Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1910-12-18 / 51. szám

XIV. évfolyam. Keszthely, 1910. december 18. 51. szám. DÉK PolitiKai hetilap. MEGJELENIK H E T E N K I N T EGYSZER. VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. - f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 60 í 20 í Nyilttér petitsora 1 korona. Kisgazdák mozgalma Magyarország lakosságának 75 százaléka földmivelő. Ebből a foglalkozási ágból a contingens nagyobb része a kisgazdákra esik! Természetes, ha érdekeik intenzivebb istápolását sürgetik. Ezzel csak azt teszik, amit más kereseti ágak már régen megtettek. A kisgazdák azonban egy lépéssel ennél ís tovább mentek, Önálló pártot alakítottak. Még ebben sem találunk megütközni valót. Joguk van hozzá. De a továbbiakat már aggodalommal szemléljük. Mert szervezkedésükben tendencia, osztályharcszinezet njnlátkozik meg. Hangsúlyozzák ugyan, hogy mellékcél nem vezeti őket. De a számarányuknak megfelelő parlamenti képviseletet sürgetnek. Es itt borul céljaikra a jogos gyanú homályos jelbője. 'Mert ha számarányuknak megfelelő contingens jut részükre a parlamentben, nem állana-e be a tömeguralom esete? ! Erősödik a gyanú abban is, hogy ők e tekintetben is teljesen exclusiv álláspontra helyezkednek. Bizalommal sem más pártok, sem egyének iránt sem viseltetnek. Az őket illető számarányban csak maguk akarnak érvényesülni. «Kabátos» ember nekik nem kell ! Maguk akarják érvénj'esitení követeléseiket. Az urak nélkül s az urak ellenére, ha kell ! Es ebben látjuk mi a jogos aggodalom igazi okát. Mert megfelelő in teli igen tia nélkül a vezetés és irányítás kezükbe jutván, könnyen végzetes térre sodróthatnak. Amely tér már nem esik messze : az agrárszocializmustól ! Szervezkedésükben ugyanis éllel és célzattal támadják a nagybirtokot. Mint a kisgazdák jobb sorsának gátlóját tüntetik fel azt. Erősen kiszínezik a nag}

