Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1910-11-13 / 46. szám

158. BALATONVIDÉK 1910. december 25. távolléte miatt csak a jövő héten fognak jmegválasztatni. — Kalalin-estóly. Á Keszthelyi Kath. Legényegyesület folyó hó 20-án az «Ama­zou»-szállÓ nagytermeben házalapja javára tánccal egybekötöttt zártkörű «Katalin­estélyU tart a következő műsorral. 1. Ne­héz feladat. Idyll egy felvonásbau. Előad­ják : Baksa Mariska, Dergovits Jenő. 2. Felolvasás. Tartja ; Blasutigh Sáudor. 3. A vén cigány. Melodráma. Előadja: Csonka Lajos, harmoniumon kíséri Eckhardt Antal. 4. Az orr. Monológ. Előadja : Buzs Gyula, Műsor után tánc. — Belépti dijak : 1—III. sorban 1 K. 40 f., többi sorban 1 K 20 f., állóhely 1 kor. Kezdete este 8 órakor. Erre a kedélyesnek Ígérkező estélyre már eleve íelhivjuk t. olvasóink b. ügyeimét. — Az első balatoni gyermekszanato­rium. A gyerinekszauatoriuini tanács gróf Zicby János vallás- és közoktatásügyi mi­niszter elnöklete alat t tartot t ülésében meg­állapodott, abban, bogy az első balatoni gyermek-szana tórium ot Balatonalmádiban épiti fel a Veszprémi Káptalan által fel­ajánlott telken. építkezés Hoepfuer GÍ-uidó műépítész utján már folyamatba is tétetett és nyárira már üzembe kerül az első balatoni gyermekszauatorium, amelyet nemeslelkü alapítói azon irgalmas felada­tok szolgálatába bocsájtanak, hogy enyhít­sen azon szegény, senyvedő beteg kisdedek fájdalmain, akik most ezer és ezar számra kellő ápolás hiányában elpusztultak. Mél­tányolta a pénzügyminiszter ur is a bala­toni gyermekszauatorium mielőbbi létesíté­sét azzal, hogy a balatonalmádi gyermek­szanatórium céljaira tárgysorsjátékot enge­délyezett. A sorsjegyek darabonként 1 ko­ronáért. árusít,tatnak és megrendelhetők a Balatonalmádi Gyermekszauatorium sorsjá­ték irodájában Budapest, Corvin-tér 1. sz. alatt. — Uj egyleti helyiseg. A kath. legény­egyesület május 1 én helyiséget változtat. Kiköltözik mostani. Fehér György-utoai helyiségéből és Cziklin József lakatosnak "Vaszary Kolos-utcában levő házában bérelt uj otthont, amely egy ll'ö méter hosszu nagytermen kivül még három szobából áll. Ezzel az egyesület vezetősége oly szép he­lyiségről gondoskodott, amely az egyesület felvirágoztatását nagyban elő fogja moz­dítani. — Tájékoztató jogi vizsgakra készü­lőknek A napokban hagyta el a sajtót dr. Kertész : Tájékoztató cimü könyve, mely a kolozsvári jogi vizsgák körülményeiről és az azok körül felmerült változásokról bő ismertetést nyújt. Az intézet az egye­temi szabályok szerinti legrövidebb idő alatt doktorátushoz juttat, ami a Székely­javaslat törvénybe lépése előtt nagyon fontos. Szigorlatokra 4—6 hót alatt biz­tosra előkészít és igy a jelölt időt taka­rít és pénzt, mert az előkészités dija való­ban csekély. Minden szülő saját és fia ér­dekében cselekszik, ha igénybe veszi a dr. Kertész Jogi Előkészítő szemináriumot, mely Kolozsvárt Bartha Miklós-utca 22. sz. alatt van. A most megjelent érdekes tájékoztatót ingyen küldik és minden levél megkeresésre is rögtön választ adnak. — Otthon készülőknek kitűnően bevált rend­szer. £ziist és bécsi kék, faj és szín­tiszta szőrme nyulak ivadékai, valamint tenyészképes példányok helyszűke miatt igen jutányos áron eladók. Keszthely, Hajdu­utca 14. — A veszprém—nagyvázsonyi vasút építése ügyében mult vasárnap volt érte­kezletén 17 község, Veszprém város s az éidekelt uradalmak képviseltették magukat. Az értekezlet, Szabó Nep. Jánost,, a kerü­let országgyűlési képviselőjét választotta elnökké. Az elnök bejelentette, hogy