Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1910-04-10 / 15. szám
1910. áprili s 117. BALATONVIDÉK ö. Prisznyák ur az ipartestületi közgyűlésen a cikkében is hangoztatott elvek alapján állva, a zászló szerzés eszméje miatt heves iámadásban részesítette a^ elöljáróságot s azt igyekezett meghiúsítani, hogy az elöljáróságnak utólagos jóváhagyás reményében lett intézkedéseit a közgyűlés np szankcionálja. E terve azonban, mint ismeretes, nem sikerült, A közgyűlésen jelen volt tagok nagy többsége az elöljáróság mellett foglalt állást s Prisznyák ur kudarcot vallott. A sértett hiúság aztáu nem hagyta nyugodni a elkövette azt az ildomtalanságot és tapintatlanságot, hogy egy immár részleteiben is előkészített (már a zászlóanya is fel van kérve) dolog ellen a sajtó utján agitál s pártokoskodással akarja megrontani testülelünk békéjét, ép akkor, mikor mi testvéries egyetértésben és szeretetben készülődünk megünnepelni testületünk fennállásának 25 ik évfordulóját. Nincs szándékunk hírlapi polémiát kezdeni a zász'ó miatt, ép azért Prisznyák ur felhozott érveit sem cáfoljuk. Megtette azt már különben a közgyűlésen elnökünk, hanem igenis hiteles adatokkal kívánjuk bizonyítani, mennyire messze járt az igazságtól, mikor fejtegetései folyamán elkalandozva más mezőkre, tz elöljáróság gazdálkodási rendszerét birált.a s igyekezett azt oly szinben feltüntetni, mintha bizony nem a legtisztább és lelkiismereiesebb módon menne a testületi vagyon kezelése. jillöször azt veti az elöljáróság szemére, hogy a szegődési dijak felemelésével súlyosbította az iparosok helyzetét. Nohát t. Prisznyák ur, önnek épen semmi oka nincs ez ellen panaszkodni, mert mint utána néztünk, 21 év leforgása alatt Ön ugyau 24 inast szerződtetett, de csak négy után fizette a régi járulékot (á 120 K.) ellenben 12 inas után 1850 K. tandijat rakott zsebre. Az sem áll, hogy a felemelt, járulék lenne az inashiáuy oka. Vannak szakmák, mint, pl. az öné is, amelyben mindig volt, és lesz is inas, amennyi csak kell, viszont vannak iparágak, melyekbe a legelőnyösebb teltételek mellett sem lehet kapui. Biztosítjuk arról is, hogy takács, kályhás, köteles, fésűs, szabó és asztalos ipHrostársaiuk tgeu szívesen fizetnék még a íelemelt dij többszörösét is, csak inashoz juthatnának. Egyébként pedig más ipartestületeknél még egyszer annyi dijat, is szednek, mint nálunk. Később a rossz gazdálkodás vádját is rásüti az elöljáróságra, mert szerinte 700 koronáért egy szük kis helyisége van a testületnek. E vád nevetséges, tarthatatlan s kiviláglik belőle a cikkiró tájékozatlansága, felületessége és ellenszenve. Szinte felesleges is róla beszólni, mert hiszen mindenki láthatja a zárszámadásból hogy a testületi ház értéke 20,000 koronában van felvéve, ennek pedig 4 5%-os hozpma 900 korona, Az ipari hitelszövetkezet fizet 150 kor., világítási és fűtési évi költség leszámításával 650 korona bért, a szolgalakás testvérek között is megér 200 koronát, tehát a testületnek mindössze 50 koronában vau az iroda és egy tágas kötyvtárhelyiség. Közösen használja ezenkívül a Dalkörrel, a Rokkant-egylet fiókjával, no fu>ag a t. kifogásoló ur eluöklete alatt álló Építő iparosok szövetségével is a ház legtágasabb helyiségét is. Nincs tehát kiszorítva a testület a saját, házából s nem