Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1910-03-13 / 11. szám
1910. március 13. BALATONVIDÉK ö. besorozott honvédpóttartalékosok, akik a mult évben nem voltak behiva kiképzésre, március 29-ére tartozuak bevonulni 8 heti kiképzésre. A belli vójegyeket a katonai ügyosztálv rövidesen szétküldi. — Tisztelettel felhívjuk lapunk igen tisztelt olvasóinak figyelmét Puskás Sándor mai számunkban megjelent, hirdetésére. — Szerencsétlenség. A oomogysámsoui gőzmalom főmolnárát, Béres Káro'yt, meg rendítő szerencsétlenség érte a napokban. Egyik kerékre fel akarta tenni a szíjat., miközben kabátja szélét odakapta a kerék s addig forgatta a szerencsétlen lőmolnárt, mig mindkét lába feje teljesen összeroncsolódott. Az egyik lábát csak később, mikor már elszállították a marcali kórházba — találták meg darabokban, a másikat pedig levágták a kórházban. Altalános részvét, kisérte a szerencsétlen főmolnárt, aki becsületes viselkedésével mindenkinek becsülését érdemelte ki. — Thierry A. gyógyszerész balzsama a legkiválóbb szer az infiuenza és utókövet kezményei ellen, valamint a leghatásosabb szev az influenzának, ennek az epidéuiikus betegségnek elkerülésére. Ez a balzsam, amely évtizedek óta bevált, azonkívül igen hatásos az eldugulásnál, gyomorégésnél, sa vképzödésnél, túlterheltség érzésénél, gyomorgörcsnél, étvágytalanságnál, katarrusná], gyuladásnál, gyöngeségnél, fölfuvódásnál stb. Fájdalom és görcs nélkül hat. A köhögést enyhíti, tisztítja a nyalkát. — Thierry A. gyógyszerész oentifólia-kenöcse, mint általánosan ismeretes, szintén nélkülözhetetlen otthon és utazás lözben ; ez a szer fájdalomcsillapító, oldó, összehúzó, gyógyító stb. A cim a következő : Thierry A. (Schutzengel-Apot.heke) Pregrada. Rohitsch mellett. — Szőlősgazdák saját érdekükben kérjék e^y levelezőlapon a legújabb árjegyzéket Nftgy Gábor szőlőnagybirtokostól Kóly (Bih'U'inegye). Sok fontos és IIHÍIZIIOS tudnivaló vau e kitűnően szerkesztett könyvben. — A hiszékenység áldozatai. Még januárban történt, hogy Száuti Teréz és Győri Mária keszthelyi hajadonok, akik ugy látszik igen szerettek volna már férjhez menni, ellátogattak a Lehel utcában lakó Nsgv Ilka kártyavetőnőhöz s kérték, vesse ki a szerencséjüket s mondja meg nekik, mi módon tehetnének szert, férjre. A leányok hiszékenységét a ravasz kártyavetőnő aztán sietett kihasználni. A^.on ürügy alatt, hogy a fiatalember megszerzéséhez okvetlenül megkívántatik, hogy bizonyos értéktárgyak 9 napig nála legyenek, elcsalt tőlük egy gyűrűt, két pár fülbevalót s többféle ruhaneműt.. A lányokat aztán jó ideig hitegette, de mikor a várvavárt férjjelölt csak nem akart jelentkezni, a lányok visszakövetelték értékeiket, an-'elyeken természetesen a kártyavetőnő már rég túladott. Igy került ez a férjszerzési ügy a csendőrség elé, nhol N«gy Ilka b^v-um-rte a csalást s azzal védekezett., hogy más kenyérkereseti forrás hijján már régóta hasonló üzelmekhől él. ÜVEGBŐL TÁPLÁLT gyermekek, rózsás és teli arcuakká, erősekké és életvidámakká vájnak, ha SCOTT féle csukamájolaj EMULSIÓ-t adnak nekik. A Scott-féle Emuisió-ban levő tiszta és könnyen emészthető táplálék, gyorsan jóvá teszi a táplálkozásnak akármely fogyatkozását. A SCOTT féle EMULSiÓ-t nagyon szeretik krémszerü izéért. Kitűnő bármilyen okból eredő erőhanyatlás és gyenAz Emuisío geség ellen. *scoTT-féí« a A SCOTT-féle EMULSIO módszer véd- a legkiválóbb. liszt —~kérjüjí Egy eredeti üveg ára 2 K. 50 fillér. fi gve!