Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1910-05-08 / 19. szám

1910. május 8 BALATONVIDÉK 3 A drágaság veszedelme. A sokféle nyavalyához, melyek or­szágunk társadalmát gyötrik, legújabban egy súlyos uj nyavalya járul. Ez a drága­ság, az élelmiszerek drágasága. Több íz­ben irtunk már erről a mindenkit érdeklő témáról, amely azonban nap-nap után mind aktuálisabb lesz, miután a drágaság napról-napra növekedik. A statisztika ki­mutatja, hogy Magyarország népessége apa­dóban van. A fogyasztás tehát semmivel sem nagyobb, mint amilyen tíz év előtt volt. A termelés a legutóbbi tiz eszlendő alatt, ugyancsak a statisztika megdönt­hetetlen adatai szerint, harminc %-kal nö­vekedett a mezőgazdaság terén. A drága­ság tehát akkor indokolatlan, ha a becsü­letes nemzetgazda szemeivel nézzük a világ folyását. Tavaly jó termés volt, remélhető­leg az idén sem lesz panasz a termés el­len. Logikus, becsületes okát tehát ennek a drágaságnak nem tudjuk. De igenis tudjuk már azt, hogy a drágaságnak egyik főoka a helytelen kül­kereskedelmi politikánk, helytelen vasúti politikánk, mely mindenképen elősegíti mezőgazdasági terményeinknek külföldre való szállítását, igy eshetik csak meg az, hogy az exportált magyar tojás, gyümölcs, vagy hus külföldön olcsóbb, mint Buda­pesten vagy Keszthelyen. Pékek, mészáro­sok, hentesek, de még a piaci kofák is kartellekben tömörülnek, és igy drágítják meg az élelmiszereket, És mig a tőrvény és az államkormányzat egyfelől a külföl­det juttatja magyar föld révén olcsó ma­gyar gazdasági terményekhez, másfelől sza­badon garázdálkodnak nálunk mirideu trösztök és kartellek s ahelyett, hogy ül­döznék őket, még támogatják a hatóságok. A keszthelyi mészárosok legutóbb hat fillérrel emelték a hus árát. Kétségte­len, hogy más városokban is követni fog­ják ezt a példát. A mészárosok után ismét jönnek a pékek, a kofák és a többiek, sza­badon folyik nálunk a szegény emberek kizsákmányolása. Mert az természetes, hogy HZ élelmiszerek drágasága elsősorban a sze­gény embereket sújtja. És ebben a szegény, elmaradott, tü­relmes országban, még csak szellő se rez­dül a zsákmányolás ellen. Festetics Tassilo gróf születésnapja. \ polg. leángiskola hangvergenge. Folyó hó 5 én ünnepelt.j Festetics Tassilo gróf, kir. főudvarmester ur 60 ik születésnapját budapesti palotájában. Ezen ünnepélyes alkalommal a nemeslelkü gróf ur városunkból is számos üdvözlő iratot kapóit. Az üdvözlők közt vannak : A város, Dunst Ferenc dr. apát, Berkes Ottó főgimn. igazgató, Lénárd Ernő közjegyző, az uro­dalmi tisztikar, a gazd, akadémia a «Keszt­helyi Iparosok Dalkörei stb. Az elöljáróság a köv. táviratban üd­vözölte Ouagymél'tóságát : Gróf Festetics Tassilo ur 0 kegyelmességének Budapest Eszterházy-utca. Keszthely város közönsége nevélen hódolatteljes tisztelettel üdvözöljük Nagy­méltóságodat születésnapjának 60 ik év- , fordulóján és az Eg áldását kérjük a ne­künk keszthelyieknek olj' becses életére. Egyszersmind mai nagylelkű és bő­kezű adományáért Keszthely és Kiskeezt­hely szegényeinek legmélyebb háláját tolmácsoljuk Nagymólt Sságodnak. Az elöljáróság. Gróf ur Onagyméltósága az üdvözlé­seket, szívélyes hangú táviratokban köszönte meg. A nemesen érző gróf ur mindig ki­vette részét városunk kulturális mozgalmai­ból, igy pl. elsősorban neki köszönhető, hogy jultus havában a Dunántúl dalosai meg jelenhetnek Keszthely falai között, niert a dalosünnep fövédnöksógót, a legnagyobb örömmel volt kegyes elvállalni s igy az Ünnep fényes sikere eleve biztosítva van. ISIi a magunk részéről is a legna­gyobb örömmel csatlakozunk az ünneplök tízezreihez s kívánjuk, Siogy a gróf ur még igen sok örömöt találjon a magyar kultura emelésének nemes munkájában s e város­nak lakói mindig nagyobb és nagyobb sze­retettel ragaszkodjanak hozzá, mert ő min den keszthelyinek igazán őszinte hálájára érdemes. A születésűtp évfordulója alkalmából a jótékony főni 2ÖOO koronát küldőtt -keszt­helyi és kiskeszthelyi s 1000 koronát, a ber­z°ncei szegényeknek azonnali kiosztás cél­jából. ecsetkéinet, amit a fiadnak adtam és amit visszakérek a fiadtól, csupán azért merem tenni, mert én is ember vagyok és én is tégedet szolgállak. . . Színes porral, gyarló kis képecskékkel nem lehet azt megírni, ami ebben a könyvben irva vagyon. Az én fogyatékos elmém még elgondolni sem tudja egészen. Csak azt tudja, hogy nagy, félel­metesen nagy s csak azt kéri, engedtessék meg nekem, hogy gondosan vetett betűk­kel hártyára vethessem és gyarló kis ké­pecskéimet, közbül odaírhassam. Ha nem is ugy, amint azt egy gyönyörűségekkel teljes éjszakán által