Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-08-08 / 32. szám

4. BALATONVXDiSK 1909. augusztus 15. haladással s iparcikkei a versenyt bármikor kiállják más városok ipartermékeivel. Ezen cél vezette a cipészmesteri szaktanfolyam szervezésében is. Kérésére ugyanis a bu­dapesti technológiai iparmuzeum a hely­beli mesterek részére 4 hétre teijedő in­gyenes szaktanfolyamot rendez a községi elemi fiúiskola emeleti rajztermében. A tanfolyam előadója Draskóczy Bertalan. Résztvesznek a tanfolyamon Szalay Ignác, Szabó József (sümsgi), Heidekker Ferenc és János, Domina Péter, Pusztai Péter, Sényi Sándor, Szabó Gyula, Dobos Sán­dor és János, Kováos Kálmán, PollákSoma, Török Lajos, Bluna Mihály és Oszkár, An­halt Lajos, Szily Lajos ée Pintér Sándor cipészmesterek, továbbá Juhász Antal ós Károlyi Ferenc tanítók. Volt alkalmunk megtekinteni a tanfolyamot s már az első hét is meglepő eredményt mutat. Az ana­tómia, cipészipari technologia ós szak­rajzolásban máris igen szép előmenetelt tettek a tanfolyamhallgatók, ami egyaránt dicséri az előadó kiváló szakértelmét, hall­gatóinak szorgalmát, és ügyességét. — A régi tízforintosok beváltási határ­ideje. Az Osztrák Magyar Bank 1901. szep­tember másodiki hirdetményével bevont 1880. május elssji kelettel ellátott tízforin­tos bankjegyeit, amelyeket a bank főinté­zetei ós fiókjai ezidőszeriut még be nem cseréltek, ez évi augusztus 31 ike utáu be­váltásra el nem fogadják és e nap után a banknak az említett bankjegyekkel szem­ben való minden kötelezettsége megszűnik. — Siófoki alagút. Mult számunkban megemlékeztünk arról, hogy a vasuti át­járók tárgyában Siófokon Veszprém vár­megye közigazgatási bizottsága értekezle t.et tartott. Az értekezlet tentartotta magá­nak a község képviselőtestülete által ujabban hozandó határozatnak bevárását a helyre vonatkozólag. Folyó hó 2-án e tárgyban közgyűlést tartott a községi képviselŐt,en­tület. Elvetette a felül átjáró létesítését, mely a Korona szálló és a fürdőtelep kö­zött létesítetett volna, mert ez csupán ma­gánérdekeknek lett voina hasznára, ellen­ben határozatüag kimondotta az alul át­járó létesitését, mely ugy a község lakóinak, mint a fürdővendégeknek, nemkülönben a hajón átutazó vendégeknek is előnyére válnék. Ez esetben anyagilag hozzájárulja Siófok község, a Déli Vasút ós a Balaton­tavi gőzhajózási részvénytársaság is a lé­tesítendő gyalogátjáró költségeihez. Mi részünkről igen helyesnek tartjuk Siófok községnek felfogását, mert hiszen kelle­metlen időben nem lehet valami kényel­mes 10—15 méter magasságban járkálni, azután — mint, a tervek igazolják — ez költségesebb is és csupán pár érdekelt vil­latulajdonos magánérdekeit, szolgálná, a közérdekkel szemben. Csupán annyit jegy­zünk meg még, hogy a község másik vé­gén szintén jó volna egy alul átjáró léte­sítése annál inkább is, mert ezen ut a sza­bad fürdőhöz vezet és itt sokkal több a fürdőközönség — igy itt is a közérdek az irányadó. De talán helyesebb volna nem­csak gyalog, hanem mindjárt, teljes útvo­nal szélességben készíttetni ezen alul át­járót olyan mintára — mint. a budapesti Aréna-ut, mentén van — ez esetben a tel­jes forgalom fentartható s nem okoz kése­delmet sem a gyalogosoknak, sem pedig a személy és podgyászvivő kocsiknak. — A balatoni vasút sikkasztója. Hercz Adolf 43 éves, bártfai lakos, a balatonvi­déki vasút szabadbattyán polgárdi vonat­szakaszán az építkezés alkalmából mint munkavezető volt alkalmazva. A mult hó egyik szombati napján történt, hogy Hercz felvette a felügyelete alatt dolgozó mun­kások fizetését kitevő 424 koronát és is­meretlen helyre szökött. Több hétig tartő nyomozás utáu a sikkasztó munkavezetőt Pécsen elfogták ós Székesfehérvárra kisér­ték. Nagyon természetes, hogy Hercznél a lopott pénzből mitsem találtak, mert mint mondja elköltötte. — A