Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1910-06-19 / 25. szám
2 BALATON VIDÉK 1910. junius 19. A „Dunántuli Dalos Szövetség" dalosiinnepe Keszthelyen. Keszthely városa, mely a minap rendezte nagyszabasu Goldmark-ünnepélyét, legközelebb ismét nagy zenei események színhelye lesz. Ez év julius hó 9, 10., 11. napján tartja Keszthelyen a Dunántúli Dalos Szövetség IX. dalosünnepét, melyen több mint 1030 dalos vesz részi.. Eddig a következő daleg.yesületek jelentkeztek : Győri Ének és Zenekedvelők Egyesülete, Egyetértés Budapesti Férfi Dalegylet, Budapesti Lyra Dtlkör az I. csoportban. Budapesti Cukrász Dalkör, Körmendi Dalosegyesület, Pécsi Polgári Daloskör, Székesfehérvári Polgári Dalkör, Székesfehérvári Délivasuti Műhely Dalárdája, Szombathelyi Dalosegyesület, Szombathelyi Máv. Műhely Haladás Dalárdája, Tabáni Daloskör,- Veszprémi Dalárda a II. csoportban. Komáromi rom. kath. Egyházi Énekkar, Pápai kath. kör Énekkara, Sárvári Dalosegyesület, Tatatóvárosi Polgári Daloskör a III. csoportban. I. Buszti Férfi Dalegyesület, Budapesti III., Daltüzér a IV. csoportban. Versenyen kivül a Keszthelyi Iparosok Dalköre, képviseletileg pedig számos vidéki dalkör és zeneegyesület. Az ünnepély fővédnöke Festetics Tassilo gróf főudvarmester, v. b. t. t. A védnöki tisztet a Dunántul notabilitásai fogadták el. A választmány, élén Dezsényi Árpád dr- szövetségi elnök és Lányi Victor szövetségi titkárral, hónapok óta buzgólkodik a dalosverseny sikere érdekében. Versenydijakra eddig a következők adományoztak : Festetics Tassilo gióf fővédnök 400 kor.-t, Keszthelyi Takarékpénztár 600 K.-t, Keszthelyvidéki Takarékpénztár 150 kor.-t, Dezsényi Árpád dr. szöv. elnök 150 kor.-t, Nagy István városbíró, szöv. alelnök 120 kor.-t, A fővédnökök közül : Burány Gergely dr. prépost, Hornig Károly báró megyéspüspök, Zichy Géza gróf 100—100 koronát, Batthyány Ernő gróf, Bosnyák Géza, Csert,án Károly, Ujnépi Eiek Lipót, Koller István földbirtokos, Kroller Miksa apát, Nedeczky Jenő, Oltay Guidó, Szentes Anzelm dr. 50—50 koronát, Darányi Ignáo v. b t. t. 40 koronát, Szentinihályi Dezső 30 koronát, Gyömörey Vince, Malat.inszky Ferenc, Halbik Ciprián apát, 20—20 kor.-t, Odor Ignác pénzügyigazgató 10 koronát. Ezenkívül versenydijakat adnak a közoktatásügyi kormány, Zilavármegye, Keszthely városa, keszthelyi hölgyek és iparos hölgyek, Keszthelyi Iparosok Dalköre, a Keszthelyi Ének- és Zenekedvelők Eg5'esület,e stb. A szövetség 2000 kor. költséggel a huszárlaktanya 'éli lovardáját alakíttatta át, dalcsarnokká E dalcsai noknak, mely a Goldmark-hangverseny helyéül is szolgált, akusztikájáról a Goldmark-hangversenyen jelen volt zenekadémiai tanárok és a fővárosi sajtó képviselői, a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. A dalcsamokban 1000 dalos számára van pódium s majdnem 2000 ülőhely. A versenyre a fővárosból külön vonat indul s a vendégeknek a szövetség kedvezményes jegyeket nyújt. Azonkívül az ünnep idejére díjtalan elszállásolást ad. Az ünnepélyek sorrendje a kevetkező: A versenyre jelentkezett dalárdák julius hó 9-én délntáu fognak különvonaton Keszthelyre érkezni. A vendégeket, a megérkezés után a Szentháromság-téren a városi elöljáróság és a nagybizottság fogadja. Az Ünnepélyes fogadtatás után a zászlók megkoszorúzása következik. Ez nap este a veudég dalárdák a koszorúzó hölgyekef szerenáddal tisztelik meg, amit a Balatonpartou az ísmerkedési-estély és egy kisebb méretű ko íco't követ. Másnap, 10 eu reggel a dalcsaruokbau a versenyzők összpróbát tartanak. TJtánua díszközgyűlés, majd bankett következik. Délután lesz az első