Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1910-03-13 / 11. szám

2 1910. március 13. ellenes étvágyadnak hogy éppen a legnagyobbak esnek áldozatul ! A mai nap is ott van sutba dobott szentségeid között! 1848 márc. 15-én némi l^is jogodra tettél szert az akkori polgárság, eszményi lelkesedésü ifjúság szent rajongása által; némi kis jogodra, amelyek a nemzeti irányú fejlődésnek pompás melegágyai levének és hogv arra a nagy, arra a szép napra sem akarsz emlékezni ! Sőt akárhány fiad előkelő lekicsinyléssel tekint azokra, akik e szép napnak, a vértelen forradalomnak emlékét tisztelni merik ! Pedig tudd meg, hogy a mult, a nemzeti mult megbecsülése nélkül cjövődben nincs remény.> Szűnj ék meg hát lelked dermedtsége ! Ismerd meg igazi vezéreidet! Eszmélj ! A kufárokat üzd ki szent hajlékaidból, mert azok nem áldozni akarnak a magyarok Istenének, hanem az áldozati lángon vasat puhítanak, hogy ne csak kezedet, hanem szivedet is bilincsbe verjék. Langyos szellők szárnyán, mosolygónapsugárban közeledő, illatos ibolyáktól ékes március idusa, fogadd el köszöntésemet! Er. Lakatos Yince. A balatonkultusz hatása a lakosságra.*) Irta: Szlabey Dezső. Évről-évre növekszik a Balaton ismerőinek és csudáiéinak száma mind hazánkban, mind annak határain iul. Körülbelül 35 ezer fürdővendég fordul* meg az *) A „Veszprémi Hirlap" mult, számából közöljük ezt a figyelemre méltó cikket s a benní'oglaltakra legközelebb mi is visszatérünk. 8 z e r k. elmúlt évben a Balatonmentén ós alapos a reménye hogy ez a szám évről-évre nagyobb és nagyobb lesz. Ez a szám némaságában sokkal beszédesebb, sokkal többet jeleur,, mintsem első pillanatra gondolnánk. Harmincötezer ember, a partmenti lakosságnak majdnem kétharmada, élt az elmúlt évben a Balatonmentén s érintkezett aunak lakosságával egy negyed éven át. Ez az egyedeiben sokféle gondolkozású, különböző erkölcsű, más ós más világnézettel biró embertömeg nem gyakorolt é hatást a lakosság gondolkodásmódjára, erkölcseire, világnézetére ? Ki merué ezt kétségbe vonni ? L»het ez a hatás kedvező, vagy elszomoritó, vagy épen mindkettő, de letagadni nem lehet. A fürdővendégeknek szükséges élelmi cikkeket legnagyobbrészt a Balaton vidék szolgáltalja. A lako ság tehát terményeit könnyen értékesítheti. Sőt, mivel a Balatonvidék ezideig m^g nincs berendezkedve arra, hogy a fürdővendégeknek szükséges összes élelmi cikkeket előállíthassa, azért, a lakosság terményeiért, jó, sokszor igazán mesés árt kap. Iuie az anyagi hatás ! Ezt, csak növeli a Balatonvidék vasúti, hálózata fő- és mellékvonalaival együtt. Ei ha ehhez hozzávesszük annak a tiszteletreméltó egyesületnek : a Balatoni Szövetségnek működését, mely bámulatos akaratéiővel, fáradtságot nem ismerő szorgalommal dolgozik a Balaton vidék fejlesztésén, azt hiszem nagyon is indokolt azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy a balatonkultusz milyen hatással van a lakosságra. De nemcsak indokolt, hanem nemzeti szempontból is ügyelmünkre, érdeklődésünkre méltó. A Balatonvidék ugyanis hazánknak egyik legnagyobb része. A Bala-j Ion az egyetlen igazán magyar fürdőhely, hol mindenütt magyar szó vegyül a magyar tenger habjainak zúgásába, fodros hullámainak titokzatos zenéjébe. A Balaton partjain 50 községben ötvenötezer magyar lakik. De nem szabad azt gondolni, hogy talán csak ez az ötven község