Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-12-19 / 51. szám

1909. november 28. BALATONVIDÉK 19. melyeken a kirándulás nagyszetüeii eszközölhető. Ha még az irányban is megkeresi a város, hogy ott a helyszínén készítendő balatoni halászléhez halat díjmentesen, vagy mérsékelt áron adjon s azt hozzáértő emberekkel készíttesse el, akkor az a kirándulás okvetlen maradandó emlékeket fog hagyni egyrészt, másrészt a város kevés költséggel oldhatja meg a megvendégeltetést. Hisszük, hogy gróf .«r Öuagyinéltósága, aki oly szives-öröuiest vállalta el az ünnepély védnökségét, szintén nem fog elzárkózni a város azou kérelme elől, hogy érkező vendégeink egy részének diási szőlőjében rendeztessen élvezetes éd felejthetetlen délutánt. Ezt követhetné aztán a híressé vált velencei-estély a balatoni sétányon, amelyen eddig még nem látott, fényt és pompát kellene kifejteni. A hivatalos ünnepségek programmját ? a szövetség választmánya és a képviselő- j testület közösen lesznek hivatva megállapítani, azért ebbe bele nem szólunk, csupán azon nézetünknek aduuk kifejezést, hogy az ünnepély irodalmi részének legmegfelelőbb helyéül a grófi park azon részét tartanánk, ahol a régi színkör áll. Itt, közvetlen szomszédságában a helieoni ünnepélyek színhelyének, ahol a magyar múzsa annyiszor hallatta hangját, lenne legcélszerűbb megtartani az irodalmi ünnepélyt. A park többi részét el lehetne zárni s igazoló jegyek kiadásával elejét venni mindennemű rongálásnak, avagy olyan zavargásnak, mely nemcsak az ünnepéiy magasztosságát, hanem a grófi család békés csendjének nyugalmát is megzavarhatná. Érkező vendégeink megfelelő és célszerű elszállásolása is nem kis feladatot igényel, tekintve, bog}' juliusban -már fürdővendégek is vaunak szép száminál s igy a magánlakások nagy része már elfoglalva van. Igaz ugyan, hogy a dalosok elszállásolása nem okoz olyan nagy nehézséget, amennyiben a tanintézetek kiürítendő leiméiben a tömeges elszállásolás eszközölhető. De arra is figyelemmel kell lennünk, hogy minden vendégünket nem helyezhetjük ily módon e, azért jó előre gondoskodnunk kell ii7. egyes magánlakások bi/.tositásár 1 is. Célszeiü lenne azért, ha az elszáüázon, mert a pénzben lakozó lélek nagy, hatalmas és könyörte'en. A szerencsés úrtól egyszerre futni ! kezdtek a pénzek. Előbb a krajcárok, aztán a krajcárokat követve a forintok és a százasok is. Nem ugy történt mint eddig, hogyha a könnyelmű szamár kidobta a pénzt az ajtón, az visszajött az ablakon. Hanem ajtón, ablakon keresztül egyszerre • ömlött, áramlott tőle el a pénz. Eiőbb nem vette észre, mert ha sok ment, sok maradt. De mindig több ment és kevesebb maradt, amíg végül kiürült a ház s az egykor szerencsés szerencsétlen flótás zsebében nem szégyenkezett több vagyon, mint önnek a soha meg nem evett ebéd előtt : egyetlenegy ütött-kopott- összepiszkolt krajcár. — S mit gondol ön, mi történt ezután? kérdezte tőlem a mesemondó pénz. A szegény fiu rémes, idegölő hajszába fogott az egykor megvetett krajcár után. Ha volt krajcár, volt szállás valamelyik pínceoduban, volt olcsó szalonna és kenyér. Ha nem volt krajcár, nem volt sem lakás, sem élelem, nekünk krajcároknak különben is természetünk, hogy gyorsan tovább gurulunk, most pedig összebeszélve ráadásul még tei vszerüleg elszaladtunk a szegény fiu elöl. Oiült hajsza kezdődött a szaladó krajcárok ás az éhes ember között. Természetes, hogy az élies ember nem bírta sokáig. Útszélen, szemétdombon balt meg, érti ön ezt? Szemétdombon, az útszélen : Igen is ! Ezt olyan fenyegetően mondotta a haragos krajcár, hogy megborzongott a a hátain tőle és igen megbántam, hogy az imént megsértettem. Illő tisztelettel és csodálattal néztem rá : milyeu kicsi, milyeu piszkos és milyen hatalmas ! solási bizottság már most megalakulna s minden terhet levenne a választmányi ól, amelynek a szövetség ügyeinek intézésével most még Úgyis sok a dolga. De alakuljanak meg a többi bizottságok is s ezekben városunk minden rendű és rangú polgár sága kapjon