kötött dalverseny. A harmadik nap programmja a szabad dalverseny, a dijak kiosztása, a velencei est a Balatonon és a bucsu bankett,. Az ünnepségen a pécsi, székesfehérvári, ceglédi és hódmezővásárhelyi dalárdák küldöttségileg vesznek részt. Az üunepelyre jegyeket az I. (kötött) és II. (szabadonválasztott) daiverseuyre külön-külön 4, 3, 2 és 1 koronáért, a három napi összes ünnepélyre — ideértve a két dalversenyt, is — 7, 5, 3.50 és 2 koronáért a Szövetség irodája (Keszthelyen, városháza, földszint) ad naponkint, d. u. 3—4 óráig. Az elszállásoló bizottság már megkezdte működését s a szép célra való tekint ette] Keszthely közönségének vendégszerető meleg rokonszenvét kéri. Innen-onnan. „Frissen töltve." Ezt az etikettet ezentúl ne a sörös palackokra tegyük, hanem valamely alkalmas helyen illesszük fel a Balaton partjára. Ugyanis, amennyit leisznak a Keszthely környékéi: úszkáló halak a Balaton vizéből, ugyanannyit naponta lelkiismeretesen utánna töltöget a városi tanács. Az ur a pokolban is ur és mi megmutatjuk, hogyja keszthelyi partoknál még a legutolsó csipisz cigányhal is arté-,i vizet iszik. Az artézi víz pedig ugy terem, hogy a Szentháromság téren vau egy gótb stílű sipka, alatta egy japáni teaház, az alatt, egy dinamó motor, az alatt egy rengeteg hosszú cső, (látnivaló, hogy mennyi minden szükséges ahhoz, hogy ez a kurta kis «artézit szócska kijöjjön) és csak az alatt következik a viz. A víz azonban magától nem jön azt húzni kell, mint az osztálysorsjegyet, erre való pedig a dinamó motor. A motor jár reggeltől estig, de — a villamostársaság a tanúm, hogy — nem járkál hiába. Az áram sokba kerül és ennek az árából isznak a balatoni kárászok, pout3'ok, kecsegék és más fenevadak már hetek óta artézi vizet. Magánál a kutuál óránkiut, átlag három napszámos elfogyaszt, mondjuk, hét, decit, óránkint, elhordanak három kannával a szakácsnék, ez össze-vissza lehet tiz liter, A nemzetgazdá«zokra hagyom annak a megállapítását, hogy mennyit fizet literjéért, a várcs. Annj'it azouban sejtek, hogy ezért az árért akár a badacsonyi aszút is csurogtál,hatnánk a rézcsapon. Bár az is igaz, hogy akkor tetemesen megnöi vekednék a kut körül a forgalom és a feleslegét dehogy is eresztenénk bele a Balatonba ! A nyüstyit neki ! Veszedelem Dai-Nipponb&n. Most. az egyszer e cim alatt nem a napsugaras zászlós Níppont, értjük, hanem azt a csipetnyi Japán-országot, amit szerdán este a Gésál? cimü operettben állított elénk Szalkay színtársulata. Ezen az előadáson töitént, hogy függöny felgördültekor a színpadról egy szereplő hölgy ajkáról élénk «Jesszusmária» felkiáltás röppent pére. Akadálytalanul pergő ügyes előadás és zajos ovációk között mindenki teljes megelégedésére múlott el ez az est. Csütörtökön nagy cabaret estél}' volt rendezve. Az unalom és sivárság jegyében. Öreg hiba, bogy a vidéki színigazgatók a cabaret estélyek műsorát csaknem kizárólag a budapesti perdita-böltészet huszadrangú termékeiből állítják össze. Ezek a szomorú trágárságok a csütörtöki előadást vaskos i féifi estóllyé» változtatták. A műsor jó két harmada ilyen számokból került ki. Volt azután szomorúság is elég. Sajátságos dolog, hogy amióta Nagy Endre oabaretjében a hellyel közzel beadott komoly számokkal, mint az «Utca fia», .Balassa Virágénekei» stb. szintén sikereket ért el, azóra nem múlik el cabaret búbáuat nélkül. A ..msorszámok egynegyed része ebből a válfajból került. A maradék százalék azután egyszerűen unalmas volt — minden nélkül. Böszörményi egyetlen száma volt az az oázis, amely körül ez a Sahara helyet foglalt. Volt ezenkívül még Böszörményinek