Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-08-15 / 33. szám

4. BALATONVXDiSK 1909. augusztus 15. állomásra csak életveszéllyel lehet jutni ; koromsötétség, goromba kavics a kocsiúton s kétoldalt egyenetlen, hepe-hupás keskeny gyalogjáró. A"Balaton pazar fényű világí­tása s az állomásra vezető egyetlen ut niu­csen összhangzásban. Egy nagykanizsai ki­ránduló többek nevében. — A kath. legényegyletből. Tölcsóry Fereno az egyházmegyei kath. legényegy­letek íelügyelője f. hó 10 én a keszthelyi kath. legényegyesületet, megvizsgálta s azt rendben találta. — Uj tanár Burány Gergely dr. csor­nai prépost főgimnáziumunkhoz a 1909/10. tanévre Zimmerniuu Gusztáv tanárt ne­vezte ki. — Vasutasok Siófokon. Folyó hó 8-án mintegy 800 vasutas kirándulást rendezett. Siófokra. Kedves fogadtatásban részasültek. Diadal kapuk, feldíszített utcák tanúskod­tak a szíves vendéglátásról, majd este a iíözség részéről kivilágítás rendeztetett. A nagykanizsai déli vasúti dalkör nagy si­kerrel előadta : 1. Dalár iudu'ó. 2 Egyve­leg. 3. Szabadságdal. 4. Magyar népdalok. 5. Noe öröme. 6. luduló ének számokat,. Délben fénj'es bankett volt a «Fogas» nagyvendéglőben. Jókedvben nem volt hi­áuy s az esti órákban egy kedvesen eltöl­tött nap emlékével távoztak el Siófokról. — Nem fúrják az artézi kutat. Az ar tézi kut fúrása csütörtöktől fogva szünetel, mert, a szerződéses 150 métert elérték s ujabb szerződésig tovább nem folytatják a munkát. A további fúrás valószínűleg ki­sebb átméretü lesz, mert már eddig is na­gyon hátráltatta és késleltette a muukála­tot a bő átméret. — A jegyzők vasúti jegye. A községi és körjegyzők régi, jogos óhaja teljesül az­zal, hogy részükre a kormány az államva­sutak vonalaira féláru utazási jegyeket en­gedélyezett. A zalavármegyei hivatalos lap közlése szerint, a jetjyked vezinényéi t ez év­ben augusztus hó 31-éig kell folyamodni. — Megkezdődött a vadászat. Aug. elseje és 15 ike fontos dátumok a Nimró­dok naptárában. Megszűnik akkor a tilalmi idő, lekerülnek a szegről a puskák és kez­detét veszi a vadászat. Puskadnrrogástól hangos az erdő, mező Js a tarlón kövérre hízott fürjek ós foglyok megriadva mene­külnek a halált osztó puskacső elöl. Igaz, hogy 15 éig korlátozva vau a puskások szabadsága és meg kell válogatniok a cső elé kerülő vadat, dehát, ez is sokat, jelent már a szenvedélyes Nimródnak, akinek ily hosszú időn át nélkülöznie kellett a vadá­szat örömeit. Fényes ünnepség; a balatoni sétányon. A f. hó 20-án hozzánk érkező Magyar Vasúti és Hajó­zási Klubtagok kiránduló társa­sága tiszteletére fényes ünnepsé­get rendeznek a balatoni sétá­nyon. Lesz kivilágítás, konfetti csata, lampionos csónakkorzó, női és gyermek szépségverseny, végűül nagyszabású tűzijáték. Az ünnepélyről bővebbet a falraga­szok nyújtanak. — Perlik az uj vasút vállalkozóit. Aszófői tudósítónk irja : Balatonudvari község 63 birtokosa pert indított a bala­toui vasút vállalkozói ellen, mert a kisa­játítási egyeségben megszabott feltételeket nem tartották be, szóval, nem fizettek. Az egyeség szerint ugyanis a kisajátítási ár fele a bevágáskor, fele pedig a sinek lera- , kásakor fizetendő. Az első részletet nagy | nehezen megkapták ugyan a gazdák, de j a másikat, még most sem, holott már ví­gan szaladgálnak a vonatok föl ós alá a megépült pá^'atesten. Érdekes, hogy a gaz­dák nem együttesen, hanem külön-külön adták be keresetűket. — Orvhalászat. Balatonfüredről írják lapunknak : Vidékünk lakossága ugy lát szik soha sem fog belenyugodni