Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-05 / 36. szám

1909. szeptember 12

. BALATONVIDÉK 6. zőkönyvet és a pályanyertes művek szerzőinek a pályadíjakat kiutalta. Áttért ezután a választmány a gyűlés többi tárgyainak megbeszélésére. A titkár felolvasta az 1909. évi augusztus lió 7-én tartott választmányi ülés jegyzökönyvét, mit a választmány tudomásul vett azon hozzáadással, hogy Eckhardt Antal választmányi tag és Kétszery Géza titkárnak eljárását Bőhrn Emilnek az állandó biráló bizottsági tagság elfogadására való felkérés tárgyában tett intézkedését helyesli. Az 1909. évi közgyűlés napjául folyó hó utolsó vasárnapját, azaz szeptember hó 26-át tűzte ki a választmány és megbizta a titkárt, hogy a közgyűlésre szóló meg hivókat. készíttesse el, azokat az összes tagegyletekkel közölje és a szövetség, illetve a választmány működéséről szerkeszszen évi jelentést. Garay Sándor választmányi tag számolt be még nagy vonásokban a kecskeméti dalosünuepélyre való kiküldetéséről s mivel a látottak és tapasztaltak oly nagy időt vennének igénybe, hogy egy gyűlés kerete azt tel nem ölelheti, kérte a választmányt, hogy engedje el neki a részletes beszámolást. E helyett azonban átadja a szövetségnek mindazon iratokat, emlékalbumot, lapokat, melyek a kecskeméti dalünnepélyre vonatkoznak s tapasztalatai alapján a nálnuk tartandó dalosünnepély vezetése és rendezésében mindenkor útbaigazítással és tauácscsal szolgál. A titkár indítványára megállapította ezután a választmányi gyűlés az 1910. évben Keszthelyen tartandó dalosünnepély ós dalverseny határidejét és sorrendjét. A dalosünnep fővédnökének Festetics Tassiló gróf őnagyméllóságának régebben kifejezett óhajtásé szerint, a dalosünnepély t előreláthatólag 1910. évi julius hó 9., 10. ós 11-ére tűzte ki. A régi hagyományos szokás szerint megállapította ezután nagyjábau az ünuepségek programmját, a versenyek helyét és a dalosok elszállásolására és meg vendégelésére vonatkozó dolgokat. 1910. julius 9-én délután lesz az érkezés, fogadás, elszállásolás és az isiueikedé-i estély a Hullám-szálló előtt a Balaton partján, kedvezőtlen idő esetén a Hullámszálló nagytermében. Julius 10 ón délelőtt 10 órakor összkari próbák a versenyhelyiséggé átalakított, lovardában. 11 órakor ünnepi közgyűlés a városház tanácstermében. Utána étkezés különböző vendéglőkben. Délután 4 órakor a dalárdák kötött versenye. Julius 11-én délelőtt 10 órakor összkari próbák, utána osoportonkéuti étkezés. Délután 3 órakor szabadon választott versenyek, a bírálóbizottság ülése és határozatának kihirdetése, a verseuydijak kiosztása és utáua népünnepély a Balaton partján és a Hullám szálló nagytermében. Áttért ezután a választmány a dalversenyre való felhívás elkészíttetése és kiadatásának megbeszélésére és ezen teen"dők elvégzésével a szövetség titkárát bízta meg. Elhatározta még a választmány, hogy az 1910. évi daliinnepély segélyezése céljából kéréssel fordul a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz, s hogy az itt, tarlandó dalosüuuepélyről em'ókkönyvet adat ki. Végre a pálj'anyertes művek sokszorosításával még megbizta Garay Sándor választmányi tagot. A dalosünnepély ügye ezzel már a megvalósulás stádiumába jntoLt s most még csak erős akarat és kitartó