Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1910-09-04 / 36. szám
XIV. évfolyam. Keszthely, 1910. szeptember 4. 36. szám. IDEK I V>lilikal hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat cem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 60 t 20 f Nyilttér petitsora 1 korona. A hévízi villanyos. A mult hét szombatján a képviselőtestület közgyűlése megszavazta a Keszthely—Héviz között tervezett villanyos vasútra kért 120 ezer korona hozzájárulási összeget s ezt a határozatot értesülésünk szerint a napokban meg fogják felebbezni, a felebbezést pedig — legalább minden előre látható jel arra mutat — a vármegye alispánja el fogja utasítani. Igy áll ez idő szerint a régóta húzódó villanyos ügy s most már a helyzet ismeretében megállapíthatjuk, hogy egy év múlva a villanyos közlekedés meg fog indulni. Távol áll tőlünk a szándék, hogy ez ügyben akár mellette, akár ellene véleményt nyilvánítunk. Mellette írni azért nehéz, mert az üzem megindítása nagy terheket és kevés jogot oszt ki a város közönségére ; — ellene pedig azért céltalan, mert a meghozott határozattal szemben minden cikkezés az eső utáni köpönyeg ismérveit hordaná magában. Megelégszünk tehát azzal, ha felvilágositásképén az uj vállalkozás előnyeit es hátrányait igyekszünk csoportosítani Az uj villanj-osnak mindenesetre elvitathatatlan előnj'e, hogy megoldja a hévizi közlekedés régi mizériáit, hogy fürdővárosunk közlekedési viszonyai tökéletesednek ezáltal, hogy fürdőforgalmunk növekedni fog, a keszthelyiek kényelmesebb és olcsóbb uton közelitbetik meg a hévizi fürdőt s végül, hogy testet ölt az a régi óhajtás, amely lassankint már mint Keszthely létkérdése rögződött városunk közönségének vágyai közé — meglesz a villanyos. Hátrányai közé tartozik az, hogy e migtt a városi pótadó közel 20',o-al fog emelkedni — amit határozottan vegyes érzelemmel fogadnak majd a keszthelyi adófizetők ; — és hogy ezzel évtizedekre biztosítva van az ürügy, amellyel a városi képviselőtestületet szidni lehet s megátkozni még az öreg Franklint is, aki a legelső menykő bántóval drótba szorította a szabadon kódorgó elektromos hullámokat. A villanyos vasút megtervezése és a terv megalapozása ugyanis nélkülözi a higgadt üzletalapitás feltételeit, hangulatos elvek alapján készült, amely a város anyagi igényeit nehezen fogja kielégíteni. Tudomásunk szerint a villanyos sínpár egyetlen kitérővel készül, amely magában hordja a készülő közlekedési eszköz egyik legnagyobb mizériáját. Mert, ha az egyetlen kitérőt, a fel és leszállásokra szükséges időt, a végállomásokon leendő megfordulást és a menetidőt összevetjük, szinte lehetetlen, hogy egy kocsi fél órán belül megtehesse a balatoni park és Héviz közötti utat s igy egy irányban legkevesebb fél óránk int indulhat egy kocsi. A gyakorlati kivitelben ez az idő több mint valószínű, hogy növekedni fog. A menetdijak oda-vissza meg fogják közelíteni az 1 kor. 40 fillér egységárat, amely, ha egy személynek nem is sok, — egy több tagból álló család számára mindenesetre drágább lesz a fiakkernél. Ez pedig a forgalom rovására leszen. A város egyeteme számára hátrányos, hogy a szerződés szerint örök időkre lemond a sinpárak közt levő A B ALATUNV1UÉK TAHCAJA. Zalában. Ez a vidék olyan regényes, Hegyele és a tetőn romok, Valahányszor e tájon járok, Mindig a múltra gondolok. Letűnt idők fényes korára, Mikor még állott itt a vár. S a hösöknele e büszke fészke Századok óta puszta már. S mig elmerengve üldögélek, A mohlepte romok felett, A messze mult sötét ködén át Repülve száll a képzelet. Repülve száll és szinte látja A régi fényt, mi itt honolt, Mikor a fénylő kupolákon Játszadozott a teli hold. Szép volt e vár, urai hösölc, — A harcban mindig győztesek, Babérral tért mindenkor vissza S csodát müveit a hős sereg. Rég volt biz az, a semmiségbe liinte/c azóta századok, S a hősöknek, vitéz uraknak Csontja is rég elporladott. A fényes vár is romba dűlt rég, — S ahol én mostan álmodom, A holdsugár jár csak merengve A borostyános ormokon. Noszlopy Tioadar. Bakach Beseniey báró ősei. Irta : NOSZLOPY TIVADAR. Ez óv első hónapjának közepén Ö felsége a király galánthai Beseniey Ferenc nyugalmazott vezérőrnagynak és törvényes utódainak a magyar bárói méltóságot díjmentesen adományozta és megengedte, nevezett és törvényes utódai családnevüket, előnevükufc és címerüket a fiádban kihalt szentgyörgy völgyi báró Bakach-család nevével, előnevóvel és oimeróvel egyesítsék, és jövőben a báró szentgyörgy völgyi ós galánthai Bakaoh-Beseniey családnevet viselhessék. Beseniey Ferenc uőágon leszármazója a Bakach-családnak, amely több miut másfél száz év előtt fiágon kihalt s amelynek neve és rangja benue, egy leányági késő unokában most ujóletre kel. E két családtól, leszármazásról s a birtokviszonyokról talán érdekes lesz ez alkalommal megemlék ezui. A hazánk történetében egykor jelentékeny szerepet látszott, majd grófi rangra emelkedett s fejedehni vagyonnal rendelkező gersei Pet hő-család a hongfoglalóktól eredő Nádasd nemből származott. Birtokai voltak: Keszthelyen, Tátika, Rezi ós Kemend vára Zalavármegyében, a várakhoz tartozó uradalmakkal, továbbá Vasvár, felsőmagyarországon Gede és Sztropkó vára, ugy Horvátországban is nagykiterjedésű birtokai voltak sőt még Erdélyben is. A Pethő-család zalaváruiegyei ága a tizenhetedik század elején fiágon kihalt, a leányutódot Pethő Katalint szentgyörgyvölgyi Bakach Sandru (Sándor) vette nőül, akinek családja már akkor terjedelmes birtok ura vo!t Zalavármegye Szentgyörgyvölgye vidékén s aki e házasság révén a gersei Pethők zalavármegyei várait ós uradalmait örökölte s kiváló érdemeiért a bá.rói rangra emeltetett. A báró Bakach-családuak Somogyvármegyób^n is voltak ősi, adományos birtokai, igy Balatoncsehi, Tur, (Somogytur), Kaposfüred és Magyaratád faluk, valamint Ha'agosd, Patalva (ma község), Tátom és Vid puszták.