Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1910-12-11 / 50. szám

XIV. ávfefyam. Keszthely, 1910. docember II. 50. szám. PolitiKai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat, a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. - f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 í 20 i Nyilttér petitsora 1 korona. A székesfehérváriak és a Népszövetség El nem titkolható fájdalmas érzéssel vesszük kezünkbe a beszámolókat a székesfehérvári Katb. Népszövetség lefolyásáról ós főként arról a fogadtatásról, amelyben az ország katbolikusait a koronázó város polgármestere, Kerekes Lajos dr. fogadta. Fájdalmas ez az érzés azért, mert az impozáns ünnepség és a hitvallásnak beillő meleg fogadtatás, a mi falainktól távol játszódott le s ezt az érzést csak az az öröm tudja eloszlatni, hogy ha nem is nálunk, de legalább másutt él a keresztény társadalom összetartozása s ha nem is itt, de másutt diadalmasan lobognak a keresztes zászlók. A legszebb, — ott testet öltött, eszmék hangzottak el ez alkalommal, — legalább ohasva ismerjük meg mi is azokat, pirulva, szomorú de nemes irigységgel. Székesfehérvár polgármestere igy üdvözölte, — igy merte üdvözölni a keresztény eszmék küzdő harcosait : Székesfehérvár szab. kir. város hatósága és közönsége nevében ősi szokás szerint szives Isten hozottal üdvözlöm a Kath. Népszövetség ez idei na.>gyülése alkalmából városunk falai között megjelent kedves vendégeinket, különösen pedig igaz tisztelettel és őszinte örömmel üdvözlöm önöket, mint a Katholikus Népszövetség bölcs vezéreit és a magyar közélet kitűnőségeit. Vallás, erkölcs, haza ós család az emberiségnek legszentebb, legmagasztosabb ideáljai. Nekik köszönhetjük mindazt, amit az emberiség évezredek óta érdemeset, szépet és nagyot gondolt és alkotott. Társadalmi béke, állami rend, nemzeti élet, igazi kultura és művészet ezeknek az ideáloknak kisugárzásai. Nekik köszönhetjük az emberiség lángelméit, hőseit, apostolait és prófétáit. Mi magj'arok különösen sokat köszönhetünk ezen magasztos ideáloknak. Nekik köszönhetjük a SzentIstván alapította szilárd és erős keresztény Magyarországot, nekik köszönhetjük, hogy mi magyarok el nem vesztünk az ezredév vészes örvényeiben, hogy fény és dicsőség övezte nem egyszer nemzetünk homlokát, hogy a nagy megpróbáltatásokat meg nem törve, rendithetetlenül kiállottuk s nekik köszönhetjük, hogy reménnyel, bizalommal nézünk egy uj ezredév és szebb jövő elé. Es ime! talán 50 év óta felkel egy nehéz, párás, ködös, sötét és beteg áramlat nyugat felől. Prófétái hamis próféták és Antíkrisztusok, nagy. de groteszk és torz emlék. Hivőik a meg nem értett uj eszméktől terhelt betegek, a modern élet hajszájában lázban* égő deliriumosok. S a hamis próféták tudva ki akarják ölni lelkűkből a legszentebb eszményeket s helyébe akarják tenni a lelkek sötét anarchiáját. Ez az áramlat el akarja oltani azokat az örök tüzeket, amelyek évezredeken át világítottak az emberiség utján és meleget, életet öntöttek milliók szivébe. És ez az áramlat mint sötét árnyék kezdi beteríteni a kulturvilág egét fagyos leheletével s eltakarja azt a végtelen perspektívát, melyet az ég boltja tüz felénk ; ez az egyháznak veszélyes, reáak nézve végzetes, mert a mi nemzetünk életének fáját gyökereiben támadja meg. Ezek ellen küzdeni kötelessége mindenkinek, akinek esze és szive helyén van. Meg kell ment mi az _j_BAUTONVll

lfcK TAHCAJA. - j Képek az amerikai deákéleíshöJ. Irta: Dr. Hoffmann Ferenc. Az iskolai év terhes anyagi gondok elé állítja a legtöbb szülőt. A tanulói pályára szánt ifjú neveltetési költségei nagy súllyal nehezednek a szülök vállaira, jóllehet ugy az állami, mint a különböző felekezeti iskolák bőven ei vannak látva stipendiumokkal, beneficiumokkal, melyekből az érdemes szegénysorsu ifjak tanulói pályájukon anyagi segit-égben részesülhetnek. Sőt e tekintetben a magyar társadalom szinte páratlanul áll, mert a vallás és felekezeti hülönbség nélkül mindenkor bővelkedett kegyes alapitókkal, kik iskoláinkat gyakran fejedelmi beneficiumokkal látták el