munka kell s a Balaton legnagyobb városa olyan ünnepségnek lesz színhelye, mely ünnepség méltó lesz Keszthely eddigi híréhez és méltóan sorakozik a dunántuli dalosszövetség eddigi diadalai közé. Alkony a Balatonvidéken. Amint a nap utolszor veti vérvörös sugarát a zajos földre ós azután eltűnik, hogy másnap pihent erővel világithasson a földi halandónak, ép ugy eltűnt az egész Balatonvidékről a zajos vig élet, hogy jövőre újra vidám erővel és telt erszénnyel életre kelhessen. Mily más élet volt csak pár héttel előbb is. Mikor még rikító, pompás nyári toilettek tarkították a parti sétányokat. Igazán alkony van, Balatonunk alkonya, minden oly csendes, oly kihalt. A szállodák üresen állanak. Csak nóha-napjáu téved be egy-egy vendég, de az is oly félve, oly bátortalanul szólal meg, mert, érzi, hogy nincs joga már parancsolgatni, hisz vége a "szezonnak.» A táncterem is némán áll. Hej ! pedig, de zajos volt egész nyáron. Mennyi léhaságot, menynyi flirtet tudna elbeszélni. De ő hallgat. Pihen ! Áldott szép Balatonunk ! de árván maradtál. Napokban még zajos, vig nevetéstől voltéi hangos, a vidám fink kedves lánykákkal űzték csintalan tréfáikat vizedben és most .... minden, de minden csendes ! A vízről önkénytelenül is a Balaton mellett húzódó árnyas utakra, sétányokra téved tekintetem. Ott van csak szomorú élet A fák alatt járó-kelő ugy érzi magát, mintha temetőben járna. Minden, de minden az elmulásia, az enyészetre figyelmezteti. Szomorúan zugnak a fák, lombjuk közt itt-ott megjelen a sárga levél. Volt idő, mikor csendes nyári éjjelen szerelmesen susogott az alatta ülő suttogó párnak. A nap is mintha szomorkodna, felhők közé rejti nyájas arcát. Beborul . . . alkonyodik. Minden élő lény hazafelé veszi útját, hogy rendes szállását felkeresse. Csak én, csak én maradok egyedül az árva szép Balaton partján. Busán sóhajtom, mily jó volna, ha még itt volna a jókedvű nyár vidám mulatságaival, jókedvű tréfáival ; mily kár, hogy már elmúlt. Fejem felett tovarepülő varjak mintha megsejtenék szomorú' gondolatomat, szintén azt hangoztatják: Kár. . . . Kár. . . . D Z. Színház. Augusztus 28-án, szombaton Bernstein Henri «Baccarat» színművében, melyet Góth Sándor fordított, magyar nyelvre, a szereplök közül Kovács titkár. Verő Janka és Déri Béla oly tökéletes alakítással oldották meg feladatukat, hogy bármelyik fővárosi színpadnak e'kényeztetet t közönségét, kielégíthetné művészi tudásuk. Igazán kár volt erre az erkölcstelen, házasságtörésben tobzódó léha darabra annyi készültséget rápazsrolni. A színművészetnek feladata az erkölcsi nevelés és jeüemképzés, amint ezt Apponyi hangoztatta, mikor a színházak állami segélyezését engedélyezte. A «Baccarat> féle darabok pedig semmiesetre sem nevelnek jellemeket ellenkezőleg demoralizáló tendenciájuk óriási kárára van egy több ezeréves insgszentelt intézménynek, a házastársi hü8egnek. Kovács Lajos (Lebourg báró) szerepében remekül domborította ki a fölfelé kapaszkodó pénzkapacitást, kinek minden vágya és törekvése, liogy milliói révén összeköttetéseket teremtsen családja és a francia aristokrácia közt. Lefelé gőgös, fölfelé pedig alázatos. A pénznek csak akkor nincs értéke az ő felfogása szerint, ha a főúri világ előtt kell ragyogni és pózolni. Verő