abba, hogy a halászatról, erről az ősi foglalkozásáról lemondjon. Hiába vau a szigorú ellenőrzés, hiába a még nzigorubb büntetés azért mé­gis csak folytatja. Most már az eszközök­ben sem válogatós. Mindegy neki akárho gyan juthat is halhoz, a fő, hogy legyen. A Csopak és Pa'ozuak községbeli oivhalá­>zok pl. ujabban dinamit patronokkal ha­lásznak. Éjjelenkint az elsütött dinamit töltények robbanásától visszhangzik a tó vize, mintha csak egy tüzérezred tartaná lőgyakorlatát. Mindenesetre érdekes lenne megludui, hogy hol és miképen jut ez a nép oly nagymenu3'isógben ehhez a vesze­delmes robbantó anyaghoz. -— szállottak ki s fordultak be a kapu alján. O pedig — akarom mondani a ven­déglő palotácska — többé már nem zöld zsalus, hanem drága függönyökkel félig el­takart ablakaival ismét szinte hunyorított az érkezők elé, kapuja még a fölötte égő cifra lámpa fényében, mondani lehet, mo­solyogva nyílt meg az Uri látogatók előtt: — Ah, kedves gróf, jó estét ! - Hozta Isten, kedves barátom! Mért nem volt itt a múltkor ? Vártuk. Vagy : — Nem vagyok rossz színben? Kép­zelje a múltkor majdnem kigyúltam ! — Meg a tegnapi eső is nagyon meg­viselt. Ugy-e meglátszik rajtam ? Ugy képzelem, a látogatók is nyár­sán köszöntek neki s udvarias bókkal fe­leltek a kórdeseire. Mert egy igazi ur min­dig udvarias, még egy csinos palotácská­val is, melynek egy vén bankár a gazdája. Igy telt el vígan egy-két esztendő s a kis palota körül egymásután emelkedtek a szép uj épületek. Kezdték építeni az Andrássy-utat. A háznak, mely hót évvel ezelőtt még egyszerű volt és fehér, ekkor már környezetében is csupa díszes palota épült a régi szemétdombokon. A telkeknek a karrierje ez, melyet ugy vélem, sokau irigyelnek. A vidéken uj élet támadt s a járókelők gyönyörködve szemlélték a nagy­szabású építkezéseket. Az idegen, ki még fehér vakolatos korából ösmerte volt a bankár palotáját, most egyszer ismét megállott vasrácsos kapuja előtt és percekig szótlanul nézte az elegáns épületet. Majd újra csóválni kezdte a fejét. Hogy kivedlett ! — mondta magában. Már emeletje is van ! Azután megint elment, mialatt a szőke leányra gondolt, ki a fehér házikó­ban oly kedvesen hunyorgatott a nefelejts szemével s akiről azóta nem tudta, hova tűnhetett. Alig egy év óta épült meg a palota körül az Andrássy-ut, megint érdekes do­log történt. Egy gazdag és tekintélyes vi­déki grófnak annyira megtetszett a palota és különösen a telek, melyen állott, hogy drága pénzen megvásárolta a bankáttói s ö vette birtokába. A vasrácsos kapu fölé kileucgömbü aranyozott koronát tétetett s az egész lakot telecsóditette lakájokkal. Ezek senkit sem eresztettek be] a házba, mely ettől fogva arisztokratikus gőggel nézett le az útra, hol a többi pol­gári paloták állottak. Az idegen pedig, a ki még fehér va­kolatos korából ismorte, akkor egy ízben újra arra talált menni. A palota elé épp egy diszes magán­fogat kanyarodott, két almásszürke lóval. A fogat megállt s az inas leugorván a bakról, gyorsan kicsapta a batár üvegaj­taját, melyen egy szép nő és ura, az öreg gróf lépett ki a gyalogjáróra. • Az idegen ámultán pillantott a gróf­néra. — Teremtőm, hisz ez lakott a fehér házikóban ! Aztán, mint a hogyan már tenni szokta, tovább ment. . . . Éz türelmes ol­vasóm a szerencsés fehér ház története a nagy városban. — Siófoki színház. Augusztus 6-áu pénteken «Mignon» nagy opera került másodszor előadásra. Ritkaság számba megy vidéki társulatoknál az opera előadás. Kö­vesy társulata