Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-16 / 3. szám

8. BALA'fONVIDÉK 1910. január 1. — Főnöknő változás a zárdában. Pa­recoo Eugénia Mária főnöknöt,, ki a keszt­helyi Paulai szt. Vincéről elnevezett, zár­dát nagy szakavatottsággal, kiváló buzga­lommal majdnem két, évtizeden át vezette, Budapestre tartományi főnöknőnek nevez­ték ki. A keszthelyi zárda vezetését ideig­lenesen Alba nővérre bizták. — Adomány. A keszthelyi ipari és gazdasági hitelszövetkezet az alsópáhoki szegényiskolások tan- ós Írószerei beszer­zésere 20 koronát volt kegyes utalvá­nyozni ; fogadja ezen nemes tetteért a szegény gyermekek és szüleik nevében ez nton is leghálásabb köszönetemet. A ne­mes tett Istentől várhatja jutalmát. Alsó­páhokon, 1910. január Í5-én. Vida József plébános. — Köszönetnyilvánítás. A keszthely 1 iparosok dalköre Hofman István ós Oppel Ödön uraknftk a Szilveszter-estéért tett szíves közreműködésükért és áldozatkész­ségükért ez utón is hálás köszönetet, mond. — A dunántull dalosszövetség választ­mánya folyó hó 8-án, délután 2 órakor a városház tanácstermében tartotta legutóbbi gyűlését a következő tárgysorozattal. 1. A | m. kir. vallás- és közoktatásügyi miuiszte- ' riumhoz segélyért, 2. a m. kir. kereskedő- J lerailgyi minisztériumhoz féláru menetiga­zolványokért, 3. a cs. és kir. szab. déli vasúti részvénytársasághoz ugyanezért, be­nyújtandó kérvénytervezelek bemutatása ós tárgyalása. 4. A dalosverseuyre eddig jelentkezett dalárdák bejelentébe és ezzel kapcsolatban » jelentkezési határidő mag­hosszabbítása. 5. A versenydijak megszer­zésének módjai és 6. A dalünuepély reu­dezéséhez szükséges bizottságok megalakí­tásának tárgyalása. 7 A dalosversenyre szükséges hangjegyek sokszorosításával fel­merült, költségeknek kiutalása. 8. Indítvá­nyok. A választmány a tárgysorozat 3 első tételét képező kérvényeket változatlanul helybenhagyta és elhatározta, hogy azok­nak a miuiszteriuiuokuál leendő benyújtá­sára a kerület orsz. képviselőjét, Batthyány József grófot kéri fel. A dalosversenyre eddig jeleut,kezett 10 dalosegyesület, ugy r­mint, : Egyetértés, Székesfehérvári polgári daloskör, Haladás önképző és dalosegyesü­let, Szombat helyi dalosegyesület, Veszprémi dalosegyesület, Tabáni daloskör, Tatai ós tóvárosi polgári olvasókör dalárdája, Kör­mendi irodalmi és dalosegyesület, Győri ének és zeneiskola dalárdája, Pécsi polgári daloskör jelentkezését, örömmel tudomásul vette s elhatározta, hogy a dalosver­senyre való jelentkezés határidejét 1910. évi március hó 31-ig meghosszabbítja és ennek az érdekelt körökkel való köz­lését, a szövetség titkárára bizza. A ver­f-enydijak beszel zésének módjaira vonat­kozólag pedig megállapodott a választ­mány abban, hogy azokhoz, kiktől a da­losünnepélyen való támogatást reméli, kér­vénnyel fordul, hogy a versenydijak még idejekorán megrendelhetők legyenek. A dalünuepélyen működő bizottságok meg­alakitásara nézve pedig egy három tagú bizottságot küldött ki. mely a legközelebbi gyűlésen a választmánynak be fog szá­molni a bizottságokról. A dalosverNenyre szükséges hangjegyek sokszorositásáért pe­dig kiutalta választmány Garay Sándornak 80 koronát, Rábay Lajosnak a címlapok rajzolásáért, 20 koronát. Az indítványok során Lánvi Viktor, szöv. titkár benyúj­totta Hoffman István keszthelyi vállalko­zónak a dalosüuuep helyiségének átalakí­tására vonatkozó ajánlatát,, mely szerint. .3250 koronáért a lovarda helyiségét át­alakítja, illetve 3500 koronáért átengedi a főszolgabírói hivatal mögött, építendő nyári színkört. A választmány a nyári színkör bérbevételére nézve érdemleges határozatot, mivel az épület még nincs meg, nem hoz hatott, a lovarda átalakítására vonatkozó ajánlatot, pedig annak túlságos drágasága miatt, mellőzi, hanem az átalakításra