Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-05 / 36. szám

1909. szeptember 12 . BALATONVIDÉK 6. zőkönyvet és a pályanyertes művek szer­zőinek a pályadíjakat kiutalta. Áttért ez­után a választmány a gyűlés többi tár­gyainak megbeszélésére. A titkár felolvasta az 1909. évi augusztus lió 7-én tartott választmányi ülés jegyzökönyvét, mit a választmány tu­domásul vett azon hozzáadással, hogy Eck­hardt Antal választmányi tag és Kétszery Géza titkárnak eljárását Bőhrn Emilnek az állandó biráló bizottsági tagság elfogadására való felkérés tárgyában tett intézkedését helyesli. Az 1909. évi közgyűlés napjául folyó hó utolsó vasárnapját, azaz szeptember hó 26-át tűzte ki a választmány és megbizta a titkárt, hogy a közgyűlésre szóló meg hivókat. készíttesse el, azokat az összes tagegyletekkel közölje és a szövetség, il­letve a választmány működéséről szerkesz­szen évi jelentést. Garay Sándor választmányi tag szá­molt be még nagy vonásokban a kecske­méti dalosünuepélyre való kiküldetéséről s mivel a látottak és tapasztaltak oly nagy időt vennének igénybe, hogy egy gyűlés kerete azt tel nem ölelheti, kérte a választ­mányt, hogy engedje el neki a részletes beszámolást. E helyett azonban átadja a szövetségnek mindazon iratokat, emlék­albumot, lapokat, melyek a kecskeméti dalünnepélyre vonatkoznak s tapasztalatai alapján a nálnuk tartandó dalosünnepély vezetése és rendezésében mindenkor útba­igazítással és tauácscsal szolgál. A titkár indítványára megállapította ezután a választmányi gyűlés az 1910. év­ben Keszthelyen tartandó dalosünnepély ós dalverseny határidejét és sorrendjét. A dalosünnep fővédnökének Festetics Tassiló gróf őnagyméllóságának régebben kifejezett óhajtásé szerint, a dalosünnepély t előreláthatólag 1910. évi julius hó 9., 10. ós 11-ére tűzte ki. A régi hagyományos szokás szerint megállapította ezután nagy­jábau az ünuepségek programmját, a ver­senyek helyét és a dalosok elszállásolására és meg vendégelésére vonatkozó dolgokat. 1910. julius 9-én délután lesz az ér­kezés, fogadás, elszállásolás és az isiueike­dé-i estély a Hullám-szálló előtt a Balaton partján, kedvezőtlen idő esetén a Hullám­szálló nagytermében. Julius 10 ón délelőtt 10 órakor össz­kari próbák a versenyhelyiséggé átalakított, lovardában. 11 órakor ünnepi közgyűlés a városház tanácstermében. Utána étkezés különböző vendéglőkben. Délután 4 órakor a dalárdák kötött versenye. Julius 11-én délelőtt 10 órakor össz­kari próbák, utána osoportonkéuti étkezés. Délután 3 órakor szabadon választott ver­senyek, a bírálóbizottság ülése és határo­zatának kihirdetése, a verseuydijak kiosz­tása és utáua népünnepély a Balaton part­ján és a Hullám szálló nagytermében. Áttért ezután a választmány a dal­versenyre való felhívás elkészíttetése és kiadatásának megbeszélésére és ezen teen­"dők elvégzésével a szövetség titkárát bízta meg. Elhatározta még a választmány, hogy az 1910. évi daliinnepély segélyezése cél­jából kéréssel fordul a vallás- és közokta­tásügyi minisztériumhoz, s hogy az itt, tar­landó dalosüuuepélyről em'ókkönyvet adat ki. Végre a pálj'anyertes művek sokszo­rosításával még megbizta Garay Sándor választmányi tagot. A dalosünnepély ügye ezzel már a megvalósulás stádiumába jntoLt s most még csak erős akarat és kitartó munka kell s a