hisszük, hogy a t. cikkírón kívül még akadna valaki, aki euynyi helyiségért az évi 50 koronát, soknak találná. Azt is feleuiliti Prisznyák ur, hogy a testület, zászló helyett miért nem állit, inkább szakkönyvtárt. Szerintüuk az teljesen felesleges. Közel 1000 kötetből álló könyvtárunk van, amelyet olvasni szerető tagtársaink használhatnak. Vau a könyvek közt, most is számos szakmunka díszes kötésben, de uj külsejük arról tesz bizonyságot, hogy igen ritkán forognak kézen. Egyébként is, ha a t. oikkiró ur a testületi ügyek iránt nagyobb érdeklődést mutatott volna, tudomása lehetne róla, hogy a könyvtár részére 300 kor. értékű ujabb szakmunkák rendelése folyamatban van. Annak illusztrálására pedig, hogy Prisznyák ur menuyire szivén viseli a tanoncok képzé sót s ezzel egy uj, a kor színvonalán álló iparosnemzedék megteremtését., a következő megtörtént, esetet említjük fel : Ezelőtt 2 évvel a kereskedelemügyi miniszter által tanoncok jutalmazására kiutalt 100 korona dijat Prisznyák ur tanoucának ítélte oda a lauonciskola tanteslülete. A jutalmazás után Prisznyák ur többek jelenlétében ugy nyilatkozott, hogy nem tartja helyesnek az olyant jutalmazni, aki a műhelyben mind'g az órát lesi, hogy az iskolából el ne késsók. -Í*-' 5' igy gondolkozik, az nem lehet liive a haladásunk, hisz az iskola van hivatva az értelmet arra a fokra fejleszteni, amelyen az életben az önképzés aztán lehetővé válik, azért az iskolától nem viszsatartani, de annak szorgalmas látogatására serkenteni kell a tanulókat, Ezeket tudva, nem igen hisszük, hogy azok a szépen hangzó frázisok igaz meggyőződésből fakadtak volna. Végül még csak annyit, hogy a köt.elességtudásból leckét másokuak csak az adhat, aki maga a kötelességtudás mintaképe. Mi nagyon szívesen t elhinnők ezl is a t. cikkiró úrról, ha az Építő iparosok szövetségének tagjai egészen más véleménnyel nem lennének elnökükíöl. Aztáu kérem azt se feledjük, hogy akiket, Ön most kioktatott, azok még életükben solmsem feledkeztek meg emberi méltóságukról s nem kell pirulnick bizonyos elmúlt, de nem felejtett dolgok inialt. Mi, az Öu ellenszenve dacára is büszkék vagyunk vezetőinkre s I, eszek, vagyunk személyüket egyesült erővel minden támadás ellen megvédelmezni. Több iparos. A legnagyobb magyar emlékezete. Ötven esztendeje mult április hó 8-áu, hogy a legnagyobb, a legönzetlenebb magyar, Széchenyi István gróf elborult elmével, a haza sorsa fölött való kétségbeesett gyötrődés közepette megvált az élettől és örök álomra, örök piheuósre hunyta le munkában, kutatásban kifáradt szemeit. Most, ötven esztendeje irta Arany János a csapást mélyen átérezve : Egy szó nyilulott a hazáig keresztül, Egy röpke szóban mennyi fájdalom, Ereztük, amint a föld szive rezdül És átvonaglik róna, völgy, halom. . . Az egész ország most érzi át, sőt csak most tudja megérteni igazán, hogy mi volt, ki volt Széchenyi István. A gyásznap félszázados évfordulója minden magyar embert arra ösztönzött, hogy megemlékezzék a legnagyobb magyar érdemeiről. Keszthely is kivette a részét az országos ünneplésből. A középü'eleket és magánházakat fellobogózták, az iskolákban szünetelt az előadás ós mindenütt uyilváuos ünnepélyek keretében áldoztak a "legnagyobb magyar* emlékezetének. Az elemi fiúiskolában az emlókbeszédet Murai