Keresztény Iskolatestvéreknek nevezett férfi kongregáció vezetése alatt a főváros egyik legkiesebb és legegészsége­sebb pontján, a Svábhegy tövében, a mo­dern pedagógia és higiénia követelményei­nek mindenben megfelelő fiu elemi és pol­gári iskolai internátus létezik. Az elemi is­kolai internátus már az 1896. év óta áll fenn és a legszebb eredménnyel működik. Az internátus vezetősége az 1909. óv szep­tember havától kezdve az internátust pol­gári iskolai iuteruátussal bővíti ki, a) Az elemi internátus az intézet nyilvános jel­legű elemi iskolájával van kapcsolatbau, amely az Iskolatestvéiek vezetése alatt, áll és uyilváuos jogosultságu bizonyítványt oszt. b) A most megnyitandó polgári is kolai internátus magánjellegű lesz, amely­ben a növendékek a legkiválóbb tanerők által készítetnek elő a főváros egyik pol­gári iskolájánál leteendő vizsgá'atra. A nö­vendékek ily módon államilag elismert bi­zonyítványt nyernek s az intézetben gon­dos keresztény nevelés mellett lelkiismere­tes és eredményes előkészületet kapnak a leteendő nyilvános jogosítványi! vizsgálatra. Ezen polgári iskolai tanfolyam évről-évre fokozatosan fejlesztetik s végre a tervezet szerint kereskedelmi tanfolyammal fog be­fejeztetni. Az intézet egyelőre az 1909|10. tanévre az I. és Ii. polgári osztályt nyitja meg. Prospektust küld az igazgatóság : Bu­dapest, I. ker., Istenhegyi-ut. 32. -- Siófoki színház. Egy heti bemutat­kozás után csak teljes dicsérettel szólha­tunk Kövessy Albert színigazgatónak ki­tűnő társulatáról. Tekintve az előző évek­ben itt megforduló társulatokat, őszintén elmondhatjuk, hogy Kövessy színtársulata a vidéki társulatok között első helyen em­lítendő. Sajnos, a fürdőigazgat óság csak akadályokat, gördít a különben magHS szín­vonalon álló táisulat elé, mert nem szol­gáltat elég világítást ég megszabja, hogy 7 órakor kezdődjenek az előadások — nem törődve azzal, hogy ilyenkor még kelle­mes sétát folytat a közönség a Balaton partján, igy természetesen vacsora hiányá­ban nem lehet látogatott a színház sem, pedig Kövessy társulata méltán megérde­melné a pártolást. Hogy milyen érdek ve­zeti a fürdőigazgatóságot, ezt igazán nem lehet megmondani. Ujabban a gyógydij fejében járandó térzenét is üveg fallal el­zárta ós igy a térzenéből kávéházi zene lett. Sajnos, de így van. A heti műsor a következő volt; Julius 31-óu, szombaton a «Dollár­királynő» operette került előadásra. Jól játszottak Parlagi Kornélia, Bercik Margit és Károlyiué Etnilia. Hajagos baritonista szintén kitűnő hangjával tűnt ki, nagy hiba nála azonban, hogy nem tiszta a szö­veg kiejtése. Augusztus 1-én, vasárnap másodszor az «Erdészleány» került színre ugyanazon szereposztással, mint az első előadáson. Augusztus 2 án, hétfőn «Niucs va­lami elvámolni valója ?» cimü bohózat ke­rült előadásra. Alig volt 30 lélek a szín­házban és mégis teljes ambícióval adatott elő ezen darab, a szereplök jelesen alakí­tottak. Meglátszik, hogy a közönség in­kább hódol az operetteknek, mint a víg­játékoknak. Thuri Elemér, Heltai Hugó, Pintér Imre ós Lévay Elemér a férfi gár­dából, Károlyiué és Szőke Gizi a nők so­rából igen kedvesen játszották szerepeiket. Augusztus hó 3-án, kedden «A sze­villai borbélyj vigopera került előadásra elég nagyszámú közönség jelenlétébeu. Ezen előadáson különösen Hunfy Imre tiszta tenor hangjával tüntette ki magát. Basiiió zenetanár Pintér Imre személyében szintén kellemes játékot, tanúsított. Bercik Margit haugsziuezete is nagyon jó volt,. Augusztus hó 4-én, szerdán harmad­szor az «Eidészleány» került előadásra. A telt ház mellett meglátszott a szereplők jó kedve is, mert kivétel nélkül jó alakítások­kal játszót,tan. Parlagi Kornélia az ö meg­szokott pajzán jóked vüségével, Szőke Sán­dor a császár szerepet jó alakításokkal ját­szotta. Heltai Hugó pedig