Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1910-11-20 / 47. szám

1910. november 18. BALATONVIDÉK 3 vagyongyűjtésre alkalmat adjon. Mert a nagybirtokos bármilyen szívesen segítene is a kisember baján, egyes kisgazdákkal nem fog bérleti szerződést kötni. Nem pe­dig azért, mert egyrészről sok bérlővel való érintkezés rengeteg bajjal jár, másrészről ezek uem képesek a kellő biztosítékot, nyúj­tani. Tehát a szövetkezetnek, mint a kis­emberek összeségének, mely már anyagi és erkölcsi súllyal bír, kell közbelépni. Jóval az előző bérlet lejárta előtt kér­dezze meg a szövetkezet vezetősége az illető nagybirtokost, liogy uem volna-e hajlandó a birtok bérletét a szövetkezetnek áten­gedni ? Őszintén fel kell tárni előtte a szö­vetkezet vagyoni kelyzetét, hivatkozni kell a szövetkezet alaptőkéjére, az ötszörös sza­vatosságra, a Központtal való viszonyra, a minden veszteséget kizáró szabályzatokra stb. Egyszóval az egész szövetkezeti szer­vezetet ismertetni kell ugy, amint, van, mert csakis őszinteséggel leht-t a bizalmat kiérdemelni. Ha azután a szövetkezet ked­vező választ nyer, ugy össze kell kivni a község lakosait s a bérletet reszletesen is­mertetni. Meg kell mindenkit kérdezni, hogy mennyi földet kiván bérelni. Itt ügyeljünk arra, bogy egyesek túlbuzgósá­gukban vagyoni viszonyaikon és erejükön felüli vállalkozásba ne bocsátkozzanak. Ha azután az egész terület bérbeadása köte­lező aláírásokkal biztosítva van, ugy a szerződést meg lehet kötni. Mielőtt azon­ban a szövetkezet bármily irányban meg­kötné magát, forduljon a Központ igazga­tóságához, közölje részletesen a feltételeket s tanácsát, valamint jóváhagyását kérje ki. A bérletben résztvevő tagokat pedig ok­tassa ki, hogy óvadékot kell letenuiök, hogy a félévi bért előre le kell fizetniök, tehát a takarékoskodást idejében kezdjék meg, nehogy a bérlet megkezdésekor a szükséges összeggel neui rendelkezvén, a bérlettől elessenek. A bérlet létrejötte után a szövetkezet vezetőségének szigorúan őr­ködnie kell a felett, hogy a bérleti szerző­dés pontjai pontosan betartassanak, mert a legkisebb mulasztás hosszadalmas pereket, vonhat maga Után, melyek azután ugy az egyes tagok, mint a szövetkezet romlását is okozhatják. Fontos a közös beszerzés. Ennél az üzletágnál, mely leginkább volna hivatva a tagokon segíteni, látjuk csodálatosképpen a legkevesebb érdeklődést. Ennek az okát is abban látjuk, hogy a tagoknak sejtel ínük sincsen arról, hogy ezt, is lehet. Ki kell tehát oktatni őket a nagyban való beszerzés előnyeiről. Arról, hogy mily so­kat lehet megtakarítani, ha csak egy-két közvei,itőt kapcsolunk ki a forgalomból s különösen, akkor, ha a termelöt közvetle­nül hozzuk összeköttetésbe a fogyasztóval. Ez természetszerűleg csak akkor lehetséges, ha nagy tömegek vásároltatnak. Miután egyes árukat minden gazda tömegesen egy időben íogyaszt, azoknak közös beszerzése nehézségbe nem ütközik s igy a nagyke­reskedő által élvezett előnyöket minden egyes kisgazda részére biztosítja. Ha tehát például szőlőtermő vidéken a permetezés ideje elérkezett, össze kell kivni a tagokat, ismertetvén a közös beszerzés e'őnyeit, meg kell kérdezni tőlük, hogy kivánják-e a kö­zös beszerzést ? Ha igen, mindenki be­mondja, hogy mennyi szénkénegre van szüksége. A mennyiség megál'apitása után a kívánt mennyiségű és minőségű árura a fizetési és szállítási feltételek közlése mel­lett, esetleg a Központ utján, amely e te­kintetben is szívesen a szövetkezetek kezére jár, árajánlatokat kell bekérni. Beérkeztük után, a szövetkezet üzleti költségének és * felosztás költségeinek fedezékére hozzá­számított csekély összeg figyelembe véte­lével