Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1910-10-02 / 40. szám

I 1910. október 2. BALATONVIDÉK No de ne csodálkozzunk azon, hogy a lánglelkü vezérek csak akkor egyesitik az iparosokat, ha nekik van szükségük támogatásra, ha az iparosnak van ugyanarra szüksége, az már egészen más kérdés. Ez különben az ő dolguk. Legyen szabad azonban megkérdeznem valamit. — Mit gondolnak, hogyha egyszer a városnak szüksége volna tizezer darab kékre festett munkászubbonyra, — vájjon azt is az óbudai Weisz, vagy a kispesti kékfestőgyár szállítaná ? Ezt épen nem merném határozottan állítani ! És mit bizonyítanak mindezek? Mindezek azt bizonyítják, hogy a keszthelyi iparosok lánglelkü vezérei hivatásuk magaslatán állanak. Az Isten éltesse őket! Orbán Dezső. Kereskedői tisztesség.*) Aki a legutóbbi napokbiin szorgalmasai) olvasott újságot, amire az esős idő fölöttébb alkalmas is volt, minduntalan olyan hírekkel találkozott, hogy ez vagy az a kereskedő csalt, sikkasztott, egy budapesti milliomos íiveggyáros meg éppen gyújtogatott azért, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen. A lupok nem is elégedtek meg azzal, hogy ezeket az eseteket egyszerűen leírják, a legtöbb komoly cikk keretében mutatott rá arra a tagadhatatlan tényre, hogy ime ennyire jutottunk ! Ma már nem az lep meg, hogy letartóztatott kereskedőkről olvasunk, naneui azon csodálkozunk osupán, hogy már megint büuös kereskedőről szól a nótt ! Es valóban szinte megszoktuk már, hogy a reggeliző asztalnál hamis bukásokról és más egyéb kereskedői bűnökről olvasunk a legfrissebb lapokban. Még az Bem lepett meg valami túlságosan, mikor azt, olvastuk a gyújtogató gyáros esetével kapcsolatban, hogy van az országnak olyan vidéke, ahol a biztosítótársaságok szóba sem állanak a kiskereskedőkkel, mert ha tűz elleni biztosításukat e'fogadják, azok a legrövidebb idő alatt bizonyosan leéguek ! Nincs okunk tagadni, hogy a kereskedőnek mint kereskedőnek általában nincs valami nagy tekintélye az országban. Senki annyi gorombaságot nem vág zsebre mosolyogva és (hivatalból?, minta kereskedő A kereskedőt nevezi svindlernek a vevő, a kereskedő jó hirót nem veszi semmibe a közönség ós a kereskedőt ismeri olyannak a köztudat, mint, aki lelkiismeretfurdalás nélkül jogtalan vagyoni hasznot szerez ott, ahol embertársa valamely fogyatékosságával visszaélhet. Megvallhdtjuk azt is, hogy a kereskedők maguk ásták alá tekintélyüket. Ne menjünk tovább annál az egyszerű *) Átvettük e cikket a „Szövetkezés" cimü hetilapból, mert érdekes hangjával ugy látszik fején találja a szeget. tízerk. példánál, hogy ón bemegyek egy boltba és — mondjuk bundát akarok vásárolni. A kereskedő elém tesz egy bundát ós kétszáz koronát kér érte, végül pedig ideadja 60 koronáért, miután előbb « lelke üdvösségére megesküdött, hogy neki magának 120 koronájába került ! Természetes, hogy ilyen körülmények között ón nem gondolok ugy erre a kereskedőre, mint derék és megbízható üzletemberre, hanem megalkotom magamnak felőle a véleményemet ós alkalomadtán nem habozom ezt a véleményt hangosan is nyílvánitani. Hát még ha arra is esküdött., hogy a bunda nem fest, és az első esőtől kimegy a szine ?! — És hát ez mindennapi eset ! Ezeket a dolgokat, azonban a közvélemény inkább a derűs oldalukról fogta fel ós kezdett, olyanféle felfogás kialakulni, hogy ezek az ártatlan cselfogások tulajdonképen nem érintik a kereskedő egyéni tisztességét. Kezdtük megkülönböztetni a kereskedői tisztességet az egyéni tisztességtől és különbséget tettünk a között, ha a kereskedő a boltjában adta valamire a becsületszavát, vagy ha a kávéházban bizonyított valami tényt ugyanezen módon. Az előbbit semmibe se vettük, az u'óbbit azonban tiszteletteljesen bizonyítóknak tekintettük. Kormányaink jó példával jártak elő és mindenképen igyekeztek támogatni ezt a felfogást. Lovaggá ütöttek számos olyau kereskedőt, akiről ország-világ tudta, hogy hosszú éveken át iparszerüleg hazudoztak a boltban a vevőknek, esküdöztek arra, hogy a fehér fV,kete csak azért, hogy maguknak jogtalan vagyoni hasznot, szerezzenek, De hát mit is szólhatott volna a szegény erkölcsbiró akkor, amidőn a kitüntetést tartalmazó legfelsőbb királyi kézirat azt erösitgette, hogy ezek *z urak a közélet, a közgazdaság és a kereskedelem telén hervadhatlan érdemeket szereztek ? ! Természetes, hogy az erkölcsbiró is aláirta azt az elvet, hogy a kereskedői tisztesség, az valami egé-zeu más, mint az egyéni tisztesség ós elismerte azt, hogy igen becsületes és tiszta jellemű úriember lehet va'aki a mellett, hogy üzletszerüleg hazudozik. A kereskedő lassankint valami kétlaki lényként, kezdett, szerepelni. A kereskedés pedig olyan foglalkozási ágként élt a köztudatban, ameiyuek üzóséhez igen jeles és kiváltságos tulajdonságok szükségesek, a többi között a rábeszélési, meggyőzési ós becsapási képesség. Az élelmesség