; Évszázadokra visszamenőleg ezen kegyes alapitóknak köszönhetni, hogy a szegénysorsu ifjak tudományos nevelesben részesülhettek. Középiskoláink, sőt főiskoláink is oly gazdag beneficiumokkal vannak ellátva, hogy a szegénysorsu tanulók nagy része anyagi gondoktól menten végezheti tanulmányait ; de az is igaz, hogy az alurnnusok nem ritkán mint kisgrófok elkényeztetve kerülnek ki az iskolából. Az életküzdelemben nem tanúsítanak elég szilárdságot, a vihar őket is épen ugy megtöri, mint az üvegházban nevelt, frissen kiültetett növényt. Pedig az alumnistákból várnánk az igazi «self' made man>-eket, kik nemcsak az életpályán, hanem az élet anyagi és erkölcsi küzdelmeiben egyaránt szilárdul helyt állva, oszlopos tagjai lesznek a társadalomnak. A látszat azonban azt mutatja, hogy amil}' mértékben könnyít a beneficium a tauulón, oly mértékben vonja ki belőlo az életküzdelemi e való rugalmasságot. Pedig általános a felfogás, hogy az iskola egyúttal nevelő intezet is, honnan a tanuló nemcsak tudománnyal, illemtudással, hanem az élet szigorúságaihoz edzve, főleg szilárd jellemmel gyarapodva kerül l>i az élet mezejére. Ez a felfogás mint követelmény egyre nagyobb visszhangra talál a társadalomban. Ha figyelembe vesszük, hogy a tanuló már gyermekéveiben elkerül a szülei háztól s a szülő helyébe az iskola lép, természetesnek találjuk, hogy a társadalom az iskolától várja, hogy az az oktatás mellett a nevelés feladatát is teljesítse Miként a jómódú szülők a gyermekeit, ugy a gazdag beneficiumokkal ellátott iskolák ís elkényeztethetik az alumnusokat,amennyiben igen gyakran a rendelkezésre álló anyagi eszközöket sem gazdasági, sem pedagógiai, sem pedig a gyakorlati élet kívánalmaihoz mérten praktikusan nem alkalmazzák. Általános elv, hogy az élet számára nevelünk. Ebből keletkezik, hogy a gyakorlati élet kívánalmait, is állandóan figyelemmel kell kisérnünk, hogy iskoláinkból az élet számára ne teherként nehezedő, hanem hasznavehető individiumokat adhassunk át. Azért nevelési és tanítási rendszerünkből is mellőznünk kell minden ballasztot, hogy a célszerű elemek annál jobban érvényre juthassanak. Hogy sok a ballaszt azt mindannyian érezzük, de hogy abból mennyit lehet egyelőre levetni a pedagógiai egyensúly megbillenése nélkül, azt a szakemberek bölcs belátására bizzuk, kiknek gyors intézkedésétől oly sok reformot várunk. Legfőképen pedig azt, hogy a tanulás lehetőségét még szélesebb korben kiterjesszék. Korszakalkotó lépés történt e tekiutetben a munkásgimnáziumok életbe léptetése által. Egy óriási haladás ez a tudományos ismeretek közkinccsé tételére Egy másik korszaka'kotó lépés a tudomán}' népszerűsítése érdekében a tanítási és nevelési reform fog lenni. A gyakorlati élet embere oly reformról álmodozik, mely az iskolai tanítást és nevelést a mindennapi élettel szorosabb kontaktusba hozza. Egész Európa pedagógusai ennek megvalósításán fáradoznak. Amerika már régen megvalósította a modern népoktatást. Jobban mondva Eu-