az egységárak megállapitHudók és a lagok tudomására adandók. Amennyiben az árak a tagoknak megfelelnek, történik a tagok részéről a rendelés az erre a célra szolgáló iveken Ha a kellő mennyiség megreudeltetett (lehetőleg teljes vagoura­komány), az árut a menuyiség, a minőség, a fizetési és szállítási feltételek pontos megjelölésével megrendeli. A/, áiu megér­keztéről azután a rendelőket értesiti s azon­nal az állomáson az árut, a rendelők kö­zöt szétosztja. Az áru átvétele és szétosz­tása körül különös gonddal kell eljárni. E tekintetben a vonatkozó szabályzatok fel­világosítást nyújtanak. Ezek volnának azok a legsürgősebb teendők, melyek a tagok felvilágosítása és a szövetkezet iránti érdeklődésüknek fel­keltése céljából szükségesek. De nemcsak a szövetkezeti tagok kö­zött, hanem a működési körbe tartozó köz­ségek összes lakosai között apostolkodniok kell a vezetőknek, sőt a tagoknak is a szövetkezeti eszme érdekében. A gazdakö­rökben, egyéb összejöveteleken vagy külön e célra összehívott gyűléseken oktassák, ta­nít, ál< polgártársaikat. Ismertessék az ál­taluk elért eredményeket s győzzék meg a kétkedőket, hogy itt nem népbolonditásról, nem üres hi valkodásról, hanem komoly célirányos munkáról vau szó. Ha az első kísérlet nem is sikerülne, ne csüggedjenek el, hanem ismételten, ujult erővel fogjanak neki nemes munkájuknak s fáradozásaik eredménye nem fog elmaradni. Eisősorsbau tehát tagjainkat kell a szövetkezeti eszme lelkes harcosaivá átala­kítanunk. Ezt pedig csak eredményekkel, anyagi előnyökkel lehet. Ha a szövetkezet hasznáról azután meggyőződött s nem fogja többé közönséges pénzintézetnek tekinteni, ahová szükség esetén kénytelen-kelletlen fordulhat, nem fog a kölcsöuének kifizetése után kilépni, hanem annak szolgálatába szegődik és igyekezni fog községének ha­tárain tul is híveket szerezni. Végül, midőu a mondottakat szövet­kezeteink vezetőivel megfontolásába ajánl­juk, még csak arra kérjük fel figyelmüket, hogy a szövetkezetnél a rideg üzletbe a lelket, is vigyék bele; szeretettel, türelem­mel intézzék tagjaik ügyes-bajos dolgait. Mert ha a megszorult kisgazda a szövet­kezetben is — bár indokoltan — rideg arcokra talál, ona soha többé nem fordul s ügyünk barátai nem szaporodni, hanem soraik ritkulni fognak. De nemcsak a ta­gokkal szemben mutassa a szüvetkezetnek erkölcsi erejét hanem a közéletben is. Min­den nemes ügyet támogasson és pártfogol­jon. Ha anyagi ereje engedi, áldozatoktól sem szabad visszariadnia, amennyiben hoz­zájárulásával a köz javát előmozdíthatja. Nem szabad kicsinyes és ktilöuöseu sze­mélyes szempontoknak közrejátszaniok, mert akkor a szövetkezetek ellen felhangzó, bár többnyire alaptalan vádak ellen véde­kezni nem tudunk. Ha a közgazdasági életben a bennün ket megillető helyet el akarjuk foglalni, egymás iránti bizalom, összetartás és önzet­len munka szükséges I Z. E dr. * A tapasztaltabb orvosok tanácsolják, hogy egészségünk fenn­tartása érdekében elsősorban a gyo­morra ügyeljünk. Aki gyomiát rendben kívánja tartani, tegye szabálylyá, hogy min­den héten legalább egy bizonyos meghatározott napon, például min­den hétfőn, vagy mondjuk minden szombaton, reggelizés előtt egy po­hár igazi Ferencz József-keserü­vizet igyék. Ezen régóta bevált ter­mészetadta tisztitó-gyógyviznek bá­mulatos felfrissitő hatása van nem­i csak emésztő szer veinkre, hanem egész lényünkre is. A török császár udvari főorvosa is ezen tulajdonsá­gát becsülte a legjobban, mikor azt irta róla, hogy «a kitűnő Ferencz József-ke,serüviz használata különö­sen kellemes.