azonban nem félhet, mert szép hanganyaggal bíró énekesei bátran megállnák helyüket bármelyik fővárosi színpadon is. A főszerepet «Mignon*-t Par­lagi Kornélia creálta. Mind játéka, mind éneke tökéletes volt. Hajagos Károly «Lo­thari* szerepében nem fele't meg a kívána­lomnak. Alakítás? merev, szövegkiejtése nem tiszta. Hanganyaga ellenben kitüuŐ. Beicik Margit, Pintér Imre és Haiifi Imre különösen tiszta éneklésükkel tűntek ki. Augusztus hó 7-én szombaton a <Va­rázskeiingŐ» került sziure. Ezen kedves ze­néjti operett elég szépszámú közönséget vonzott. Frederika főkamarásnó személye­sitője Kövesyné Mariska uagj-on kedvesen játszott. Szép alt hangjával, ügyes alakítá­sával sok tapsot aratott. Heltai Hugó az uralkodó heroeget személyesítette ós jól si­került mimikával nevettette meg a közön­séget. Pintér Imre pedig a «pikkoló» áriát egy helyi szöveggel toldotta meg, melyért szintén so.k tapsot, aratott. Parlagi Kornél, Bercik Margit, Károlyiné Emília, Szőke Gizi ós Szőke Sándor osztoztak még az est si­kerében. Augusztus 8-án vasárnap délután zóna­előadásként «Náni», este pedig «Az erdész­leány* 4 edszer adatott elő. Mindkét elő­adást, nagy közönség nézte végig. «Az er­dészleány* 4 előadása közül ez mondható a legjobbuak. Augusztus 9-én hétfőn az «Izral» c. francia szír.műben Tóth Ilona és Tlmry Elemér szép drámai tehetségről tettek bi­zonyságot. Augusztus 10-én kedden «A jókedvű paraszt* operette került színre telt ház mel­lett Ezen előadás nag3'on sikerültnek mond­ható. Pintér Imre hangja ezen előadáson a férfi erőkből a legjobbnak bizonyult,, A kis Perczel Gica is (Szepika) kedves hangjával ügyes játékával nagy tetszésben részesült. Parlagi Kornélia és Hunfi Imre énekei is kitűnők voltak. Jól játszottak Károlyiék, Szilágyi Aladár és Heltai Hugó. Augusztus 11-én, szerdán «Carmen* nagy opera került előadásra . Egyes helye­ken meglátszott a szereplők bizonytalan­sága. Nem figyeltek egymásra, az éneke­sek 1 — 2 taktussal hol előbb, hol később énekeltek. A tenorista is egy pár helyt, berekedt. Parlagi Kornélia éneke csengő tiszta volt, ugyancsak Bercik Margité is. ellenben alakításukból ez alkalommal nagyon hiányzott a tőlük már megszokott, kedves­ség. Pintér Iuire viador szerepében tömör hangszinezetévei aratott sikert. Augusztus 12-én, csütörtökön «Tiszt­uralc a zárdában* került színre. Énekszá­mait jól adták elő Parlagi Kornélia, Ber­cik Margit, Pintér Imre és Hunfi Imre. Nickynó, a fejedelemasszony ós Károlyiné Opporluna nővér személj'esitője is igen jól játszottak. Augusztus 13 án, pénteken «Eomeo ós Júlia* szinmű került előadásra, zóna előadásként. A szereplők mind megállták helyüket. Az előadás sikerültnek mond­ható. — Állategészség a járásban. Parrag József zalavári polgárnak a napokban egy 5 éves tehene lépfenében elhullott. A hé­ten ez már a harmadik eset s igen való­színű, hogy a község területét zár alá veszik. -- Kellemes vasúti összeköttetés. Egy vidéki átutazó fürdővendég járt szerkesztő­ségünkben ós elpanaszolta, hogy Balaton­szentgyörgyről d. u. a rendes időben érke­zett be a vonattal Keszthelyre s Sü­megre akarván utazni, Keszthelyei) kellett maradnia egész éjen át azért, mert az uj vasúti vonal menetrendje kívánja, hogy a ki a d. u. fél 4-i vonattal Keszthelyre ér­kezik és Sümegre akar menni, az töltsön, el Keszthelyen 17 órát, mert a tapolcai vonat, azt az uj rend szerint be nem várja. — Éretlen gyümölcs a piacon. Az egészségtelen, óieileu gyümölcsöt a helyi

Next

/
Thumbnails
Contents