Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-08-08 / 32. szám

4. BALATONVXDiSK 1909. augusztus 15. kodliatunk, egymást akarjuk leteperni. Azok, kik ellenünk dolgoznak, kik irigylik létünket, kik minden módon vesztünkre törnek, régóta ismerik, tudják ezt ós fel is használják ellenünk. Ha egy emberként egy akarattal határozna el valamit az országgyűlés, vajon találkoznék-e valaki. ki az ellen cselekedni merne ? Ha vas szigorúsággal büntetnének minden, a nemzet egysége, épsége ellen elkövetett merényletet,akadna e vakmerő, ki egy állam hatalmával szembe merne szállani ? Ha csirájában elfojtanánk minden mozgalmat, mely népünk erkölcse, nyugalma és békéjének megzavarására irányul, volna-e valaki, ki tisztelettel ne emlegetné azok nevét, kik erős kézzel, •szigorúan, de okosan és helyesen kormányoznak ? Addig azonban, mig nem tudunk békességben megegyezni, mig mindenkit megakadályozunk a jó ügyért való fáradozásban, hiába fut arcunkba a vér, hasztalan boritja el azt a harag pirja. Addig, mig széttagolva, szétzüllve erőtlenek, nyomorultak vagyunk, hiába igyekszünk erőtlen kezeinket felemelni támadóink ellen. A fogát hullatott farkas harapásától senki sem fél. A mi erőlködésünk pedig a nemzetiségi izgatókkal, bel- és külellenségekkel szemben mindaddig nevességes és hiábavaló, mig büntetésre emelt kezünket saját magunk bénítjuk meg s nem tudjuk erőnket egy akarattal érvényesíteni ott, hol arra a legnagyobb szükség van. Ha egykor megtudjuk érteni önmagunkat, ha ki tudjuk vágni nemA BALATON VIDÉK TAHCAJA. S tn 1 é ü 1. Emlékül elhoznám a csillagos égnelc Bagyogásit és a tengerek ölének Gyöngyeit; elhoznám a fülemile hangját, Mely az erdők mélyét zokogva járja át, Gyöngyvirág harmatát, ibolya illatát, S madárdal zengését, mely bájol, üdvöt ád. Elhoznám a szellő sírását énekül, Az erdő zúgását bájoló zenéül. De az ég csillagát, ha felleg takarja S a tengert felrázza a viharok karja, Elvész a tündöklés és a ragyogások Eltűnnek s a földre nincs többé hatások. A fülmile hangját csak a tavasz hallja, Elvész a gyöngyvirág éltető harmatja Ibolyák illatát elhordja a szellő S erdőn nincs már szellő, mire az ősz eljöÖrökös emlékül egy van az életben S ez az: tarts meg kérlek örök emlékedbem Ha a sors viharja engem elűz tőled, Szálljon áldás olykor hozzám is felőled. Akkor megpihenve életem sajkája Újra megindulhat és ha vész tör rája, Lész majd jó angyalom, ki megment a vészből S tij erőt meritek édes emlékedből. zetünk testéből a széthúzás, pártoskodás rákfenéjét, akkor gondolhatunk arra, hogy erős, hatalmas néppé legyünk, mely megbír torolni minden bünt. Akkor nem kell szégyenpirral gondolnunk arra, hogy leszakgatott zászlóinkért senki sem ád, senki sem kér elégtételt. Akkor meg tudunk mérkőzni ellenségeinkkel, de addig nem. Csak késő ne legyen már akkor. & — Hogyan teszik a balatoni fürdőket közkedveltekké. Évtizedes törekvése a balatonparti lakosságnak : minden helyet nyaraló-telekké s minden kis falucskát fürdőhellyé tenni. Ez a törekvés a legnagyobbrészt .sikerült is, mert a somogyi parton már évek óta nyaraló nyaraló mellé épül és Siófoktól kezdve Boglárig egy összefüggő nyaralóteleppé alakult, az egész Balatonpart. A zalai partok az uj vasúttól várják fellendülésüket, s remélhetőleg néhány óv múlva kies fekvésük, gyönyörű vidékeik miatt a fejlődésben tul is szárnyalják a most még elsőbbségben levő somogyi oldalt, Elérték tehát félig-meddig céljukat, azok, kik a gyönyörű Balatout csak egy folyt,on-folyvíst adózó kincsesbányának nézték. Ezzel azonban nincs megalapítva a balatoni fürdők jö liire ós egyáltalán nincs biztos alapra helyezve a Balatonpart fellendülése. Ennek oka pedig csali az, hogy mikor megalapítják a fürdőhelyeket, uem látnak előre a