Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1910-08-14 / 33. szám
4 BALATONVIOISK 1910. augusztus 7. <Évek óta használom a természetes Ferencz József-keserüvizet ugy a klinikán, mint a magángyakorlatban, mert ez anélkül, hogy kellemetlenséget okozna, gyorsan és biztosan hashaj tólag hat.» Baccelli G. tanár, a római kir. egye temen az orvosi klinika igazgatója. HÍREK. — Tábori mise. Augusztus hó 18-áu Őfelsége 80 ik születésnapja alkalmából a Szent Miklós-temető melletti kisgyakorlótéren a helybeli honvédhuszár-osztály részvételével ünnepélyes istentisztelet fog tartatni, melyen a város és vidék érdeklődő közönsége külön meghívó nélkül részt vehet. — EskÜVŐ. Jövő hót keddjén tartja esküvőjét Harasztovits István közbirtokossági elnök leánya Birike, Wagner Richárd postamesterrel. A leendő boldog pár özönével kapja a szerencsekivánatokat s az egész város rokonszenve kiséri kötendő frigyüket. — Művész est Hévizén. Hévíz-fürdőn nyaraló vendégek e hó 17 én Ferencz József születésének 80-ik évfordulója alkalmából fényes ünnepséget rendeznek. Este 8 órakor tűzijáték, utána emlékbeszéd, majd pedig a gyógyteremben hangverseny. A hangversenyen közreműködnek: Bendiner Heddy Operaénekesuő, a Király-színház ujouan szerződtetett primadonnája és Bendiner Nándor az ismert zongoraművész. Az ünnepély iránt nagy az érdeklődés. — Felhívás a Balaton mentén működő orvosokhoz. Az tOrszágOn Balneologiai Égyesület» elnökségének felszólítására Lenkei V. dr. almádii fürdőorvos a balatontavi orvosok egybegyűjtött, tapasztalásai alapján az említett, egyesület legközelebbi kongreszszusán referáló előadást szándékozik tartani a Balatonvidék klímájának és a Balatonban való fürdésnek hatásáról. Ezzel a nevezett egyesület, ismerve a Balatouvidéknek ugy egészségi, mint fürdőügyi és nemzetgazdasági szempontból való nagy fontosságát, ennek ismertetését akarja előmozdítani. Ezt a Balatoni Szövetség is tőle telhetően támogatni akarja s azért ugy a saját, mint nevezett orvos nevében arra kéri a Balaton mentén működő orvosokat, hogy ezen tárgyat illető tapasztalataikat Lenkei dr-ral (szept. 16-tól junius hó 14-ig Budapesten, Podmanitzky-utca 2.) közölni szíveskedjenek, ki azokat forrásuk megnevezésével fel fogja használni. Azon kérdéseket, amelyekre Lenkei dr. elsősorban szeretne feleletet kapni, alább közöljük. Azt is szívesen ve szi, ha azok közül csak egyik vagy másik kérdésre kap is feleletet : 1. Minő betegek gyógyítására találta a balatoni fürdőket, alkalmasnak ? 2. Minő betegekre hatottak ezek esetleg károsan ? Az észlelt, káros hatás bárminő tartamánál mutatkozott-e ? B. Minő előírásokat tart szükségesnek a fürdés napszakát, tartalmát, gyakoriságát és a viz tiőmérsékét (szelet, hullámzást) illetően egészségeseknél, gyengélkedőknél és betegeknél. Utóbbiak' közül főképen a tiidö vagy más szerv gümőkórja, chlorosis, anaemia, elhájasodás, szív , vesebaj, neurasthenia, neurosis, általános kimerülés eseteiben. Naponta egyszer, vagy bizonyos esetekben kétszer is alkalmazhatóknak tapasztalta e a fürdőket és legelőnyösebben mely napszakokban ? 4. Minő közvetlen hatásokat tapasztalt egyes fürdésre, kivált az elsőkre főképen a; általános érzés, a szívműködés (érverés), a légzés, emésztés, étvágy, az idegműködés stb. tekintetében? 5. Minő tartós hatásokat (állaudó eredményt látott) sokszor ismételt balatoni fürdőkre ? (Hizás, fogyás, elgyeugülés, megerősödés, megnyugvás, enyhe vagy erős izgatás. Hatás az egyes szervekre, étvágyra, emésztésre, alvásra stb.) 6. A fürdés különböző módjára (különböző tartam, gyakoriság, a viz különböző hőfoka) észlelte eltérő hatásokat? főképeu minő eltérést látott e hatásban rövid (néhány perces) és hosszas ( l/ 2—1 órás) fürdésre ? 