Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1910-05-01 / 18. szám

1910. á p ri l is 1 7. BALATONVIDÉK 3 már nem fiatalok, erőtől és vállalkozási kedvtől duzzadó emberek, hanem betegek, rokkantak, megtört, fáradt öregek, akik hoznak egy pár ezer koronát magukkal. Külön fejezet. S7.ÓI a kivándorlás kalózairól. Ezek hajóstársaságok ügynökei, akik a hajó­jegyekből nekik járó sáp fejében dolgoznak a minél nagyobb forgalom érdekében. Az 1903-iki IV. törvénycikk óta szigorúan ül­dözik ezeket. A soproni kapitány 8 notó­rius kalózt büntetett meg s 64 ügynökös­ködőt bírságolt meg enyhébben régi kihá­gások cimén. Az előbbiek közül különösen kiválik egy ember, egy hunyadmegyei banda feje, bizonyos Muareszku Kornél. Ez tár­saival mintegy tizenhatezer embert jutta­tott a hajóstársaságok kezére. Ennek üzel­meire itt jöttek rá ós innen nyomozták ki az egész társaságot, mely azóta börtönben ül. A megbüntetett kivándorlási ügynökök közül busz sopronmegyei. A többi idegen. Meg kell még emlékezni arról, bog}' a négy vármegyére szóló ellenőrzés és a vasúti ha­lárszolgálat munkáját a kapitányság negy­ven egynéhány emberrel végzi. Már évek óta alig változott a státus, mely éjjel-nappali szolgálattal valóságos emberfölötti erőfeszí­téssel képes csak ellátni kényes és fárasztó kötelességét. Itt emiitjük meg, hogy a belügyminisz­ter körrendeletet intézett valamennyi tör­vényhatóság első tisztviselőjéhez, melyben közli, hogy az amerikai bainaszénbányák­ban sztrájk támadt, amelyben mintegy há­romszázezer ember vesz részt. A munka­beszüntetés általános vélemény szerint hu­zamosabb ideig fog tartani és valószínű, hogy a kőszénbányákra is ki fog terjedni. Felhívja tehát a belügyminiszter az alis­pánoltat, illetve polgármestereket, hogy a kivándorolni szándékozókat, kiknek legna­gyobb része épen a kőszénbányákban re­mél munkát, találni, figyelmeztessék arra, hogy ezidő szerint Amerikában esetleg nagy szükségnek és nyomornak tehetik ki magukat. Heti krónika. A tyukudvaron. {Amióta Eostund Chanteclerjében meg­szólaltatta a baromfiudvar lakóit, ezek az eddig oly csendes és jelentéktelen szárnyasok határozottan irodalom képessé váltak. Az alábbi párbeszédet egy keszthelyi ba­romfi udvaron hallgattam ki. Szereplői egy vén kitamdt keszthelyi Tyúk s egy tapaszta­latlan vidéki Csirke-hajadon, aki illemtanulás, tánciskola, tyukismeret szerzés és más hasonló­kért jött a városba. 2 örtént az egész egy délelőtt, mikor nem fujt a szél, Ebből mindenki kitalálhatja, hogy melyik napon.) A Tyúk: (kapargál a szemétdomb bal­oldalán.) Egy buzaszem . . . még egy . . . ezt még [lenyeljük . . . igy. Én ugyanis nem vagyok irigy, Ámde azt mégis jobban szeretem, Ha ón lakom jól s nem a . . . Egy hang: (-Í szemétdomb túlsó oldaláról.) .... Szerelem ! A Tyúk : (megütközve felriad.) E hang . . . e szó ... ez érzés, ami áthat' {Felteszi a pápaszemét.) Lássuk ki ő, a tyúk igy jobban láthat Bóbitás, pettyes, alacsony, magas ? Vagy tán — szivem ne hagyj — egy ifjú [kakas ? Aki nélkül az élet unott, szürke . . . {Futva megindul, hogy megkerülje a szemét­dombot, de hirtelen megáll. Csalódottan.) Csupán egy csirke ! A Csirke : {felbukkan a túlsó oldalról.) Csókolom kézit! A Tyúk : Ki vagy leányom ? Vidékről jöttél látom ! A Csirke: Igen, vidékről, illemet ta­[nulni ! A Tyúk : Szép szándék ez, hamar el [is fog múlni, Hallottam jól, hogy mit mondtál előbb I. A Csirke • {fülig elpirul.) Az nénikém, magam se tudom, hogy volt... A kék ég, zöld fü, virágos tarka lomb, Ez illatozó gyönyörű szemétdomb, S az ifjúság, amely szivemben ég Még most is ugy pezsditi a vérem, Hogy kedvem volna felkiáltni még {Röviden káricái.) Szerelem ! . . . Csak ennyit kérem ! A Tyúk : {dühösen rákodácsol.) Hallgass ! — Hát látta a világ Milyen romlott a mai ifjúság ! Leány, leány, te eljöttél faludból — Oly bizonyos, mint nem lesz csirke [ludból ­Hogy nagy kísértés vár itt majd reád ! Ezért tehát Én most megedzem szivedet ! A Csirke : Oh kérlek kezdd el ! A Tyúk : (felmászik a szemétdomb leg­tetejére és körül mutat.) E város Keszthely ! És rá illik a bók, Hogy benne sok fiatal kakasok Találhatók. A Csirke : (mohón) Hol láthatók ? A Tyúk: Amarra ott, a Fö-utca mélyiben Rajokban vonulnak le és felfelé. Délcegen hullámzik nyomukban a farkuk S egy-egy csirke után lekopik a sarkuk. A Csirke : Utánam hiába járnak Megkérdem, ki mit szándékol Aztán bármit kukorékol, Meghallgatni nem fogom I A Tyúk : Igy beszéltem én is egyszer Mikor még nem kellett vegyszer Hogy az arcom elpiruljon S minden délben elsétáltam A sarki gyógyszertár felé. A Csirke : És ott ? A Tyúk : Várt reám a kakastábor Félénk, szemérmes, büszke, bátor, Piros, fehér, zöld, vastag, vékony, Nyugodt vérű, heves, gyúlékony, Mind illegett és felkacsintott Harsányan fel-fel kukorintott, De persze ma, az idő elfutott Már meg se néznek egy ilyen vén tyúkot! A Csirke : Hát engem ? A Tyúk : Kakasból nem lesz soha [fülmile, Téged megnéznek, ne is félj tüle • Vi-.í-'.'v: 'M-m* Mert a kakas csodálatos madár I Előadásra köztük egy se jár S ami a hivatásuk volna tán Megismerni nem tudja egy sem ám , A szinbuzát a rozstól, a jót a rossztól, Épen ugy, amint A sacharintól az antipirint, Tehéntől ökröt, vagy lótól csacsit Ám ífzért ne hidd, Hogy ennek a rövidlátás az oka Oh, nem, nem soha, Mert megtanulják ők hamar, maguktól Megkülönböztetni a csirkét a tyúktól. A Csirke : Ehhez értenek ? A Tyúk : Felháborító módon ! Csirke-erény kell es vasszilárd jellem E sok kakasnak csábítása ellen, Nevelni kell uj generációt, Amely szemeit lesüti a földre, Ha ránéznek elhalváuyodik zöldre, Amely szelid, szerény, igénytelen S a kakasoknak ha a sorfalán Keresztül elhaladni kénytelen Felháborítja a sok rut dolog, Mint eugem, ha csak rája gondolok II}' nemzedéket neveljünk, — de kik ? A Csirke: (fellelkesülten) Majd én tojok nekik ' (Folyt, köv.) Idegesség, levertség ós bá­gyadtság jellemzik azt az embert, a kinek emésztése nem szabályos. Ha reggelenkint éhgyomorra félpo­hár Ferencz József-keserű vi­ze t iszunk, emésztésünket valóban észszerű eljárással rendeztük, mert nemkívánatos mellékhatás soha nem mutatkozik és nem okoz eldugulást, mint a legtöbb közönséges emésztő­szer. Ha nem akarunk csalódni, el kell olvasni az üvegcimkét, hogy csakugyan az orvosilag ajánlott, valódi «Ferencz József*-keserűvi­zet kapjuk, mert ezt a cimkét so­kan utánozzák. HÍREK. — A hercegprímás Balatonfürsden. Vaszary Kolos bibornok-hercegprimás a mult hét óta Balatonfüreden tartózkodik. Az egy­házfej'-delem szép napos időben a Balaton partján, — yagy nyaralója parkjában hosz­szabb sétákat tesz, mig kedvezőtlen időben lakosztályában marad és nagy buzgalom­mal intézi az érseki főegyházmegye ügyeit. Környezetiben van Berger Márk kanonok, szertartásmester titkár és az udvari személy­zet. Kohl Medárd dr. püspök egyelőre a fő 1 árosban van és csak a jövő hónapban utazik a hercegprímáshoz. A primási iroda igazgatója, Andor György prelatus-kanonok hetenként egyszer Esztergomból Balaton­füredre rándul és személyesen referál a foutosabb egyházi ügyekről. — Esperesi kinevezés. Ifj. Vass Fe­renc kehidai plébános a pacsai kerület he­lyettes esperesévé és kerületi tanfelügye­lővé kineveztetett. Az orvosi kar által aiánlva. Gü.inők:ó:r (tüdőbajok), légzőszervi bán­talmak, szamárköhögés, influenzánál. Ki használjon Sirolint? 1. A ki bosszú időn keresztül köhögés b.intalmaiban szenved. 2. Mindazok, kik gesehurutban szenved­nek, Sirolin „Koche" altal rövid időn belül meggyógyulnak. 8. Asztmaban szenvedők már rövid hasz­nálat után lényeges könnyebbülést ereznek. 4. Skrofulas, mirigyduzzadásoa, szem- ét orrhurutos gyermekeknek rendkívül íontos szer a Sirolin. A táplálkozást nagyban elősegíti. Csak eredeti csomagolású SEROLIN „Roche"-t kérjünk es pótszereket határozot­tat) utasítsunk vissza. F. HOFFM ANN-LA ROCHE & Co., Basel (Svájcz). ~ Grenzach (Németország). J

Next

/
Thumbnails
Contents