>n7. b e Kapható minden gyógytárban. orpington tyúk és pekKeltető tojások: kingi kacsa keltető tojásaira va lamint bécsi kék és ezüst szőrmenyulak fajtiszta ivadékaira előjegyzések elfogadtatnak. Ugyan ott egy kifejlett, remek szép 1 éves pekkingi gácsér eladó. Ciin lapunk kiadóhivatalában. KÖZGAZDASÁG Népies állattenyésztésünkért. A földmívelésügyi miniszter a minap nála tisztelgő gazdasági felügyelőknek sürgős feladatává tette, hogy vegyék munkába az elhanyagolt községi és közbirto kossági legelők jókarba helyezését, illetve a hol egyáltalán, vagy pedig elegendő legelő nincs, támogassák az érdekelt gazdá kat a megszerzésében. Ez intézkedés sokkal közvetlenebbül érinti a vidéki, de főleg a falusi lakosság érdekét, semhogy ne kellene vele behatóbban toglalkozuunk. Mint az ország legtöbb vidékiu, ugy vármegyénkben is valóságos szégyenét alkotják a közlegelők a mezei gazdálkodásnak. Alig van az országban közlegelő, mely a javításnak, gondozásnak, egyszóval okos, gazdasági kezelésnek még csak a színét, is látta volua. Igaz, hogy a legrosszabb legelő is többet, ér, mintha egyáltalán nincs, de nagyban és egészben a meglevő közlegelők sem tudnak illően megfelelni fontos hivatásuknak. Pedig a mi viszonyaink között az állattenyésztés, de főleg a ^kisgazdák és birtoktalan falusi lakosok állattenyésztése H közlegelőt nem nélkülö heti. Ám vitatko/ZHuak íajta az elméleti tudósok, hogy kell-e a jó állattenyésztéshez le g6Íő vagy sem, annyi bizonyos, nogy a mi népünk közlegelő nélkül kellő menuyiségü marhál tartani, egészséges és további tenyésztésre alkalmas állatokat felnevelni nem tud. Az az intézkedés tehát, melynek közlegelőink jókarba hozatala és a hiányzó legelő területek pótlása lesz az eredménye praktikusan veszi munkába nemcsak állattenyésztésünk fejlesztését, hauem a falusi élet gazdasági erősödésének, tehát, szociális békéjének biztosítását is. A mai állapotot, amelynek közepette a közlegelök rosszasága vagy hiánya a szegényebb elemekre nézve lehetetlenné teszi az állattartást, kihat népünknek nemcak au3 7agi állapotára, de táplálkozására, tehát testi és lelki egyensúlyára is. A magyar törvényhozás már 1907-ben megalkotta az állattenyésztés állatni támogatásáról szóló törvényt, melyben módot adott arra, hogy a falusi kisgazdák ugy a legelő javításánál, mint. megszerzésénél is igénybe vehessék az állami segitséget. Ugyan e tőrvény, amikor a kisebbek kivételével minden vármegyébe egy gazdasági felügyelőt állított, gondoskodott, a végrehajtását mozgató helyi szakközegekről is, A törvény végrehajtását a közbejött politikai zavarok jóformán megakasztották. Az igy származott hiányokat, és véletlen mulasztásokat pótolja most az uj fMdmivelésűgyi minisztérium fent emiitett. rendelkezése. Kívánatos, hogy e rendelkezés végrehajtásában ne csak a gazdasági felügyelők és közbirtokosságok, de a helyi élet összes vezetésre hivatott tényezői is közre munkáljanak. A dolog természetesen nem fog rögtönös eredményeket, fölmutathatni. Századok mulasztását, nem lehet egyszerre pótolni és igy a közlegelők kimerült, talaja, elsilányodott növényzete, általánosan elhanyagolt, kezelése sem fog egykettőre ideálissá