7. Tapasztalta-e, hogy egyesek idiosynkrasiával viseltetnek a balatoni fürdőzéssel szemben ? — Mutatnak-e ezek egyéni sajátságokat másfajta fürdővel szemben ? — Egészségesen vagy betegen mutatkozott-e ez ? Miben állott ez ? (Nagyfokú kimerülés, fejfájás, szédülés, ájulás, szi vgyengeség, nehéz légzés, nyugtalanság, álmatlanság, émelygés, láz, bőrkiütés stb.) Minő tartamú fürdőre és a viz mely hőfoknál, csak az első fürdésre, vagy későbbiekre, vagy hosszabb szünet után ismételt, fürdésre is mutatkozoti-e ez ? — Volt-e olyan esető, amelyben a fürdőzést ilyen kellemetlen hatása miatt teljesen abba kellett hagyni ? 8. Tapasztalta-e, hogy a türdés következtében némely esetben valamely bőrbetegség fejlődött? Nem volt-e ennek előidézője inkább az iszappal való érintkezés ? Minő bőrbaj volt e« ? (Szörtüsző gyuladás, urUcaria, viszket.eg stb.) — és hanyadik fürdő után mutatkozol t ez ? Meddig taitott, ? (Az eksema solare nem tartozik ezen kérdés keret,ébe). 9. Használják-e a balatoni iszapot, bekenésre, borításra, iszapfürdőre ? Higen, minő hatását látta ennek általában, vagy bizonyos betegségek esetén ? Minő hatást gyakorolt az iszap a bőrre ? — Változás a Ferencrendieknél. A Ferencrend tartományfőnöke P. Kiss Arisztid atyát Andocsra helyezte presidensnek. Helyette vioariusi tisztben P. Benedek Pasqcal erősíttetett meg, kit hivatalosan pénteken délben iktattak be hivatalába. P. Jaucso Demetrius atyát hasonló minőségben Sümegre s helyette pedig Kanizsára P. Lantos Angelus atyát helyezte el. 1'. Angelus Rómában végezte hitUni tanulmányait ós üdülési szempontból tartózkodott eddig Keszthelyen ós Sümegen. Ez a változás összefüggésben van azzal a kö rüluiéunyel, hogy a rend püspöki felhatalmazással a iiiies andocsi búcsújáró helyre is kiterjesztette á reformálást. P. Conár Coelestin andocsi volt házfőnök, ki néhány évvel ezelőtt, még a szigorítás előtt nagykanizsai lelkész és sz.-miklósi administrator volt, most valószínűleg Pápára vagy Veszprémbe kerül. — Eljegyzes. Sándor Endre hírneves keszthelyi szabómester eljegyezte Pödör Ida kisasszonyt Csáuigról. — Kalotaszegi kiállítás. A kalotaszegi háziiparszövetkezet ipari termeléséből si" került vándorkiállítást rendezett a községi elemi fiúiskolában. A tömör kemény fából faragott bútorokból, varról fásokból és topoloveci hímzésekből összeállitott, kiállítás élénk látogatottságnak örvend. Belépődíj nincs. — Katasztrófa a Balatonon. Egy részleteiben még ki nem derített katasztrófa színhelye volt a mult, hét, pénteki napjának délelőttjén a keszthelyi öböl. Egy a rokonainál, Keszthelyen nyaraló budapesti fiatal urileány, Freiszberger Irma a jelzett napon egymaga egy saudolinba ült s kievezett a szabad Balatonra. A kikötőben foglalkozó munkásoknak még feltűnt a hölgy jókedve, amint nótázva evezett a szentmihályhegyi kápolna irányában. Hogy ez után milyen tragédia játszódott le a nyilt vizén, senki sem tudja. Négy óra felé járt már az idő, amikor a halászok egy gazdátlan csónakot pillantottak meg a part, közelében, amely a habok hátán lassan a fenéki határ felé úszott. A osónakhoz evezve felismerték benne a szandolint. Az evezők rendben a csónak fenekén pihentek, ugy, hogy a jármű feldülésére gondol ni sem lehet, a csónak gazdája azonban nyomtalanul eltűnt. Általános nézet szerint az urileány öngyilkosságot követett, el. Vendéglátó rokonait, akik a keszthelyi társaság előkelő tagjai közé taitozuak az eset miatt városunkban általános és osztatlan részvét környezi. — A sorozás eredménye. A keszthelyi járás területén a mult hét utolsó négy napján volt a fősorozás, amely lapuuk zártáig tartott, igy csak a már befejezett Keszthely városi állitáskötelesek számarányáról számolhatunk be. E szerint állilás alá