a ke­resk. miniszter, akihez küldöttséget veze­tett, minden támogatást megígért. Pollat­schek Károly engedményes jelentése szerint az érdekeltségnek hatszázezer koronát, kell biztosítani, hogy a vasút megépülhessen. Elhatározta az értekezlet, hogy ezt az ösz­szeget össze fogják hozni s azután a va­sutat a veszprémi houvédlaktanyai meg­állótól kiindulva megépítik, semmi esetre se Nagyvázsonyou tul. E hóban értekezlet lesz, amelyen az engedményesek az elért eredményről fognak beszámolni s addigra megkérik a minisztert a közig, bejárás meg­tartására is. — Ingyen megkapják a Katb. Nép­szövetség jeles naptárát mindazok, akik még nem tagjai a Kath. Népszövetségnek, de abba 1911. évre beiratkoznak. A tagsági dij egész évre 1 korona, melynek ellené­ben havonkint 82 oldalas füzetet, számta­lan röpiratot, a kővetkező évi naptárt és ingyen jogi tanácsot, kapnak a tagok. Be­iratkozni lehet a jövő vasárnapig Dombay Sáudor káplán, a nép«zÖvetség titkáránál, vagy Tompa Ferencnél. — Azt már nem. A nyáron történt, ho^y BHIIK Simon bátyánk valamivel töb­bet talált magába szedni a jóból, mint a mennyi elég lett volna, sőt ugy látszik, sokkal többet, mert oly mély álomba me rült, hogy hozzátartozói halottnak vélték. Ravatalra teritették tehát, meggyújtottak körülötte egy csomó viaszgyerlyát s aztán torhoz ültek, melyen már-már nagyon vig kezdett, lenni az örökösök hangulata, ami­kor egyszer csak elsáppad az egész társa­ság és sikoltozva menekül, ki merre lát,. A rémületet, Simon bátyánk okozta, ki felül s aztán kilép koporsójából és se szó, se be­széd, odatelepszik az elhagyott asztalhoz, felkap egy arany vignettás palackot és . . . alaposan meghúzza. Ezt, látva a társaság egy bennszorult tagja, nekibátorodik, visz­szaül a helyére és felocsúdván az ijedelem­ből, de még mindig nagy zavarban, azt kérdik az öreg úrtól : «Hát bátyámuram nem hólt meg?» Mire Simon bátyánk nyu­godtan válaszol : «Ameddig csak a boromat ittátok, megmaradtam hóttnak, de már az Esterházy cognaeomat nem hagyom az ebadta, inkább feltámadok.» — Lövöldöző vadorzók. Reischl Richárd hídvégi bérlő béresei szerdán délelőt a me­zőn dolgozva észrevették, hogy uruk va­dászterületén két orvvadász cserkészget,. A béresek a vadorzók nyomába eredtek s fel is ismerték őket Kötél Antal és Rezes Ist­ván zaiavári lakósok személyében, A tet­tesek erre visszafordultak az üldözőik felé s beledupláztak a béresekbe. A lövések közül szerencsére csak néhány serétszem talált, s Szabó István 16 éves béreslegény kalapját lukasztotta keresztül. A feljelen­tésre a cseudőrőrs letartóztatta a két vad­orzót s beszállította a keszthelyi kir. járás­bíróság fogházában. — Aki igazán fajtiszta, egészséges olt­ványokat óhajt, teljes bizalommal forduljon Vityé Miklós előnyösen ismert, és a legmesz­szebb menő bizalmat, megérdemlő szőlőolt­ványtelepéhez, Ös-Csanád, Torontálmegye, ahol hazai és amerikai vesszők, fajtisztán olo«ó árban, pontos és lelkiismeretes kiszol­gálás mellett kaphatók. — Vizbe fulladt fiúcska. Mult pénte­ken délután Zalanyirádon halálos szeren­csétlenség ért egy 2 éves fiúcskát. A kis Fábián Gyula lebotorkált a kertjük alatt folyó patakhoz s a félméter mély vizbe esett. Mire kihúzták, már megfulladt. Töltő zsebtollszárah, melpel^ fölül­mulnal^ minden eddig forgalomba hozott legdrágább töltő tollakat, l^ét éüi jótállás mellett kaphatók csekély 3 koronáért Sujánszk? (József | könyt^és papirkereskedésében Keszt­j helyen, Kungária-szállóual szemben. udvari monda szerint meg akkor is, ami­kor János