egy Kis Cecillel előadott, duója. Magyar nóta. Ebben Kis Cecil énekelte a szopránt, Böszörményi pedig átkos suszterterccel kisérte. (Ezzel a nem suszterokat anarom sérteni, hanem a tercet.) Annak, aki ezt a szörnyűséget betanította, meg kell súgnom, hogy a biztos terc-contra csak a kaláberben szép, a színpadon azonban, fő ként magyar nótában — hagyjanak neki békét. Ez a korlátolt elemi zenei fogás megbocsájtható egy kisvárosi szakácsnő konyhájában, (nem a szakácsnőket akarom sérteni, hanem a tercet) de nem olyan színpadon, ahol már sok-sok nyugateurópai zenemű került előadásra. Vértess Mihály, mint conferencier előadott néhány viccet! de annyira a kőkorszakban termetteket hogy azokról csak a «Halotti beszéd» ősrégi nyelvén mondhatunk bírálatot. Körülbelül igy .- «Az magiárázatoccal giötörgető Vértessy penigh, aci emez éltzecet giomruncba beszéllé, megérdemlene érettüc öt esztendőcet, Vátzon, az Martalótzoc feoi intezeteben.» Pénteken a Sasfiókot ismételték. Szombatou a Masamód Heltay vígjátéka került sorra. Jó előadás volt. Hogy a nagyobb siker elmaradt, ez a darab rovására irható, mely bizony nélkülözi Heltay pompás humoros vénáját. A romantikus vígjáték főbb szerepeiben igen jók voltak Fekete Irén, Ladányi Mariska, Kovács, Báthory, Déry. Vasárnap este Somogyi parasztok címmel valamely zöldhasu műkedvelő kétségbeejtő fércmunkáját adták elő. Beméljük, hogy az idény további folyamán nem fogunk többé találkozni ezzel a népszinművel. Hétfőn a Kis cukrost ismételték. Kedden két egy felvonásos a Cigányország és a Vera Violetta került előadásra. Az egy felvonásos darabok színre hozatala vidéki színpadokon kockázatos vállalkozás szokott lenni, azonban a keddi kísérlet bebizonyította, hogy ezekkel is ellehet érni tisztességes házat és szép sikert, ha jó az előadás. Az előadás pedig határozottan jó volt. A szereplők kedvvel, lelkesedéssel játszottak s a zenekar is oly ügyesen működött, mint már régen. Különösen tetszett Ladányi Mariska, akinek ez volt eddig a két legnagyobb szerepe s ugylátszik, hogy az érzéki, szenvedélyes jellemek alakítására számottevő képessége van. A Vera Violettában Báthory Erzsike volt igazán elemében. Szerdán a Gésáka'c láttuk. Kissé idejét multa műsordarab bizony ez az angol operett, s ez a közönség távollétén alaposan meg is látszott. A szereplók nagy önuralommal tekintettek el az üres háztól s oly előadást nyújtottak, amely nagyobb hallgatóságot is megérdemelt volna. Csütörtökön Körmendy Ilonka vendégjátéka képen a Tilos a csók bemutatója következett. A vendégművésznő kapitális temperamentummal játszotta Molly szerepét, kitűnő táncosnő, rokonszenves szinpadí megjelenésű s a hangja, ha nem is túlságosan terjedelmes, de színpadra való, hajlékony és erős. Nagy sikere volt. Már legelső megjelenésével határozottan beletáncolta magát a közönség rokonszenvébe. A király szerepe Ladányi Mariska kezébe került. Ez a szereposztás meglepetésszerűen hatott. Mert ott, ahol kész kis babák is megjelennek a szinpadon, hölgyházaspárok szerepeltetése kissé — hogy is mondjuk csak — berlinies. Ettől eltekintve Ladányi Mariska tüzes, férfias és szerelmes volt akárcsak egy operett királyfi, Paxy Margitban méltó partnerre talált. Igen jó volt még Báthory Béla és Kovács Lajos. Pénteken újból, de most már talán visszavonhatatlanul utoljára a Luxemburg grófjához volt szerencsénk, egy néger táncospárral, mint betéttel. A darabot nem néztük meg, mert úgyis tudjuk, hogy az előadása jó. Azonban a magyar színpad, — itt, a Badacsony és Szigliget tövében, talán mégsem való arra, hogy szerecsenyeket mutogassanak rajta ! ? —*—