Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1910-05-22 / 21. szám

1910. áp ri li s 1 7. BALATONVIDÉK 165 bemutatkozás szép sikere nagy reményekre jogosította. Ez idő óta folytonos diadal kisérte minden ujabb alkotásának bemuta­tását. Rövid tartózkodásra ismét Pestre jővén, sűrűn érintkezett Yolkmann Róbert­tel és Brand (Mosonyi) Mihállyal. 1858­bau itt adott önálló hangversenyt szerze­ményeiből, melly-1 szintén általános feltű­nést keltett. 1867-ig csendesen dolgozott és csak apróbb munkáit közölte a nyilvá­nossággal. Ekkor Bécsben a «Sakunta!a» hangverseny-nyitányával fenomenális sikert aratott, amely arra indította, hogy csüg­gedést nem ismerő kitartással folytassa a már 1865 ben megkezdett «Sába király­nője* operájának megírását. Óriási nélkülözésének némi enyhíté­sére 1869-ben báró Eötvös József közok­tatási miniszter 1600 korona állami segélyt utalványozott számára. A nagy mű igy az­után 1870-ben elkészült és Liszt Ferenc meg Andrássy Gyula gróf közbenjárására végre 1875-ben színre került Bécsben és 1876 március 18 án bemutatta a budapesti Nemzeti Szinház is. A «Sába királynője* még ma is állandóan műsoron van nálunk csak ugy, mint az olasz és német operai színpadokon. 1886-ban hozták bemutatásra a bé­csiek Goldmark «Merlin»-jót, amely ná­lunk már uj operaházunkban, 1887 szep­tember 26-án keiült színre óriási sikerrel. További alkotásai: "Biyseis a hadi fogoly*, «A tücsök* végigjárták a világ összes színpadait. 1902 december 16-án • Berlikingeni Götz* cimü operájának Bu­dapesten volt az úgynevezett ős, azaz első bemutatása. Itt tapasztalhattuk, hogy Gold­mark mester sokkal szigorúbb biró a nagy­közönségnél. 0 maga vezette a próbákat és állt őrt az első előadásnál. ítéletében szigorú, megkövetelő, de azért mindenkor biztató hangot tudott megszólaltatni ós bár a szereplőkkel energikusan bánt, mégis szeretettel vitték diadalra az ősz zeneköltő ifjúi hévtől áradó szerzeményét. 1908 április 30 án mutatta be a m. kir. Opera Goldmark Károly legújabb mű­vét, a «Téli rege* cimü három felvonásos operáját, amelyet Scbakespeare szövegére irt. Három hónappal ezelőtt, ugyanez év január 2-án Bécsben került színre tz az opera és ugy ott, mint nálunk briliáns si­kert aratott. Az agg zeneköltő még most, is ifjúi erővel dolgozik s utóbbi alkotásain !eg­kevésbé sem érezhető szellemének ernye­dése, teremtő fantáziájának kimerültsége. Fizikuma és szelleme egyaránt friss, ele­ven s mindkettővel meghazudtolja korát. ü. nagy zeneköltöt nemcsak szülővá­rosa, de az egész zenei világ ünnepli az évforduló alkalmából Legfelsőbb elismeré sét fejezte ki .iránta őfelsége a király is, amikor «A tudományért és művészetért* feliratú érdemrenddel tüntette ki. Az egye­tem díszdoktorrá avatta. De a legszebb, a legbensőségesebb ünneplésben itt, e város falai közt lesz része s az egg zeneköltő bizonyára kedves emlékekkel távozik a helyről, hol 80 évvel ezelőtt bölcsője ringott. Justhék. Nagyszerű elme ez a Justb Gyula. Ha nem volna máris pártvezér, meg kellene tenni annak. Ilyen bolondosán nagyszerűen még pártv>zér és párt igazán nem találkoz­tak össze. Erre a viszonyra igazán ráillik a mondás : Megtalálta a zsák a foltját. Fennen hirdetik, hogy ők már a koa­líciós uralom idején is tudták és látták, hogy milyen szörnyűséges nagy veszedelme az országnak Andrássy Gyula. Különös, hogy. mégis megmaradtak hűségesen a háta mö­gött. Állítólag