árlej­tést fog hirdetni. Ezzel a gyűlés véget. ért. — Kitüntetett majoros-gazda. Berkes Jftuos majoros-gazda már 60 év óta szól­alja az esztergomi főkáptalant somogyi birtokain. Hosszú és hűséges szolgálaténak elismeréséül a földmivelésügyi m. kir. mi­nister 100 korona jutalomban részesítette és díszoklevéllel tüntette ki a derék aggas­tyánt, aki 80 éve dacára friss eiőbeu tel­jesiti hivatalát ft sámsoni majorban. A dísz­oklevél és jutalom átadása f. hó 9-én tör­tént, a sámsoni községháznál, hol, az ünne­pélyes alkalomra összegyűlt urodalmi cse­lédség és nagyszámú közönség jelenlétében Bajzát,h Ignác marcali főbiró méltatta Ber­kes János hosszú és hűséges szolgálatát, példája követésére buzdítván a cselédeket. Az öreg majoros-gazda meghatottan mon­dott, köszönetet, a kitüntetésért, melyre annyira rászolgált. Kár, hogy a jutalom átadását az illetékes hivatal csak két, nap­pal előbb tette nyilvánossá s igy az uro­dalom, az idő rövidsége miatt neui intéz­kedhetett, hogy a maga részéről is emelje az ünnepély jelentőségét. Récsey AnUl intéző, aki az urodalom nevében üdvözölte Berkes Jánost, megígérte, hogy az uroda lom sem feledkezik el hűséges szolgájának érdemeiről. A kitüntetett, majoros-gazda B urkes János zalaegerszegi kir. törvény­széki irodatiszt édes atyja, aki szintén ki­váló jó tisztviselő, derék és becsületes magyar ember. — Az iparosok Dalköre Szilveszter esti hangversenyéről lapunk mult számá­ban leközölt felü'fizetők névsorából téve­désből Nagy István és Balog János neve kimaradt. Az előbbi 3, az utóbbi 2 korona felülfizetéssel volt ksgyes az egyesület jö­vödelmét, gyarapítani. Fogadják érte az elnökség halas köszönetét. — Evangélikus isteni tisztelet le>z ma d. e. az állami polgári leányiskola nagy termében, melyre az egyháztagokat ez utón is meghívja a gondnokság. — Az uj vasúti díjszabás. A m. kii. állaiuvasutakon, de u többi vasutakon is, a lapok liíre szerint, ugy a vicinálisokon, miut, a magáuláisusági fővonalakon körül­belül 40 százalékkal emelték ugy a sze­mély, uiint az áruszállítási díjszabást és ez 1910. január 1-én élerbe is lépett. Illetékes helyről azi, ha.Íjuk, hogy a szeméiydijsza­bás tarifailag nem változott. Csak némely rendelkezésben történt, változás. Igy pl. akit a pályaudvaron belépt ijegy nélkül ta­lálnak, 6 kor. helyeit 1 koronát, fizet. Aki a személykocsiba bevit.i, díjköteles állatot (pl. kis ebet) eltitkol, 6 koronát fizet,. Az árudi jszabáson kivül azonban különösen drágult a fekbér, azért a vasúton szállított árut hasznos lesz mielőbb kiváltani. — Családi tragédia. Balatonfüredi tu­dósitónií uja : Egy későn érkjző gólya madár nagy családi katasztrófának lett okozója Balatonfüredem A község legte­kintélyesebb földbirtokos családjához, Róka Gáborekhcz kopogtatott be a késői vendég -s három viruló szépségű eladó lányuk mellé egy 4 ík kis testvérkér, hozott. A már él­tesebb anya végtelenül restelte a dolgot s hogy ne keljen szégyenkeznie leányul s a községbeliek előtt,, a kis jövevény életét, kioltotta s a holttestet az udvaron levő szemétdombba rejtette el. Hogyan, hogyan se, az egyik szomszéd rátalált a kisded hullájára s az elvetemült tett napfényre jött,. A bestiális anyát letartóztatták. A férj nem tudván elviselni a kettős csapást, elkeseredésében a mult pénteken főbe lőtte magát. A szerencsétlen család iránt, mély részvét nyilvánult meg a községben ós a környéken. — A gőzgépkezelők ós kazánfűtők leg­közelebbi képesítő vizsgái Sopronban feb­ruár hó 6. napján d. e. 9 órakor a Sopron városi villany telepen fognak megtart atni. A kellően felszerelt vizsgálati kérvények a m. kir. ker. iparfelügyelösóghez küldendők. Szentgyörgy-utea 20. — Vásár. A Csütörtöki országos vásár a rossz időjárás következtében nagyon rosszul sikerült,. A zsibvásárban