> Vigyázni kell, hogy a keres­kedésekben mindenkor valódi Ferencz József-keserüvizet kapjunk, mert ez az, melyről a világ minden tájának orvosai és orvostanárai a legnagyobb elismeréssel nyilatkoz­nak. HÍREK. — A berzencei vadászatok. Gróf Fes­tetics Tassilo ő excellentiája berzencei va­dászterületén november 9 én a Sötét erdő­ben megtartott vadászaton teritékre került 48 nyul, 2 üregi nyul, 1574 fácáukakas, 16 fácántyúk, 7 fogoly, összesen 1647 vad, november 11-éu a Bántó kertben 1 őzbak, 720 nyul, 48 üregi nyul, 761 fácáukakas, 608 fácántyúk, 101 fogoly, 7 szalonka, 3 más vad, összesen 2149 darab. November 10-én fél napig és 12-én egész nap a han­kócban tartott, vadászaton eleset t 354 nyul, 21 üregi nyul, 4449 fácáukakas, 1932 fá­cántyúk, 57 fogoly, 4 szalonka, 5 külön­féle vad, összesen 6822 darab. Az egésa vadászaton 10618 vad esett el. A vadásza­ton részt vettek : Ő os. és kir. fensége Fe­renoz Ferdinánd főherceg trónörökös, báró Rümmerskirch főudvarmester ő nagyméltó­sága, gróf Majláth László, gróf Esterházy Móric, gróf Wenckheim László, Pallavicini György őrgróf, báró Inkey József, gróf Festetics Vilmos, Windischgrátz Károly herceg, gróf Festetics Tassilo őnagyméltó­sága, gróf Festetics György. — Várady Károly tankerületi főigaz­gató befejezte a főgimnázium szokásos hi­vatalos megvizsgálását s kedden Nagyka­nizsára utazott az iskolavizsgálatok további folytatása végett. — Erzsébet emlékünnepek iskoláinkban. Fényes ünnepély keretében ülte meg teg­nap délelőtt a főgimuázium ifjúsága boldo­gult Erzsébet királynénk emlékezetét, AZ ünnepélyt a főgimn. énekkara nyitotta meg Eckhardt Antal ének s zenetanár vezetésé­vel a Király himnusszal. Ezt, követte dr. Pap László ünnepi beszéde, amely tartal­mával s ritka szép nyelvezetével mindvé­gig teljesen lekötötte a megjeleít közöu­I ség és ifjúság figyelmét. Szép szavakban • emlékezett meg b. Erzsébet királynénk ér­j demeiről, méltatva mindazt, amit, a magyar nemzet érdekében tett. Nem magyar föl­dön ringott ugyan a bölcsője — mondja — de azért szive magyar volt, amely a magyar nemzet boldogságáért égett s lán­golt. Lelkes, szép szavakat intézett az if­júsághoz, amelyekben felszólítja őket, liogy szeressék e hazát, de neosak szavaikkal, liá­néin tetteikkel is, hogy osak akkor lesznek igaz hazafiak, ha teljesitik kötelességeiket Istennel és hazával szemben, mert hisz H hazaszeretet vallás, Is fen nélkül osak ön­ámítás. Imaszerű fohásszal végzi szivhez szóló beszédét, kérve Erzsébetet, hogy ott a másvilágon is legyen imáiban oly jó­akarója a magyarnak, mint volt itt B föl­dön egész életében. Majd Beér Gyula VIII. oszt. t. szavalt mély érzéssel Erzsébet ki­rálynéról. Az énekkar szereplése után Radó Géza VIII. o. t. szavalt ügyesen és nagy hatással. A szépen sikerült ünnepélyt is énekkar fejezte be Kölcsey Himnuszával. — Ünnepélyt tartottak ezenkívül még a zárdában és az állami polg. leányiskolában is. Mindkét helyen énekekkel, szavalatok­kal ós felolvasásokkal hódoltak a megbol­dogult. királyné gyászos emlékezetének. Az állami polgári leányiskolában Nagy Margit tanárnő tartott szépen átgondolt és reme­kül kidolgozott felolvasást a magyar tör­ténelmi Erzsébetekről. — UJ orvos. Mesterich Eleket, a keszt­helyi főgimnáziumnak 8 éven át volt derék tanulóját, a mu't héten avatták fel a bu­dapesti egyetemen az összes orvosi tudo­mányok doktorává. — Közgyűlés. Keszthely nagyközség képviselőtestülete szombaton rendkívüli közgyűlést tartott a következő tárgysoro­zattal : 1. Weisz Zsigmondné helypénzbérlő kérelme. 2. Római Mihály sírhely reudezés iránti kérelme. 8. Rendőrbizto» ós rendőr­ség kérelme lakbér megállapítása iránt. 4. Kórházi bizottság választása. 5. Csillag

Next

/
Thumbnails
Contents