7birtok kai járó előnyöket, de elhallgatják a nagybirtokra ís nehezedő terheket. Tehát szembe állítják a kisbirtokost a nagytokossal ! Ez az ut a legrövidebb és legegyenesebb az — agrárszociálizmus felé. Ebből pedig a társadalmi rend és gazdasági életünk biztonságának halálos csirája sarjadozhatik ki ! A mozgalom már folyamatban van. A kisgazdák ezrei csoportosulnak a kibontott zászló alá. Különös erővel szervezkednek a szomszédos Somogyban ; A talaj mozgalmaknak itt a legkedvezőbb. Mert tudvalevőleg Somogyban van a legtöbb nagybirtok. Hogy a jelentkező betegség veszélyes fordulatot ne vegyen, idejekorán kell azt orvosolni. Kisgazdáink mozgalma is magában hordja a betegség tüneteit ! Szó sincs róla ! Megnehezült az idők járása fölöttük is ! A 100 év előtti birtokviszonyok a népesedés mai számarányának többé meg nem felelők. A különben is törpe birtok : öröködés, adásvétel, súlyos terhek, anyagi bajok és egyéb okok miatt annyira szétdarabolódott, hogy kisgazdáink legtöbbje ma már csak 2—3 holdon gazdálkodhátik. Súlyosan érezteti káros hatását népünk gazdasági bátram aradottsága és egyoldalúsága is. A közterheknek emelkedése, a drágasági viszonyok és az igények fokozódása ! E tagadhatatlan beteges tünetek valóban gyúlékony anyagot képeznek. Nem kell nagy láng. kis szikra is elég a láz tüzének felszitására. E szempontból találjuk mi a jelzett mozgalmat aggodalmasnak. Nehogy a mozgalomban a beteges irányzat kerekedjék felni, szükségesnek tartjuk a beteges állapot gyóA BALATON VIDÉK TÁRCÁJA. Képek az agerikai deákéletből. Irta: Dr. Hoffmann Ferenc. (Vége.) Oly általános a diákraunka, hogy ezt nemcsak létfenntartási célból, hanem kényelembiztositás céljából még a vagyonosabbak is űzik. Egy egyetemi hallgató'ól beszélik, hogy mig at3'ja igen gazdag üzletember volt, ő diáklakását nagy kényelemmel és pompával látta el. Mikor az illető atyja üzleti bukása utáu nélkülöznie . volt kénytelen a szülői segitsóget, akkor sem adta fel a fényes háztartást s nem költözött a közismert padlásszobába, hol a szegény diákok szoktak kvártélyozni, hanem megtartotta fényes lakását, a drága szőnyegeket, festményeket, diszeg könyveket és bútorokat ; de a fényes háztartás költségeit azután m>-ga kereste meg. Mint nevelő, zongora tanitó, hírlapi cikk író sokszor nehéz munkával kereste kenyerét, nem volt jövedelmező foglalkozás, amit meg ne próbált volna Igy végezte bátralevő diáknapjait s ugy társai, mint tanárai előtt köztiszteletnek örvendett. A hires yale-i egyetemen a négy évfolyam mindegyikén van circa 25 olyan hallgató, kik teljesen maguk tartják fenn magukat. Az 1908. óv«en a munkásdiákok 215 ezer dollárt kerestek, némelyek mint lakásközvetitő ügynökök, butorszáüitó vállalkozók, vagy mint mosóintézeti felügyelők vállaltak munkát. 50 diák a gépészmérnöki osztályról mint mozdonyvezető ós konduktor működött és összesen 250 ezer dollárt kerestek e munkánál. A yale-i egyetem 31 «honour man»-je, vagyis bacca lauieatus a közül 15 en «self helper»-ek voltak ; azt mondják, más évben ez arányszám még ntgyobb volt. Kétségtelenül szilárd elhatározás, kitartás és az álbüszkeség félretótele kell ahoz, hogy az intelligens ember bármilyen fizikai munkát elvállaljon kenyórkeresós céljából. Több tanártól hallottam, hogy az ily «self supporting» diákok mindegyre örvendetes számarányban szaporodnak. Egyik tanár 20%-ra teszi a yale-i egye-emen azon hallgatók számát, kik önálló gazdák ; a Cornell-egyetem hxllgatóinak 25°/

0-a, más egyetemen 50, sőt néhány egyetemen a hallgatók számának 90%-a maga tartja fenn magát diákéveiben. Némely középiskolák portásokul, házmesterekül, intézeti mechanikusokul, könyvtári és laboratóriumi kisegitőkül saját tanulóikat alkalmazzák. Sőt egy nyugoti kis város iskolaigazgatósága a tanulók pénzkeresete céljából épület ós butor-asztalos gyárat állított föl. Több mezőgazdasági iskolát látogattam meg Jugy az Egyesült Államokban, mint Canadában. Ezek egynémelyikében, minden néven nevezendő gazdasági munkát, gép-szerszám és eszközjavitást a tanulók végeznek. A tehenek fejesétől a lovak patkolá-áig, a vetéstől az aratásig minden munkát hallgatók látnak el s óránkint keresnek 8—40 cent (40 fillértől 2 kor,-ig) munkabért. Az intézet még hitelt is nyújt a hallgatóknak, mint a később esedékessé váló munkabérből törleszt a hallgató. Canadában a Quebec tartományban fekvő St. Anna de Bellevue-i gazdasági főiskola az u. u. Macdonald collegium is nyújt hitelt a gazdászoknak ; a teljes konviktusi ellátás előlegezése, ruha><zükséglet beszerzésére való pénzkölcsönzés képezi legtöbbször a hitel tárgyát A gazdasági főiskola elég pénzkereseti alkalmat nyújt a hallgatóknak a gazdaság különböző ágaiban, a könyvtárban, a laboratoriumokban, a kertészetben és a konviktusi háztartásban előforduló munkálatoknál. A hallgatóknak több mint 60°/

0-a teljesen a saját keresetéből tartja fenn magát. Az Egyesült Államokban South Carolina egy gazdasági iskolában átlag minden 7 ik diák egy texasi gazdasági iskolában pedig 804 tanuló közül 268 teljesen saját keresetére van utalva. Az amerikai leánytanulók hasonlóké