kelült, 127 sorköteles, közülük bevált 27. — A Magyar nyugdíj biztosító R. T. kesztelyi vezérképviseiősége. A magyar iparos es kereskedő közönség régi idők' óta érzi hiányát egy oly intézménynek, amelynek utján módjában volna munkaképtelensége és aggkora esetére saját magáról, halála e-etére pedig családjáról, nejéről ós gyermekeitől gondoskodni. Több ízben tettek is már az iparosok kísérletet egy ily intézmény létesítésére, de mindig eredménytelenül, mert teljes biztonságot csak egy oly intézet, nyújthat, amelynek számításai szilárd alapon nyugszanak s amely tagjai sorába nemcsak az egy szakmához tartozó, hanem bármily foglalkozással vagy hivatással biró egyéneket felvesz, ami által a kockázat kellőképen megoszlik. A Magyar Nyugdíjbiztosító R. T., amely nyilvános számadásra kötelezett vállalat s amelynek élén miut az igazgatóság elnöke, Gelléri Mór kir. tanácsos, az Országos Iparegyesület igazgat,ója áll, módot nyújt, arra, hogy inig ezideig hazánkban csupán köztisztviselők élvezhettek nyugdijat, addig most ez az intézet, lehetővé lette, hogy a szabadfoglalkozást, üző nagy közönség és általában azok, akik hivatalukból kifolyólag nyugdijat nem élveznek, csekély díjfizetés ellenében, kedvező feltételek mellett, öregségükre saját maguknak aggkori nyugdijat, rokkantsági járadékot, özvegyi nyugdijat, gyermek neveltetési járulékot és végkielégítést biztosithat. Igy az intézet központi igazgatósága okszerűségből vezérképviselőséget létesített Keszthelyen is, amelynek vezetését Kokits Viktor szövetk. főkönyvelő, Beruáth József ipart, jegyzővel egyetemben elvállalta. Amidőn tehát b. olvasóközönségünk figyelmét ezen üdvös intézményre felnivjuk, közöljük egyúttal azt, is, hogy az intézet egyik szervező tisztviselője Schiff Mór, jelenleg városunkban tartózkodik, abból a célból, hogy ezt, az ügyet, kellőképen ismertesse, Ennélfogva minden érdeklődőnek tudomására adjuk, hogy a belépések akár az említett tisztviselőnél, akár pedig a vezérképviselőséguél eszközölhetők. Hisszük, hogy ez a humánus intézmény, amely a nj'ugdijbiztositást pótolni van hivatva s amely a müveit nyugati államokban mindenütt a takarékosság és a jövőről való gondoskodás legcélszerűbb módjának bizonyult, városunk nagy közönsége körében is tetszésre fog találni. — Csunguz est. Az idegenforgalom te'én közepes sikerrel működő fürdővárosunk vendégei között elsőrendű szerepet vivőt,t ki magának a csunguzok derék, sőt dicső társasága. A keszthelyi csunguzok korántsem sátorlakó nép, ahogy azt a nevükből gondolnánk, annyira nem, hogy a vezérkar majd minden tagja többszörös háziúr Budapesten. Ez a jó kedvű társaság minden szezonban leköltözik a főváros háztömegéből a balatonparti pusztába s itt földet, füvet, vizet birtokba veve koloszszális mulatozásokkal örökíti meg te'teit a keszthelyi világtörténelem lapjain. Tavaly koronázták meg szuverén fejedelmüket I. Hatalát,, aki mult pénteken tartotta koronázási évfordulóját, bőkezüeu megvendégelvén alattvalóit, ahogy az a vérbeli csuuguzokhoz illik. Az emlékünnep péntek estétől majdnem szombat estélig tartott egyfolytában, áldozatul esvén neki a Balatonvidék közel egy évi bortermése. A hitetlenek közül sok volt a hulla és nehéz sebesült, akiket a kemény csunguzok ősi lelkesedéssel fektettek asztal alá. Ilyenformán szombati napon mást nem lehel,et^ az utcákon látni, osak csupa csunguzt. A keszthelyiek otthon ápolódtak. — Országos vásár. 1910. augusztus 11-iki országos vásár az eladók és vevők élénk részvétele mellett tartatott meg Keszthelyen. Szarvasmarha vásár azonban vészkerület miatt betiltatott. A lóvásárba felhajtatott 649 drb. ló, ebből eladatott 256drb. — Értesítjük a P. R szülőket, hogy a Keresztény Iskolatestvérek vezetése alatti