érzi a balatonkultusz hatását Szó sincs róla. Ez a hatás, mint egy hatalmas hullámgyürü tovább terjed a tágabb értelemben vett Balatonvidék községeibe is és igy Somogy, Zala ós Veszprém vármegyék jó nagy rótehát nagy darab a hazai földből áll a balatonkultusz hatása alatt. Érdekelhet, azért beunüuket, hogy erre a nagy természeti szépségekkel megáldott, magyarlakta vidékre milyen hatással van a balatónkultusz ? * A balatonkultusz ezideig a lakosság erkölcseire, anj'agi helyzetére, ruházatára s a népdalokra gyakorolt érezhető hatást. A lakosság ugyanis a balatonkultusz hatása alatt erkölcseiben sülyed, anyagi helyzete javul, ruházatában a régi népviseletet faji jellegzetességeivel együtt elhagyja s a népdal helyett a fürdővendégek által hozott kuplékat énekli. Azonban a balatonkultusz okozta ezen hatásokat mind általánosítani nem lehet. Csak egy vau, amiben általánosan az egész Balatouineutón észlelhető a balatonkultusz hatása s ez a ruházat. El lehet mondani, hogy ahol a fürdőélet már megindult, ott a magyar népviseletnek vége van. A lakosság erkölcseiben és anyagi helyzetében a változás már nem általános, de, különösen az utóbbi, igen sok helyen érezhető. A népdalra pedig ezideig csak alig észrevehető a balatonkultusz hatása. Vegyük sorra mindegyiket, még pedig először a legfontosabbat: milyen a balatonkultusz hatása a lakosság erkölcseire? Minden kétséget, kizárólag a balatonkultusz fejlődésére fontos tényező, hogy a partmenti nép becsületes, egyenes jellemű, erkölcsös legyen. A tiszta erkölcsű légkört mindenki szereti, szívesen tartózkodik benne, ha másért, nem, a belőle származó lmszonért. A vallásos nép szíves, előzékeny, tiszteletadó; ezek pedig mind olyan tulajdonságok, melyek a fürdőközönségnek a vele való érint kőzést kellemessé teszik. A fürdővendégeknek igen nagy része * magánházakban lakik. Lelkiismeretes, tisztességes családoknál mindenki örömmel bérel szobát. Mert nem kell féluie, hogy míg gyermeke üdül, addig annak lelke erkölcsi mételyt kap. Az ilyen családoknál mindene : ruhája, pénze stb. biztonságban vau. Ha a parimén'! nép vallásos, akkor van erkölcsi érzéke, hogy sem terményeiért, sem munkájáért, meg nem érdemlett, bórt nem követelhet. A fürdővendég ugj'anc<ak nem kívánkozik vissza a Balaton mellé, ha esetleg a r lakosság tőle mindenért tulmagas árt kér. Es igy tovább lehetne bizonyítani, hogy a fürdő-élet, következéshattak tovább. Borznsztó helyzetben voltam. Legjobb szerettein volna, ha ott nyomban elnyel a föld. Magam sem tudom, hogy támolyogtam ki a teremből s rohantam hazafelé. Három napig kellett a szobát őriznem, a mit a tek. törvényszékhez benyújtott «orvosi látlelet» bizonyít. Bükkfalván azóta a beszédtárgyát az a pofon képezi ; ha az utcán járok szánalmasan mosolyognak rám s azt suttogják : Nini, itt megy a pofleveses doktor ! Betegeim száma azóta nagyon megcsappant. Tekintélyem, jövőm s vele együtt boldogságom tönkre van téve, ha Keresztesi Jolán kisasszony, ki bizonyára elismeri, hogy ezt a pofont ő adta, elégtételt nem ad. Erre csak egy mód van ; ha kezét nynjtja nekem . . . Kárpáthy Ernő dr. befejezte panaszát s letörlé homlokáról a gyöngyöző izza,dtságot A nagy zöld posztóval bevont asztal mellett, ülő komoly birák el-elmosolyodtak, mikor Kárpáthy dr. panaszát előadta. Csupán Keresztesi Jolán, ki atyja mellett foglalt helyet, hallgatta fülig elpirulva, szemlesütve a doktor panaszát. Igazán nem rossz ízlése volt Kárpáthy dr.