elgondoltam, csupán csak ugy, ahogy az én parányi ecsetemtől telik! (A király küzd magával, hogy a pá­terhez lépjen-e, vagy nem. A szeme köny­nyes, de mosolyog. A keze akaratlanul is imára kulcsolódik. De imádkozni még sem tud. Csak az imádkozót nézi és egész lel­kével ügyel a szavára) Páter Benedek: Életéi t könyörgök hoz­zád, én Uram, életért könyörgök ! Toldd meg az én nehéz aggságomat még két esz­tendővel, hogy Dante szolgád versei közé Írhassam az én kis képecskéimet. Fakó má­sát annak, ami a lelkemben él, de mégis csak azt. Hiszen te tudod, Uram, hogy ez az ajkamról fakadó imádság is csak halo­vánj' mása annak, ami lelkemben él és az én törpe lelkem kifejezhetetlenül nagyot gondol, mikor csak annyit mond néked : mindenkor áldassék a te szent neved, ámen! (A király int a fráternek, hogy ne árulja el és észrevétlenül kisurran az ajtón.) Az a szép és előkelő közönség, — mintegy négyszázan, — mely az intézet áldozócsütörtök délutánján megtartott hang­versenyét meghallgatta, valóban nem éppen hétköznapias szórakozásban részesült. Míg odakünn borús, barátságtalan és szeles volt az idő, addig a Deák Ferenc-utcai torna­teremben Istenigazából meleg, napsütötte, aranyos tavaszi hangulat hullámzott. De már hogyisne. Ahol annyi üde, rózsás gye­rek, fiatalság van együtt, mint amennyi ott volt egy csomóban, ahol az ember csupa, édes, jókedvtől, örömtől kipirult zsenge leányarcokat lát maga előtt a színpadon, ott, azt tartom, igazán a tavasz ölében érzi magát még az is, akinek jókedvét csak az imént vette el valami aggasztóan komor felhőkkel telerótt súlyos szabószámla. Nehéz volna a hangverseny műsorát illetőleg, aprólékos részletekbe bocsátkozni. A szereplők oly nagy tömege kedveskedett a színpadon, hogy mindegyikről külön szólni — bizony bármennyire is megérdemelnék — nem igen lehetne. A tréfás jelenetekben meglepően ere­deti és jó alakítást nyújtott Zitt.erbartU Mariska, ki a főszerepet creálta, mig a fel­vonuló páciensek egytől-egyig ugy az öltö­zetek megválasztása, mint a szereplés te­kintetében oly mesésen helyesek voltak, hogy a közönség állandóan mosolygott raj­tuk és tapssal fejezte ki tetszését. Mesterieh Magda mint Henceginó, valósággal tünte­tett. Igen kedve? volt még Laky Ella és Fekecs Karolin. Lénárd Ferike pedig bájos fellépésével elrag; dtatta a közönséget. Remek kiállításban és dicséretes be­tanulással ad'ák elő Arany János megze­nésített nagy költeményét : Rege a csoda­szarvasról. Magát a regét szépen, nyugod­tan, értelmesen adta elő Laky Lujza, a többi szereplők pedig, valamint az énekkar is igen jól helyezkedett bele az egész já­tékba. Talán a legnagyobb hatást érték el a kis művésznők, akik a tudományok ábécé­jében léptek fél Igy Nagy Ella II. o. t. aranyos tamperamen:urnával az (Egészség­tant* meséjén személyesítette. De A-tól Z-ig valamennyi oly jó stílszerű volt, hogy dicséret illeti őket. Ám a legtöbb elismerés és dicséret, mégis Egry Fanny és Nagy Margit tanító­nőké, kiknek fáradságot, nem ismerő buzgól­kodásának köszönhető, hogy igazán élvezettel jes délutánban volt része az érdeklődő kö­zönségnek. Nagy tapsvihar követte még Schadl Irma, Strausz Nelli és Kreisler Irma bra­vúros zongorajátékát is és végül egy öröm­teljes «éljen• hangzott a színpadról, amely alighanem az igazgatói szünnapra vonatko­zott. Gr. — Figyelmeztetés. A m. kir. rovartani állomástól nyert, értesítés szerint a mező­gazdaságot veszélyeztető mezei egerek ós cserebogarak ez idén nagyobb számban fog­nak mutatkozni. Minthogy az említett kár­tékony állatok ós rovarok kötelező irtása hatóságilag elrendelve lett, figyelmeztetik a közönség, hogy az irtást, annyival is inkább lelkiismeretesen teljesítsék, mert a tapasz­talt netáni mnlasztás érzékeny birsággal fog megtoroltatni. Az elöljáróság. H07n30 Orvosikig ajánlott UltDfjö szern tigröszervek ásszo megbetegedéseinél NAPI adao • retri6Hcf<nek 3-4 leáskanSibil GycntcMeknek 1~2 £ » Ára 4 korona. Gümokór, köhögés, szamárköhögés, influenza eseteiben az orvosok csak SIROLIN Roehe"-t 99 rendelnek. 1. A kik hosszú időn keresztül köhögés bántal­maiban szenvednek. 2. Mindazok, kik üdült gégehurutban szenvednek. 3. Asztmában szenvedők ényeges könnyebbülést éreznek már rövid használat után. 4. Skrotulás, mirigyduzzadásos, szem- és orrkatar­rusos gyermekeknek lonros szere a Sirolin „Rocne". A táplálkozást nagyban elősegíti. Csakis eredeti csomago­lású Siroiin ..Roché"-t kérien, mindén után­zatot. vagy pótkészit­ményt kériink a legha­tározottat ban vissza­utasítani. F. Hoffmann­La Roche & Co., Basel (Svájcz), Grenzach (Németor­szág).

Next

/
Thumbnails
Contents