változni. De bizonyos, hogyha évenkint, csak egynéhány közlegelő kerül egyegy vármegyében gondosan vezetett és ellenőrzött javítás és kezelés alá, néhány év alatt nagyot javul gazdasági életünk mérlege. Hiszen a két-három millió holdnyi legelőknek csak becsületesebb kezelése is mindjárt husz harminc millió koronával gyarapíthatja a gazdasági hasznot. Az pedig sokszorosára rug ennek az összegnek, amit a legelök jókarba hozatala vagy pótlása az állatok számának és értékének gyarapításával eredményezhet. Érdemes tehát ezzel a dologgal komolyan foglalkozni és alig szerezhet, magának bárki is nagyobb érdemet, községével szemben annál, mint a ki értelmes gazdaember let.ére oda hat, hogy a közlegelők megjavításának és helyes kezelésének goudos és aprólékos^nuukája mentől előbb meginduljon. Annál inkább meg kell és meg lehet ezt tenni, mert, ahol ez a munka túlságos nagy költséggel járna, az állam méltányos segítsége is igénybe vehető. Természetesen a gazdasági felügyelőknek lesz a gondja, hogy az állam csak érdemes munkát támogasson, de az ilyen munka aztán meg is kapja a támogatást. Ha statisztikát, vezetnének az egyes községekben mutatkozó békétlenség, sőt számos kivándorlási eset okairól is, az a statisztika elég nagy számokkal utalna arra, hogy hány ember gazdasági existenciája ment tönkre azzal, hogy marhája kiszorult a közlegelőről, vag)' semmiképpen sem tudott legelő-területhez jutni. Igen sok községben valóságos harc folyik a legelőért. Mind ez pedig nagyon természetes. A legszegényebb ember is tudja ós látja, hogy egy-egy állat felnevelése, vagy pláne az állattenyésztés minden éven biztos és b3 hasznot ád. Tehát, mindenki igyekszik egyegy állatot tartani, de ez az igyekezete meghiusul, ha nincs olyan legelőterület, amelyen az év hét nyolc enyhébb hónapján az állat eléljen és növekedhessék. A szociális béke barátainak szempontjából teliát, igen fontos tényezők a közlegelők. Közgazdasági tudósaink pedig azt mondják, hogy a nagy export-kepességü tehát igazán nagy világpiaci jelentőségű állattenyésztés számtalanl jövedelmező iparágnak az erős alapja és e szerint, sokszorosan hat az ország gazdasági gyarapodására. Mivel pedig a népies tenyésztés javarészben a közlegelőkre támaszkodik, minden megjavuló vagy megszerzett legélöterület egy-egy lépést jelent, állattenyésztésünk hasznos fejlődésére nézve. Okosnak ós helyesnek kell tehát elismernünk az uj földmivelésügyi miniszter szóban lévő intézkedését, melyben nemcsak praktikus közgazdasági érzék nyilatkozik meg, hanem meleg érzés is falusi földmivelő népünk gazdasági boldogulása iránt,. Laptulajdonos : Bontz .József. Felelős szerkesztő: Bozzay József dr. Kiadó : Sujánszky József. Szakavatott egyén „német" magánórákat óhajt adni. Lakik: Fethő-utca 12 sz. Zongoratanitónő órákat ad, házakhoz is elmegy. Rákóczy-n. 68. Egy és ket éves szőlőoltványokról, különféle európai és amerikai sima és gyökeres szőlőveszszőkről, a oilághirü Deiawareról ingyen és bérmentve küldöm nagyképes árjegyzékemet, az árak mérsékeltek. I. oszt. borfaj ezre 140 K., csemege faj ezre 160 korona, Delaware I. oszt. ezre 36 K., II. oszt. 4—6 m/m vastag 16 K. Jjr, jeggzékem ugy oltványoknál, vala1 mint vesszőknél sok tel világosi' fást nyújt az érdeklődőknek. Cim: v Hajdú István szőlőgazdasága és oltványtelepe Bihardiószeg.