Balaton legnagyobb városa olyan ünnep­ségnek lesz színhelye, mely ünnepség méltó lesz Keszthely eddigi híréhez és méltóan sorakozik a dunántuli dalosszövetség eddigi diadalai közé. Alkony a Balatonvidéken. Amint a nap utolszor veti vérvörös sugarát a zajos földre ós azután eltűnik, hogy másnap pihent erővel világithasson a földi halandónak, ép ugy eltűnt az egész Balatonvidékről a zajos vig élet, hogy jö­vőre újra vidám erővel és telt erszénnyel életre kelhessen. Mily más élet volt csak pár héttel előbb is. Mikor még rikító, pompás nyári toilettek tarkították a parti sétányokat. Igazán alkony van, Balatonunk al­konya, minden oly csendes, oly kihalt. A szállodák üresen állanak. Csak nóha-nap­jáu téved be egy-egy vendég, de az is oly félve, oly bátortalanul szólal meg, mert, érzi, hogy nincs joga már parancsol­gatni, hisz vége a "szezonnak.» A tánc­terem is némán áll. Hej ! pedig, de zajos volt egész nyáron. Mennyi léhaságot, meny­nyi flirtet tudna elbeszélni. De ő hallgat. Pihen ! Áldott szép Balatonunk ! de árván maradtál. Napokban még zajos, vig neve­téstől voltéi hangos, a vidám fink kedves lánykákkal űzték csintalan tréfáikat vized­ben és most .... minden, de minden csen­des ! A vízről önkénytelenül is a Balaton mellett húzódó árnyas utakra, sétányokra téved tekintetem. Ott van csak szomorú élet A fák alatt járó-kelő ugy érzi magát, mintha temetőben járna. Minden, de min­den az elmulásia, az enyészetre figyelmez­teti. Szomorúan zugnak a fák, lombjuk közt itt-ott megjelen a sárga levél. Volt idő, mikor csendes nyári éjjelen szerelme­sen susogott az alatta ülő suttogó párnak. A nap is mintha szomorkodna, fel­hők közé rejti nyájas arcát. Beborul . . . alkonyodik. Minden élő lény hazafelé veszi útját, hogy rendes szállását felkeresse. Csak én, csak én maradok egyedül az árva szép Balaton partján. Busán sóhajtom, mily jó volna, ha még itt volna a jókedvű nyár vidám mulatságaival, jókedvű tréfáival ; mily kár, hogy már elmúlt. Fejem felett tovarepülő varjak mintha megsejtenék szo­morú' gondolatomat, szintén azt hangoz­tatják: Kár. . . . Kár. . . . D Z. Színház. Augusztus 28-án, szombaton Bern­stein Henri «Baccarat» színművében, me­lyet Góth Sándor fordított, magyar nyelvre, a szereplök közül Kovács titkár. Verő Janka és Déri Béla oly tökéletes alakítás­sal oldották meg feladatukat, hogy bár­melyik fővárosi színpadnak e'kényeztetet t közönségét, kielégíthetné művészi tudásuk. Igazán kár volt erre az erkölcstelen, há­zasságtörésben tobzódó léha darabra annyi készültséget rápazsrolni. A szín­művészetnek feladata az erkölcsi nevelés és jeüemképzés, amint ezt Apponyi hangoz­tatta, mikor a színházak állami segélyezé­sét engedélyezte. A «Baccarat> féle dara­bok pedig semmiesetre sem nevelnek jel­lemeket ellenkezőleg demoralizáló tenden­ciájuk óriási kárára van egy több ezeréves insgszentelt intézménynek, a házastársi hü­8egnek. Kovács Lajos (Lebourg báró) sze­repében remekül domborította ki a fölfelé kapaszkodó pénzkapacitást, kinek minden vágya és törekvése, liogy milliói révén összeköttetéseket teremtsen családja és a francia aristokrácia közt. Lefelé gőgös, fölfelé pedig alázatos. A pénznek csak ak­kor nincs értéke az ő felfogása szerint, ha a főúri világ előtt kell ragyogni és pó­zolni. Verő Janka Lebourg leányának