komikus mókái­val sokszor megkacagtatta a közönséget és így tapsban sem volt hiány. Augusztus hó 6-én, csütörtökön Mol­nár Ferenc szenzációs vígjátéka «Az ördög* került színre. Az eddig látott vigjátékok közül ez mondható a legsikerültebbnek, mert vau benne eszme és a szereplök is hűen megfeleltek szerepeiknek. Első helyen Thuri Elemért emeljük ki. Nem mindennapi drámai tehetség s játékával magával von­zotta az elég szép számban megjelenő kö­zönséget. Méltó partnere volt Szőke Sándor, ugyancsak kedvesen játszottak Szőke Gizi és Károlyi Ibolyka. Mindebből levonva a tiszta és rövid igazságot, kevés vidéki színtársulat dicse­kedhetik annyi jeles erővel, mint Kövessy színtársulata. Csupán a közönségnek kell felmelegedni és megismerni. Mindennek pe­dig főokft a 7 órai előadás, melyet 8 ólára, vagy fél 9 re kellene áttenni. Fürdővendégek figyelmébe. Kitűnő magyar konyhából étkezést, reggelit, ebédet és vacsorát 86 fo­rintért kaphatni a Bakacs-utcában, Lusztig féle vendéglőben Deáky Sándornál. Reggelire kávé, tea, vagy kakaó. Ebéd 3 fogás, vacsorára: garnírozott húsok, gyümölcs, vagy sajt. — Nyugdijasok veszedelme. A uyugdi­jas alkalmazottakat nagyon közelről érintő intézkedést tett, a belügyminiszter. Szigorú körrendeletet intézett a törvényhatóságok­hoz és ebben azt panaszolja, hogy igen sok nyugdíjazott állami tisztviselő és kato­natiszt van mint rendes tisztviselő vagy napidíjas alkalmazásban, akik tehát két helyről húznak díjazást. A belügyminiszter kimutatást kíván az ilyenekről s a mostani fizetési összeget el fogja vonni a nyugdíj összegéből. Ez a szigorú reudelet a napok­ban érkezett le Zalavármegye alispánjához. — Halálos fürdés. Mult. számunkban megemlékeztünk Vértesi Ferenc joghallgató szomorú sorsáról. Folyó hó 1 én ismét, ál­dozatul esett a fürdésnek Marton Jenő 35 éves budapesti műépítész. A fővárosi lapok vizbefulást hoztak fel. Ez azonban téves hir, mert Marton műépítész megérkezve Siófokra a délelőtti 11 órai vonattal, azon­nal felhevült állapotban fürödni rneut, ós igy szívszélhűdés okozta halálát. Amikor a vízből kihozták, jó ideig még élt, — de sajnos, — a füidőigazgatóság gondatlansága folytán nőm volt semmi szer kéznél és igy a közel levő orvosok munkája már nem se­gíthetett. Csak most szerzett be a fürdő­igazgatóság orvosi meulőszekrényt. Miért­nem előbb ? . . . . — Tüz. A mult hétfőn délelőtt Uj­majorban egy istálló belülről kigyuladt. A tüzet, telefon 11 jelezték a tűzoltóságnak, amely összes felszerelésével kivonult. Nagy munkájuk nem akadt, mert, ez istálló bol­tozott volt, s igy a tüz tovább nem terjed­hetett. A tüzet valószinüleg gyufával játszó gyerekek okozták. — Geologlai és hydrologiai vélemény a Szultán forrásról A singléri völgy mentén halad végig a vetödési vonal, a mely vonalon a föld mélyéből feltör a szénsavgáz. E szénsavgáz a vetödési vonal mentén telíti a fennebb említett idősebb képződményektől összegyűjtött vizet, ós a szénsavval telitett víz a vele érintkező kő­zetekből kioldja azokat a gyógyító hatású ásványi anyagokat, a miket a vizben a chemiai elemzés kimutatott, a Szultán-for­rásban külöuösen a tekintélyes mennyiségű lithiumot. E vetödési voual mentén a sing­léri völgyben két, helyen törnek fel a szén­savgázzal ily módon telitett vizek. Az egyik a Singlér községben levő Szultán-forrás, mely a Singlér-patak hordalékán át fakad a felületre, a másik ettől körülbelül 1000 m.-re északra, Szinyelipóc község határá­ban a Salvator ós a környékén levő forrá­sok, a melyek nagykiterjedésű láp köze­pette jutnak a felületre. Látható tehát a hydrologiai és geologiai viszonyok ezen leírásából, hogy ugy a singléri forrásnak, mint a Salvator-forrásnak teljeseu ugyanaz a képződési módja s minthogy a szénsav­val telitett viz mindkét forrásnál hasonló

Next

/
Thumbnails
Contents