Janka Lebourg leányának boldogtalanságát, kit apja vonzódása ellenéro de Brchebel grófhoz ad nőül, oly drámai erővel szemléltette, hogy a hallgatókon ideges borzalom vett erőt, és szinte nehezeu vártuk, hogy az idegeket megerőltető részleteknek végük legyen. Verő Janka valóban átérzi ós átéli a szinpadoti mindazokat a lelki megrázkódtatásokat, melyek az író lelkében kialakulnak, mikor alakjait megkoncipiálja és ezt ugy hangjában, mint alakításában kellőképen érvénj'esiti. Művészi tudását legteljesebb elismerésünkkel honoráljuk. Déri Béla (de Dlmceroy Róbert) kreálásában ügyesen adta a miudeufelé ismert. és irigyelt gentlemant, ki az ismeretlenség homályából felkü dötte magát az előkelő francia körök társaságába, mesés turf és kártya szerencséje révén. Mikor szerencsecsillaga hanyatlóban van, nem tud sorsába beletörődni ; képtelen munkás életet kezdeni s így a halálban keres szabadulást a sikkasztókat sújtó közmegvetés elői. A többi szereplők ügyes beil'eszkedésükkel mindvégig szinen tartották a darab sikeres hatását. Vasárnap délután meglehetősen gyér számú látogatóközönség előtt ismételték meg a cMozgófényképek» c. bohózatot. A szereplők — mintaféle vasárnap délutáni előadásokon szokás — tekintettel voltak a publicum mennyisége és minőségére s ehez szabták a bohózat, színvonalát. E9te • Berger Z*igá»-ban a társulat, jobb erői köziil Kovács, Bálhori és Déri szórakoztatták a — szálloda pincér és szolga személyzetét, mert mint nagycn gyakran, most se akadt esti szórakozásra vágyó közönség. Ugj'es és eleven volt Kis Cecília, Lili szerepében. Hétfőn újra megjelent a sziuppdou Brcdy «Tanítónőjét, még pedig ez alkalommal is Verő Janka személyében. Nem elfogultságból, de az igazság kedvéért megjegyezzük, hogy a koszorúba tűzött hajon kívül még más is szükséges egy tauitónő megkonstruálásához. Bródy tanítónőjének mását hiábá keressük a leányiskolák kathudráján. A mi tanítónőink nem olyau okosak és bölcselkedök, miut a Bródy féle, de annál szeretetreméltóbbak. Aki néhány tanítónőt látott az életben, az Verő Janka alakításában sehogy se tud ráismerni a falusi iskolák kavéssel is megelégedő, szorgalmas munkásnőire. A sikeres összjáték harmonikus menetére zavarólag hatott Kiss Ceoil vacillálása, ki sehogy se találta meg helyét a nem neki való szerepben. A faluk intelligensosztályát sötét színekkel bemázoló darabnak sok nézője akadt. Kedden az «Ideges uök«-ben sokat kacagott a közönség Szalkaynak, ki az üzleti érdekből szerelmes cukrászda tulajdonost alakította. Arcjátéka, ügyes ügyetlenkedése, pompás kosztümje nagyon tetszettek a publicumnak. Verő Janka a divatárusnő, Kiss Ceoil pedig a komorna szerepében excelláltak. Fekete Irén Poutgiband gróf ideges felesége talán idegesebb is volt, mint kellett volna. Szerdán a már jól ismert «Erdészleány» c. operettében Szalkay társulatának ujonan szerződtetett tagjai mutatkoztak be. A címszerepet Bihari Erzsi, a fiatal primadonna játszotta el. Mindvégig eleven é» bájos volt. Hanganyaga gyenge, de tisztán csengő. Alakításában nem volt, semmi erőlUtve túlhajtott rész. Paxy Margit játékáDinm Dnknrt rlr a

z ismert nevű budapesti FOGORVOS n Mm HDDen Ül Hungária szállóbeli lakásán folytat - FOGORVOSI GYAKORLATOT csupán szeptember hó 15-ig bezárólag.