messze jövőbe, tapasztalatokért sem néznek át más vidékekre, vagy pláne más tartományokba, hauem csak nagy hangon hirdetik, hogy fürdőt alapítottak s azután jaj annak, ki abba a fürdőbe nyaralni megy. Nincs kényelem,-niues szórakoztatás, nincs egyöntetű kezelés, mely által egyformán igyekeznénk emelni a Balaton fürdőit. Ellenkezőleg. Ha megépítenek valaSsten velecl. Te voltál életeni reménye, Vezérlő, fényes csillaga, Kit hű szivem imáda hévvel S szerelni nem szűnik soha, Ki üdvömet hozád az égből Es boldoyitád hívedet; Légy áldva mindörökre Édes! Ég áldjon és Isten veled \ Te voltál eltetőm, ha hí ért, Ha bánat ölte szivemet, Ha édes árja ért örömnek S az felvidítá lelkemet, Üdvöm s reményem csak le voltál Kit hőn imád s szeret hived, Légy áldva mindörökre Édes1 Ég áldjon és Isten veled! Élj boldogul, vezessen Ég el Osvényiden s ha révbe érsz, Reményeid ha teljesülnek, Lakodban béke s üdvre térsz, Emlékezzél akkor reám is, Ki egykor boldog volt veled, Légy áldva mindörökre Édes ! Ég áldjon és Isten veled! lahol egy nagy szállót, vendéglőt, pensiót, nem az a cél, hogy ez közvetett, haszonnal emelje a fürdőt és a Balaton hírét, hanem az, hogy azt először méreg drágá.i valakinek bórbeadhassák, másodszor, hogy a bérlő embereket találjon és tudjon szerezni a kibérelt épületbe a méreg drága bór bezsarolbatására. Igy azután megtörténik, hogy a BAlaton somogyi partján 60 fillérért, adnak egy pohár sört, mint az Balatonföld váron az oda kirándulók szerint történt és egy drb. kenyérért felszámítanak 16 fillért. Azok tehát, kiknek nincs olyan nagy jövödelrnük, hogy két kézzel szórhassák ki pénzüket, mennek nyaralni Abbáziába, üdülést keresnek az ausztriai fürdőkben, sőt még a távoli Ostendóben se fizetnek annyit, mint nálunk az élelmiszerekért ós lakásokért. Az idegen fürdőhelyeket és üdülőtelepeket elsősorban az olcsóság ós rendezettség jelképezi. Abbáziában a legelegánsabb pensiókban lehet 6—8 koronáért egész napra lakást, élelmezést kapni. Görzben havi 120 koronáért két személy űri ellátásban részesül A tengeri fürdőkben gondoskodnak arról, hogy" kedvessé, kellemessé tegyék az idegeneknek az ottléteit ós olcsóvá az életet. Ezekkel szemben nálunk 80—100 koronáért faluban, minden élvezettől elzárva kap az üdülést, kereső egy szobát s nagyon meg lehet elégedve, ha 3 írtért legalább jól étkezik. Ott, hol nálunk az üdülők kényelméről is akarnak gondoskodni, vagy pláne még szórakoztatására is gondolnak, sohasem lehet arra gondolni, hogy mibe kerül ez a szórakozás. Legtöbbször pedig, mivel az üdülők a fürdőkben nem mulatásra, hanem pihenésre vágynak, csak a helybeli lakótok zsebeinek megapasztására irányul minden szórakoztatási törekvés. Másutt gondoskodnak alkalmas módozatokiól, melyek által az élelmiszerek rettenetes drágaságát, csökkentik. Ékszerű és okszerű piaci szabályrendeletekkel, megakadályozzák az élelmiszerek hamisítását az azokkal való uzsoráskodást. Nálunk a kofák ellepik hajnalban az országutak mentét, a vasúti állomáson lefogják az árut hozzánk szállító termelőket s itt azután Én, gyötrelemmel bolygom át az Élet sivár, biís napjait, Boldogságonniak romjain a Mennyből kizárva élek itt A föld terhének s kíntól égve Nem üdvözülhetek veled, Légy áldva mindörökre Edesl Ég áldjon és Isten veled! S ha vész zajong, vihar sikoltoz S csattogva szórja menykövét A fergeteg s remegve gyűlnek Szived szerettei köréd Gondolj reám, ki gyötrelemmel Bolygom s nem élhetek veled, Légy áldva mindörökre Édes ! p . Eg áldjon és Isten veled! S ha Icinos életem határán Iájó szivemnek hő sebét A sir sötétje eltakarja, Keresd fel majd nyugtom helyéti Jöjj el síromhoz s mondj imát az Egekhez tárván fel kezed, S mondd: légy örökre áldva Édes! Ég áldjon és Isten veledI Ixion.