-nak, hogy Jolánt megcsókolta. Karcsú termetű, szőke hajú s üde arcú leány volt. kinek őztermetóliez kecsesen simult oda az egyszerű batiszt ruha. Apja néhány szót súgott fülébe, mire még jobban elpirult. Az elnök néhány percnyi szüuet után fölszólitá Keresztesi Jolánt, beismeri-e, hogy az eset, melyet a pauaszos, mint az elnök megjegyzé, «sok ide nem való rószközöttüuk. Foglalkoztam is vele a második négyesre. A cigányok elhnzták az első négyes bevezetőjét, Csalán Pista harsán}' hangja megszólalt: Tessék fölállni a négyeshez! En a gyógyszerész leányával a colonne közepén foglaltam állást Vis-á-vis-om Jolán kisasszony volt, párjával, a helybeli főtanitóval. Olyan boldognak éreztem magamat. mint mikor először jártam föl Keresztesiékhez. A tourok szépen rendben folytak. A vége felé Csalán Pistának az az ötlete támadt, hogy «rétest* rendez. Bocsánatot kérek, tekintetes törvényszék, ha bátorkodom elmagyarázni, hogy mi az a «rétes*, mert ez szoros összefüggésben áll a panaszommal. A párok kezet fognak egymással. Egy férfi vagy nő megáll a közepén és e körül csavarodnak a többiek. Igy több gyürü képződik egymás körül, akár csak egy mákos rétesnél. Természetes, hogy a ki közepére jut, anuak a sorsa nem irigylendő, mert ugy összepréselik, akár egy préselt négyes szivar. Jolán kisasszony került a középre, én meg szerencsémre, vagyis inkább szerencsétlenségemre, közvetlen közelébe. Meglehet, hogy nem véletlenül jutottunk egymás mellé, talán Csalán Pista eszelte azt ki ugy. A mi máskor tiltva volt, most megtehettem, átölelhettem Jolán karcsú derekát. Sohasem tetszett még oly szépnek, mint akkor, hófehér ruhájában, kivágott kis cipőiben. Egész közelről láttam piruló arcát, mely . jobban égetett engem, mint őt, éreztem eper-ajka forró leheletét, hallottam keble gyors pihegését — és hirtelen koromsötét éj lepte el az egész termet. A szél fölcsapta az ablakokat ós a betóduló légáram eloltotta a csillárokban égő gyertyákat. Megjegyzem, hogy Csalán Pista nagy kópé, nem tudom nem-e ő feledtette nyitva szándékosan EZ ablakokat. Iszonyú zaj, zűrzavar támadt. A szép leányok sikoltozása, mert a csúnyák nem törődlek vele, a mamák jajveszékelése ós folytonos kiáltások: «Kinél van gyufa?* töltötték meg a termet. A cigányok leugrottak az emelvényről, hogy megmentsék egyetlen vagyonukat, hegedüjüket. A «rétes,* mely eddig szilárdan állott, bomla dozni kezdett. Azt tartja a közmondás, hogy zavarosban jó halászni. A pillanat olyan alkalmas volt, Jolán kisasszony meg olyan közel. Hirtelen forró csókot nyomtam piciny ajkaira. Nem követi oly hamar menydörgés a villámlást, mint a mily hamar e csók után egy hatalmas pofon rázkódtatta meg a levegőt, túlharsogva a nagy zajt. Hogy ha

1 talmas volt, azt nemcsak éreztem, de következtettem is az általános hahotából, mely utána rögtön fölhangzott. A félelmet nagy derültség váltotta föl. Mindenki csak azt kérdezte, ki halászta azt a hatalmas pofont a sötétbeu. Persze én is a kérdezőkkel tartottam. Azt hittem, igy nem fognak rám süthetni semmit. De hiedelmem nem soká tartott, A kaszinószolga fölgyújtotta a gyertyákat és ime teljes világítás mellett öt újnak sötétvörös nyoma díszlet, t arcomon. A nevetés még jobban fokozódott, ugy, hogy a cigányok sem játsz-