ijelző is veszített eredeti értelméből. Élelmesnek kezdtük nevezni azokat, akik a büutető törvénykönyv szakaszai között, ügyesen járták a tojástáncot és habozás nélkül fogtunk kezet olyan emberekkel, akik a kereskedelmi törvény hiányosságát kihasználva egé>z vármegyék kisgazdáit tették tönkre részletfizetésre elárusított, de sohasem szállított gépek és más cikkek vételára cimón ezerszámra indított, perekkel. Élelmesnek neveztük azt a tőzsdeügynököt, aki tőzsdejátékra csábított zsenge korú vagyonos embereket, ós elharácsolta tőlük az örökölt vagyont. Eszünkbe sem jutott, hogy ezek az élelmes urak tulajdonképen nem tisztességes emberek, habár a büntető törvénykönyvvel nem is jutottak összeütközésbe. Csak akkor, amikor tömegesen kerülnek a vádlottak padjára a kereskedők, csak akkor jut, eszébe a sajtónak, hogy feljajduljon, hogy hát Istenem, mi is lesz most már, amikor a tisztességesnek ismert nagykereskedők is gyujtogatásokra vetemednek?! Csak most jut eszébe a sajtónak kritikát mondani a kereskedői tisztesség felett és csak most jut eszébe arra az eredményre jutni, hogy a kereskedők gyakori bűnözése nem véletlen valami, hanem egy egészségtelen kereskedelmi szellem, egy beteg társadalmi felfogás szomorú következménye ! Hála Istennek, a tünetek nem anynyira veszedelmesek, hogy ne lehetne a bajon segíteni. Kereskedőink legnagyobb része olyan, aki nemcsak mint egyén, d» mint, kereskedő is kifogástalan, a magyar kereskedői osztálynak tehát módjában áll a nem tisztességes kereskedelemmel a közösséget megtagadni és a közönséguek is módjában áll a nem tisztességes kereskedőkkel az összeköttetést kerülni. Egy azonban egészen bizonyos ós pedig az, hogy a közfelfogásnak alaposan meg kell változnia és nem szabad különbséget tenni kereskedői tisztesség és egyéni tisztesség között. Nem szabad azt, hinni és vallani, hogy a gyengébbek kizsákmányolása élelmesség és hogy a becsapási képesség a kereskedőnek nélkülözhetetlen tulajdonsága. Ha a közönség azt az álláspontot fogja elfoglalni, hogy X. ur, aki a boltban becsületszavával támogatta valótlan állítását, nem tisztességes ember ; és ha a kereskedők maguk is arra törekszenek, hogy ezt, az álláspontot a nagyközönség elfoglalja, akkor majd kevesebb gyújtogató nagykereskedőről fognak irni a lapok ; addig azonban, mig a társadalom telfogása a maihoz hasonlóan beteges marad, egyáltalán nem leiiet. azon csodálkozni, hogy tisztességtelen kereskedők is milliókat szerezhetnek ós rontják a magyar kereskedelem jó hírnevét. A hányásra ingerlő ricinusolaj helyett számos orvos a Ferencz József-keserüvizet rendeli. Klinikai tapasztalatok igazolják, hogy ez a tiszta, természetes gyógyviz még oly esetekben is a nyákhártj'ák izgatása nélkül gyors és fájdalommentes tisztító hatással járt, amelyeknél más hashajtószereknek már nem volt meg a kellő hatása. A főváros egyik legrégibb köz kórházának igazgatósága ezért ekkép fejezi ki elismerését : <Mint igen hatásos levezető- és hashajtó-ásványvíz a «Ferencz József»-keserüviz kiválóan ajánlható.* Utánzatoktól tessék óvakodni ! Ahol raktár nincsen, a legjobb közvetlenül a Ferencz József-keserüviz források szétküldési igazgatóságához, Budapesten, fordulni. Napi aoa.m: rdnóHeknek 3-t t* ' Gytrmckeknekl-2 ' * "' U MVW HÁÍ «J«TAJlsr m K (tüdő) Köhögés, szamárköhögés, "influenza és a légzőszervek bajainál az orvosi kar kiváló eredménnyel alkalmazza a SIROLIN „Roche"-t. SIROLIN ,Roche"-t kellemes ize és kiváló hatása folytán szívesen veszik. Az összes gyógyszertárakban eredeti SIROLIN .Rocbe" csomagolást kérjünk is hatáe rozottan utasítsunk vissza minden pótkészitményt. F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co., Basel (Svájcz). Grenzach (Németország).