alig volt, néhány sátor s vevő sem igen akadt Az állatvásárra felhajtottak összesen 976 drb. lovat, s 1423 drb. szarvasmarhát, összesen 2399 drb. állatot. Ebből eladatott 286 drb. ló, 699 drb. szarvasmarha, összesen 985 drb. Milyen hashajtót használjunk? Egy előkelő londoni orvosi folyóirat érdekes összehasonlításokat tett, me­lyek alapján a Ferencz József­keserüvizről a következőket állapí­totta meg: «A «Ferencz Józsefi-viz hajtó hatású sótartalma messze felül­múlja a többi keserű vizeket, ezért kétségtelenül a leghatásosabb. Nagy előnye, hogy belőle kis adag is ele­gendő. Az étvág}'at egyéltalában nem rontja, hatásában biztos és fáj­dalmat nem okoz.» A «Ferencz Jó­zsef-keserű vízforrások » igazgatósága Budapesten van. — A bortörvény végrehajtásának kö­vetkezményei. Az 1908. XL. t.-c. számos rendelkezéseinek egyike az, hogy 1910. január 1-től kezdve mazsolával vagy ka­robéval kevert édesített borokat forga­lomba hozni nem szabad. Mivel pedig az édesített borok ez anyagok nélkül neui kezelhetők, a magyar kereskedők kényte­lenek eneiuü borkészleteiken nyakra-főre túladni, de e tekintetben is a földmivelési miniszter által elójök gördített, akadályokba ütköznek. Többen ugyanis édesített, borai­kat Németországba adták el, de a vegy­kisérleti állomás — a miniszter egy titkos rendeletére való hivatkozással — a szár­mazási bizonylat, kiadását megtagadta s e nélkül borokat Németországba nem lehet bevinni. Most, ezek a borkereskedők min­den elfogadható árért osztrák borkereske­dőknek kínálják boraikat, kiket a vételben az osztrák bortörvény nem feszélyez, mert az édesített borok forgalomba hozását nem tilalmazza. Más borkereskedők, kik nagy­ban foglalkoznak édesített borok forgalom­bahozásával magyarországi telepeiket, Aubz­triába szándékoznak áthelyezni. Az ősidők óta fennálló Flandorfer soproni borkeres­kedő cég ezt, már meg is tette. — Megzavart isteni tisztelet. Megbot­ránkozással vettünk hírt a következő eset­ről : F. hó 1-éu a halápi legények parázs veiekedést rögtönöztek az Isten szent, há­zában. Míg a többi hívek buzgón fohász­kodtak az egek Urához,addig ők azt akarták eldönteni, hogy kik lesznek ez idén a vi­dék rémei s összekaptak a sáskai legények­kel. A verekedők megzavarták az isteui tisztelet folyását s osakis a plébános több­szöri erélyes felszólítására s személyes köz­belépésére csillapodtak le annyira, hogy az isteni tiszteletet, folytatni lehetett. A templomi duhajkodók ellen a csendőrség a vallás ós aunak szabad gyakorlata ellen el­követett vétség miatt, a feljelentést meg­tette s igy remélhetőleg elveszik méltó büntetésüket. — A Záróra miatt. Sulyc-san fizette meg pontosságát Peszlen István alsópá­hoki korosmáros. F. hó 6-án este 9 óra­kor felszólította mulatozó vendégeit, hogy távozzanak, mert záróra van. De Szente Boldizsár nem volt hajlandó csendben el­menni, miből szóváltás keletkezet, s Szente a nála levő nagy késsel súlyosan megsebe­sítette a korcsmái ost. — Fületlen korsó. Az egyik vidéki járásbírósághoz jogorvoslatért, fordult Kohn Izsák azért, mert, Morgenbesszer Salamon tőle kölcsönkért egy korsót, melyet, hiá­nyos állapotban adott aztán vissza a köl­csönzőnek. A tárgyalás napján idézésre megjele­nik mindkét fél a bíróság előtt, s midőn már a felperes panaszát megismételte, a tárgyaló bíró felhívja pauaszlott Morgeu­besszert, hogy védekezését adja elő ; mire az a következő mentségét adja elő ártat­lanságát bizonyítandó . «Khérem a thekin­tetes kir. járásbiró.-ágot, thessék engemet jól meghallgatui. Először is kl^em ez az ember nekem soha sem adott khülcsün korsót. Másodszor is, mikor nekhem aztatot, khülcsün adta, aunak már a füleje hiányzott. Harmadszor is mikhor én a korsót vissza­adtam, anuak nem hiányzott a füleje.

Next

/
Thumbnails
Contents