bol­dogtalanságát, kit apja vonzódása ellenéro de Brchebel grófhoz ad nőül, oly drámai erővel szemléltette, hogy a hallgatókon ide­ges borzalom vett erőt, és szinte nehezeu vártuk, hogy az idegeket megerőltető rész­leteknek végük legyen. Verő Janka való­ban átérzi ós átéli a szinpadoti mindazokat a lelki megrázkódtatásokat, melyek az író lelkében kialakulnak, mikor alakjait meg­koncipiálja és ezt ugy hangjában, mint alakításában kellőképen érvénj'esiti. Művé­szi tudását legteljesebb elismerésünkkel ho­noráljuk. Déri Béla (de Dlmceroy Róbert) kreálásában ügyesen adta a miudeufelé is­mert. és irigyelt gentlemant, ki az ismeret­lenség homályából felkü dötte magát az előkelő francia körök társaságába, mesés turf és kártya szerencséje révén. Mikor szerencsecsillaga hanyatlóban van, nem tud sorsába beletörődni ; képtelen munkás éle­tet kezdeni s így a halálban keres szaba­dulást a sikkasztókat sújtó közmegvetés elői. A többi szereplők ügyes beil'eszkedé­sükkel mindvégig szinen tartották a darab sikeres hatását. Vasárnap délután meglehetősen gyér számú látogatóközönség előtt ismételték meg a cMozgófényképek» c. bohózatot. A szereplők — mintaféle vasárnap délutáni előadásokon szokás — tekintettel voltak a publicum mennyisége és minőségére s ehez szabták a bohózat, színvonalát. E9te • Berger Z*igá»-ban a társulat, jobb erői köziil Kovács, Bálhori és Déri szórakoztat­ták a — szálloda pincér és szolga személy­zetét, mert mint nagycn gyakran, most se akadt esti szórakozásra vágyó közönség. Ugj'es és eleven volt Kis Cecília, Lili sze­repében. Hétfőn újra megjelent a sziuppdou Brcdy «Tanítónőjét, még pedig ez alka­lommal is Verő Janka személyében. Nem elfogultságból, de az igazság kedvéért meg­jegyezzük, hogy a koszorúba tűzött hajon kívül még más is szükséges egy tauitónő megkonstruálásához. Bródy tanítónőjének mását hiábá keressük a leányiskolák ka­thudráján. A mi tanítónőink nem olyau okosak és bölcselkedök, miut a Bródy féle, de annál szeretetreméltóbbak. Aki néhány tanítónőt látott az életben, az Verő Janka alakításában sehogy se tud ráismerni a fa­lusi iskolák kavéssel is megelégedő, szor­galmas munkásnőire. A sikeres összjáték har­monikus menetére zavarólag hatott Kiss Ceoil vacillálása, ki sehogy se találta meg helyét a nem neki való szerepben. A faluk intelligensosztályát sötét színekkel bemázoló darabnak sok nézője akadt. Kedden az «Ideges uök«-ben sokat kacagott a közönség Szalkaynak, ki az üz­leti érdekből szerelmes cukrászda tulajdo­nost alakította. Arcjátéka, ügyes ügyetlen­kedése, pompás kosztümje nagyon tetszet­tek a publicumnak. Verő Janka a divat­árusnő, Kiss Ceoil pedig a komorna szere­pében excelláltak. Fekete Irén Poutgiband gróf ideges felesége talán idegesebb is volt, mint kellett volna. Szerdán a már jól ismert «Erdészle­ány» c. operettében Szalkay társulatának ujonan szerződtetett tagjai mutatkoztak be. A címszerepet Bihari Erzsi, a fiatal prima­donna játszotta el. Mindvégig eleven é» bájos volt. Hanganyaga gyenge, de tisztán csengő. Alakításában nem volt, semmi eről­Utve túlhajtott rész. Paxy Margit játéká­Dinm Dnknrt rlr a z ismert nevű budapesti FOGORVOS n Mm HDDen Ül Hungária szállóbeli lakásán folytat - FOGORVOSI GYAKORLATOT csupán szeptember hó 15-ig bezárólag.

Next

/
Thumbnails
Contents