. S ettől fogva más ember lett belőle. Míg az övé volt, nem tudta megbecsülni a földjét, Csak, hogy dobra került, érezte, mennyire hozzá nőtt. S a remény, hogy visszaszerezheti, megnemesitette. Felhagyott a korcsmázással. Ideje volt. A ház is nemsokára a föld után ment volna. Éppen kapóra jött egy kis bérlet. Pénzzé tette, a mi érője volt. Kölcsönt vett fel s minden tőkéjét a bérletbe fektette. Dolgozott éjjel-nappal. Gyűjtött, takarékoskodott. S ahogy szaporodott a vagyona, ugy nőtt a kedve is. Erősnek, egészségesnek érezte magát. Ha ideje engedte, ki-kinézett a Nyulasaljára is. Szinte simogatta a szemével. Olyankor a két gyereke jutott az eszébe' Mégis csak az övéké lesz, gondolta. Három és fél évig volt igy. Akkor meghalt az öreg gróf. A temetés utáni héten irást kapott Nagy Balog János. Alig akarta hinni, mikor megértette belőle, hogy megint az övé a Nyulasalja. Másnap elment a nyúlási kastélyba. Még mindent gyászban talált.Nem is akarta elfogadni az uraság. Hanem addig erősködött, míg végre is beengedték a fiatal grófhoz. — A főd iránt jöttem. Mán hogy a Nyulasajja iránt. A gróf érdeklődve nézett rá. Látszott, hogy hallott már Nagy Balog Jánosról. — Át akarja venni ? — Az árát hoztam. — Az árát ? Hisz magára hagyta az I apám. ! — Lehet. De nem addig van ám a ! Háromezerkétszáz forintig ütötték le. Ehol e, ez kétezer kétszáz pengő. Egy hijja sinc3. Ezeret betáblázunk rá. Most nincs több pénzem. — Mit akar? Csak nem gondolja, hogy pénzt veszek el idegen földért ? — Mán én nem tudom. Csak igj' gondoltam negyedéve. Mert szerétem azt a fódet. Hát megbecsülöm. S ott hagyta a pénzt az asztalon. Kiabálhattak utána ! Még a fejét se fordította vissza. Ábrahám Ernő.