főherceg, mint Orth János el­indult La Plataból Valparaisoba és örökre elveszett. (Megjegyzendő s nem érdekte­len, hogy az udvarnál leginkább azért vet­ték régen egészen bizonyosra az Orth Já­nos halálát, mert a «fehér asszony * köz­vetlenül az ő utolsó ismeretes indulása előtt megjelent s más Habsburg azután közvetlenül erre nem halt meg. Már pedig a Bnrgnak még a legutolsó szolgája is hitet tesz arra, hogy ha egyszer megjele­nik a «fehér asszony», akkor nieg kell hal­nia egy Habsburgnak és pedig nem is ter­mészetes halállal.) A «fehér asszony» ezen, a királyné megöletését megelőző látogatásának nyoma van a Burg őrségi naplójában is, mert, a katona jelt adván valami rendkívüli eset­ről, a készenlét kivonult, a testőrség érte­síttetett és az ilyesmit a szabályok szerint be kell vezetni a naplóba. Valami szomorúbbat, mint Erzsébet király nénk temetése, el sem képzelhetünk. Egész Bécs gyászba volt borítva a gyász kül sö jeleivel. A fekete zászlóktól látni sem lehetett s a fekete fátyollal bevont gáz­lámpák az utcáknak valami kísérteties szint adtak. S mindenütt és mindenütt csak a Luccheni neve hallatszott a meg­döbbenés ós elitélés hangján. Földi maradványait a mártír király­nénak a bécsi Kapucinus sírboltban, a Habsburg-család sírboltjában tették örök nyugalomra s ott volt a temetésen leg­alább küldöttségileg egész Magyarország. A templom teljesen feketébe volt húzva s csak arany keresztek díszítették itt-ott, a falakat. S Erzsébet, címerei. Ezek alatt nagy betűkkel diszlett egyfelől: Imperatrix Austriae, (Ausztria császárnéja), másik ol­dalt ugyanakkora betűkkel: Regina Hun­gáriáé (Magya-^rszág királynéja.) Ez Tisza Kálmán egyenes követelésére történt igy, mert először csak az a felirat volt minde­nütt, mely az elköltözött osztrák császár­női voltát jelezte. A koporsónál feküdt, az a fekete legyezője, melytől ugyszólva soha sem vált meg az utolsó éveiben s legutol­jára viselt fehér keztyüje. S császárnői, királynői és hercegnői koronái. Az egész templom ugy tele volt vi­rággal, melyet fejedelmek és alattvalók egyaránt küldtek, hogy még ő maga, aki­nek sohasem volt elég bármily sok virág is, meg lett volna elégedve, ha kinyithatta volna még egyszer a szemeit. A beszentelést Gruscb bécsi bíboros érsek végezte s szavai elvesztek a paegha­tottságban. Az ünnepélyes beszentelés után a ka­pucinus barátok levitték a koporsót a krip­tába, ahol «z erre készült emelt helyre tették. Közvetlenül mellette van a Ferenc József részére fentartott hely. A koporsót csak a király, két veje s az elhunyt királyné két fivére kisérték le a bíboros érsekkel és a főudvarmesterrel. Ott újra megáldotta az érsek a szent hamvakat s a király ekkor arcát a kezeib 6 temetve térdelt elébb a koporsó lábáuál levő térdeplő zsámolyon, aztán felkelt s valósággal ráborult a már lecsukott ko­porsóra. Megrázkódott az egész teste s patakokban csorgott a köny szeméből. Még a barátok is sirtak. Néhány perc mult igy el, amikor a király hirtelen felegyenese­dett ismét s egyenesen felment a lépcső­kön, de szemei telve voltak könyökkel, még mikor felért is. S sírt nemcsak ő, hanem sirt különö­sen a magyar nemzet, amely igazán Ma­gyarország pátronáját vesztette el benne. Ha van Végzet ós kikerülhetetlen igazság ezen a földön, akkor ez érte utol a gaz merénylőt, aki minden ok nélkül gyilkolta le az] ártatlan Erzsébetet, hogy most, évtizedes rabság és lelkifurdalások gyötrelmei után saját kezével oltotta ki életét, melyet légen a hóhérnak kellett volna kioltania.

Next

/
Thumbnails
Contents