Lajos igazgató tartotta. A tanulósereg hazafias verseket és dalokat adott elő. A zárdában Dunst Ferenc dr. apát, igazgató magas szárnyalású szép beszédben méltatta Széchenyi érdemeit. Három növendék szavalt, az énekkar pedig hazafias dalokat énekelt. Az állami polgári leányiskolában Nagy Margit tanárnő olvasott fel Széchenyiről. A főgimnázium tanári kara d. u. tél 5 órakor a Hungária szálló nagytermében tartotta meg a Széchenyi-ünnepélyt, mely igazán lélekemelő volt, s méltán nevezhető a nap koronájának. Az ünnepélyt a Hymnusz vezette be, majd Berkes Oitó igazgató magas szárnyalású megnyitó beszédet mondott. Ezután Zob Mihály VII. o. t,. szavalta érzéssel Hegedűs István «Széchenyi galambjai* ciir.ü költeményét. Utána Pap László dr. mondta el ünnepi beszédét. Széchenyit mint hazufit ós férfit jellemezte s állította követendő példány képül az ifjúság elé. A hatalmas, gyújtó szónoklat mély hatást gyakorolt a jelenlevő közönségre, mely szűnni nem akaró éljenzéssel és zajos tapssal fejezte ki tetszését és elismerését Pap dr. iiáut, aki ezen nyilvános szereplése alkalmával újra arról telt bizonyságot, hogy szivét, lelkét mély hazafias érzés lengi át s a történelem tudományoknak alapos ismerője. A tetszószaj lecsillápult.a után Benes Fereno ismertette igen élvezetes modorban Széchenyi közgazdasági eszméit. Kár, hogy hangja kissé gyenge volt a terem méreteihez, igy a hátul levők csak részben élvezhették tartalmas munkáját,. Már Filipi Ernő, ki Sajó Sándornak «Magyarn&k kell lenni* cimü remek költeményét adta elő s Huszli Jei.ő, aki iueg egy szépen megkonstruált emlókbeszédet mondott,, sokkal szerencsésebbek voltak amenynyiben a megfelelő orgánum birtokában mindketten osztatlan figyelem és érdeklődés központjai leltek s előadásaikat zajos tetszésnyilvánítás kísérté. A magasztos is fel6jtbecleu emlékű ünnepséget a szózat eléneklése zárta be. Immár köztudomásu, hogy az anynyirarettegett vakbélgyuladás ott szokott fellépni, a hol már előzőleg hosszabb ideig tartó székrekedés állott fenn. A vakbélgyuladás ellen tehát ugy védhetjük meg magunkat legjobban, ha reggelenkint Vs pohár természetes Ferencz József-keserű vizet iszunk, mely a székrekedést gyorsabban és kíméletesebben gyógyítja, mint bármely más orvosság. —- Jelölő gyűlés. A keszthelyi választókerület függetlenségi és 48-as pártja e hó 17-én vasárnap délután 3 órakor az Amazon nagytermében képviselőjelölő gyűlést tatt, melyre az egész választóközönséget, ezenuel tisztelettel meghívja a párt elnöksége. — Közelebbit falragaszok ós értesítések fogják tudtul adni. Az orvosi kar által ajánlva. Gümőkóp (tüdőbajok), légzőszervi bántalmak, szamárköhögés, influenzánál. 1. A ki hogszu időn keresztül köhögés bántalmaiban szenved. 2. Mindazok, kik gógehurutban szenvednek, Sirolin „Roche" által rövid időn belül meggyógyulnak. 8. Asztmában szenvedők már rövid haszKi használjon Sirolint? nálat után lényeges könnyebbülóst éreznek. <L Skrofulas, mirigyduzzadasos, szem- éu orrhurutos gyermekeknek rendkívül fontos szer a Sirolin. A táplálkozást nagyban elősegiti. Csak eredeti csomagolású SIROLIN „R° cli e"t kérjünk és pótszereket határosét* tan utasítsunk vissza. Sirolin irodalmat 119 kívánatra ingyen és bérmentve küld F. Hoff man-La Roche & Co Wien. IIII. Neulinggasse 11.