azért, mert. Kossuth pártfo­golta Andrássyt,. Ha Kossuth azt nem te­szi, kidobták volna a hatalomtól s a bel­ügyi bársonyszékbe beülhetett volna Holló Lajos. E/; érthető, ez világos. Andrássy tehát azért volt veszedelmes, mert Holló kényte­len volt lapvezér maradni és Visontai Soma ügyvéd. Ennek Kossuth az oka. Aztán jött a mohóbb kióhezettség. Mikor Kossuth már nem volt tekintély, mindennek a király lett, az oka. A király nem akarta az önálló baukot, holott Bako­nyi Sámuel akarta. Ergo Nagy Dezső nem lehetet t igazságügy miniszter és La ehue Hugó­nak vissza kellett adnia az államtitkári la­kásra adott foglalót. Ez is érthető, ez is világos, Szinte csodálatos, mint tud ez a Justh Gyula ityen érthetően és világosan beszélni. •Miért nom ilyen világosak a programm­pontjai ? Miért nem ilyen világos az álta­lános, egyenlő és titkos választás Ügj'e ? Miért hive Justh a titkosnak és miért tártja ezt Holló, az alvezér, nemzeti veszedelem­nek ? Miért nem rúgják ki ezek az embe­rek egymást a saját elveikből ? Azért hegy Justh megint, elmondhassa, bogy ő nem oka semminek. O akarta a tit­kosat, de Holló nem akarta. A való igaz­ság pedig HZ, hogy nem Holló színészkedik, hanem Justh. Ezt ma már világosan láthatja min­denki, aki figyelemmel kiséli ennek az ur­nák a szereplését,. Hivei nem is sokan van­nak már s a választási eredmény majd meg fogja mutatni, hogy hiába ágált a makói kuruc kegyelmes ur. Pártja meg­fogyva és megtörve kerül ki a választások­ból s a mandátumukat elvesztő Eit.ner Zsi­gák és mások egész joggal kiálthatják oda a vezérnek : Justh Gyula az oka miudennek. Es az ország, gyönyörködve a fényes eredményen, szintén e'sóhajtja majd nagy örömében : Ennek a sok jónak igazán Justh Gyula az oka. Ha Justh Gyula nincs, még mindig a nyakunkou volna Justh Gyula. —a. A vakbélgyuladás veszélye lebeg mindenki felett, a ki emész­tését elhanyagolja, mert e komoly betegség alapoka rendsze­rint a kiválasztandó anyagoknak a belekben való torlódása! A ter­mészet gondoskodott arról, hog} T a már az egész világon nagyrabecsült Ferencz József-keserüvizben biz­tos eszközünk legyen az emésztés szabálj'ozására. A valódi Ferencz József-viz (éhgyomorra 7a pohárral véve) nemcsak a beleket tartja rend­ben, hanem egész sereg más kelle­metlen és komoly bajt, veszélyeset is, távol tart. HÍREK. Capunl* mai száma aGoldmarl^­ünnepre t»aló tekintettel — a szo­kásos időtől eltérőleg — eg\> nappal előbb jelent meg­— A zalamegyei választások. Zalame­gye központi választmánya tegnap Zala­egerszegen ülést tartott ós ezen a zalame­gyei képviselőválasztások napjául junius elsejét, szerdát tűzte ki. A választmány el­intézte a választásokkal összefüggő dolgo­kat, többek közt kijelölte a választások el­nökeit, szavazatszedő elnökeit és jegyzőit. — A pünkösdi programmbeszédek. Vá­lasztókerületünk képviselő jelöltjei pünkösd ünnepein mondották el programmbeszédjü­ket. Az első napon Rakovszky Béla nép­párti jelölt, akit bátyja Rakovszky István volt képviselőházi alelnök és Huszár Ká­roly lapszerkesztő kisértek, tartotta meg nagy közönség jelenlétében beszédjét a Szt. háromság téren. A beszéd alatt a Juslh­párt, bérencei éktelen orditozásba törtek ki s minden eszközzel meg akarták hiúsítani annak elmondását. Záptojásokat hajigáltak, fújták a sipokat s szemtelen megjegyzések­kel igyekeztek molesztálni a szónokokat, akik mindennek dacára is elmondották be­szédeiket. Sajnálatos körülmény, hogy a szégyenteljes tüntetésben nemcsak az utca népe, de néhány tisztes polgár is részt vett. — Másnap Nedeczky Justh párti tartotta meg beszédét. Kíséretében voltak a kerü­letbelí földbirtokosok mindannyian. Választó polgár kevés volt, de annál több a nem választó, akik aztán parancsszóra tüntettek az ősz jelölt mellett. E héten mindkét jelölt korlesutra indult a kerületben s ma már erősen folyik a választók toborzása. A ke­íület.ből érkező hirek szerint Rakovszky megválasztatása biztosra vehető. A Justh­párt terrora minden jóijlésü embert elide­genít tőlük, akik aztán Rakovszky zászlója alá tömörülnek. Goidmark üdvözlése. A nagy zeneköltő részére a mult napokban a következő üd­vözlő táviratok érkeztek : Berlin V/17. Goldmarkfest comite Keszthely (Uugarn.) Dem grossen Meister und Landsmann Carl Gold mark, sendet in Verehrung die herzlichsten Gltiokwunsche Professor Leopold Aner St. Petersburg. Budapest V/19. Doctor Goldmark Károly Keszthely. Gyöngélkedésem miatt nem jöhetek és igy sürgönyben küldöm őszinte szereucse­és üdvkivánataimat. Gróf Zicliy Géza. — Díszközgyűlés. Keszthely város kép­viselőtestülete a városház tanácstermében ma délután 5 órakc-r díszközgyűlést, tart. A díszközgyűlés tárgya : városunk nagy szülöttje, Goldmark Károly zeneköltő ün­neplése — Mint halljuk, a képviselütestü­let e közgyűlésén díszpolgárrá választja Goldmarkot s elhatározza, hogy arcképét megfeüteti. A Zalavármegyei Közművelődési Egye­sület f. hó 17 éu tartotta évi közgyűlését Zalaegerszegen. Batthyány Pál gróf elnök megnyitotta a gyűlést s jelzi, hogy, mivel a pünkösdi országos vásár miatt kevesen jelenhettek meg, azért a választmányi gyű­lést és közgyűlést összevonva egyszerre tartják meg. Ezután Ruzsicska dr. főtitkár­tól nagy gonddal összeállított évi jelentést, tekintettel Ruzsicska dr. gyöngélkedési ál­lapotára Udvardy Ignác olvasta fel s an­nak minden pontját, lelkesedéssel fogadta el a gyűlés. Vidóczy pénztárnok jelentéséből látjuk, hogy az alapitó, pártoló, gyámolító és rendes tagok száma elég nagy, elég nagy azonban a hátralékos összeg is, majdnem annyi, miut, a befizetett összeg. Az egyesü­let vagyona azért mégis 2000 korona körül vau. Rövid másfélévi működés alatt 1362 koronát adott, ki az egyesület ima ós ma­gyar nyelvtani könyvekéit, analfabéták is­koláztatására, gazdasági iskola felszerelé­sére s egyéb közművelődési eszközökre. — Udvardy ellenőr szintén jelentést tesz, hogy a pénztári okmányokat megvizsgálta ós rendben találta. Legjobban jelzi e közmű­velődési egyesületnek közhasznú munkás­ságát a költségelőirányzat., mely a főtitkár tervezete szerint, állíttatott össze. E szerint egy megiraudó zalai emlékkönyvre elője­gyeztetett 400 korona, kiosztandó imaköny­vekre 300 korona, négy tanítónak jutalmul 240 korona ifjúsági egyesületekre 320 ko­rona, analfabéták (írni-olvasni nem tudók) taníttatásukra 120 kor., színházi ingyenes előadásokra 200 korona, diszkönyvekre jó tanulók jutalmazásául 100 korona, tagsági dij az Országos Közművelődési Tanáosba 50 korona, az egyesület eddigi történe­tének kinyomatására 150 korona, alap­szabályok kinyomatására 1000 példányban 133 korona, pénztárnok jutalmazása 100 korona. A közgyűlés helyeslőleg fogadta el ez intézkedéseket s Kászonyi Mihály fel­szólalására a tisztviselőknek, legfőképpen Ruzsicska Kálmán dr. főtitkárnak lelke3 és

Next

/
Thumbnails
Contents