helyet, hogy igy vállvetett munkával sikerüljön nekünk olyan ünneppé avatni a dalosversenyt, mely nemcsak kulturális haladásunk fokmérője emelkedéséinek, hanem magyaros vendégszeretetünknek a ezek révén városunk jó hírének is fényes bizonysága legyen. Gamma. Beszélgetés a zsúron. A, t-azsuron tudniillik én is ott voltam. Es konstatáltam, hogy a háziasszonyok által elvitázhatatlanul szivesen látott vendégek az egyéb célzatú szájmozgási gyakorlatoktól eltekintve, az egész vonalon élénk é< magas színvonalú beszélgetést folytattak. Igy hát megszállt engem is a szellemes társalgás utáni vágj', aminek diszes eredményét itt adom. Hogy miért ily későn ? . . . Azt magam is szeretném tudni. Tehát kezdhetem ? A. és B. a multkorró! már ismert két fiatalember középen a fal mellett kis asztalkánál előkelően helyet foglal A teákat a kis lányok széltébe, hosszába már elvitték ; az egész teremben jól eső meleghangú szürcsölgetés visszhangzik. A. ügyet sem vet előtte gőzölgő teájára, hanem megelégedett mosollyal körü'járatja tekinte'ét a nyüzsgő, sürgő forgó fehér ruhás szépségeken. B. e gesz énjével belemélyed illa- I tos (?) teájának élvezetébe, miközben éles ' szemmel vizsgálgatja a mellette csendesen uuatkozó két papirtálcácska tartalmát. Ilyen köiüliuéuj'ek között fedezt-m fel őket a teremben s azonnal asztalukhoz limmeltem. Én : Jó estét fiuk. A. : (észre se vesz. Tekintetét egészen ott feledte egy aranyos kis szőke babán.) En : Szervusz öreg ! B. : (rám se riéz, tovább teáz és harapdál.) Hagyj! És ne zavarj nagy muu- I hámban. Én : Hm ! Na jó. Azonban nézd csak ezt a semmirevalót. A. : Nekem szóltál ? Én : Nem, csak rólad. A. El vagyok ragadtatva. Micsoda bájos látványosságot nyújt ez a teazsur ! Valóban mese szép. (Tovább mereng.) B. : Inkább jó. Elvégre 1 koronát megér. Hát te nem eszel ? En : Már tul vagyok rajta. Három csésze ép elég volt. Egyébként megvallom én nem vagyok barátja ezeknek a teazsuroknak. Olyan furcsa valami, hogy ki se' mondhatom. A jó érzés lelkemben csak nem felháborodik, mikor látom, hogy az emberek ilyen pflancolással akarnak a jótékonyság és a luimánizmus oltárán áldozni. Mert végeredményében nem más az egész, mint versenygés, hogy többet, jobbat ki lioz. B. : Én máskép fogom fel a dolgot, ugy, hogy ez a fészek nem nyujt semmi szórakozást. Tehát örüljünk, hogy van teazsur, ahol az ember lerázhatja magáról a hétköznapiasság porát és aztán félre mindez kritikával és ne kutassuk, hogy mi rejtőzik a kulisszák mögött. A. : Még a délelőtt máskép beszéltél. Mi ? B. : Mert nem tudtam. . . Én : Hiába okoskodtok. Én megmaladok az ón véleményem mellett: ezek a zsurok az égbe kiáltanak. A.: Mit bánom én, hadd kiabáljanak. Ahol emiyi aranyos baba sürög-forog, ott megbocsátja az Isten még a pflancolást is. Éu csak azt szeretném tudni, hogy, hogy ösinetkedhetnék meg ezzel az édes mosolygásu tömeggel, mert fájdalom egyetlen egy j lányt se ösmerek közőlük. Én : No ezen könnyű segíteni. Gyere 1 ahhoz az asztalhoz. Aztán figyelj, hogy annak a szép szőke háziasszonynak, hogy fogom magasztalni a toazsur áldásos voltát. B. : Én még egy teát fogok kapuiHa azt is megittam, jövök én is. Gnom. HÍREK. — Személyi hir. Festetics Tassiló gróf ur Önagyméltcsága f. hó 14-én keszthelyi palotájába érkezett. A grófi család a karácsonyi ünnepeket régi szokás szerint itthon tölti. — Lóskay Gábor altábornagy, kerületi parancsnok e hó 17-én a honvédségi laktanya megvizsgálása céljából városunkban időzött. — Képviselői beszámoló. A keszthelyi választókei Ület, országgyűlési képviselője, gróf Batthyány József Keszthelyen, f. hó 19 -én, vasárnap délután fél 2 órakor az Amazon szálló nagytermében beszámoló beszédet tért. A beszámolón megjelennek gróf Batthány Tivadar, Gotthajd Sándor, Eitner Zsigmond, Laehne Hugó, Máriássy Mihály és Szász József orszgy. képviselők, akik ina a déli vouattal érkeznek városunkba. — Honvédségünk köréből. Gyuri ts Belizár lovassági felügj'elö a helybeli honvédhuszárosztály felett, a héten szemlét, tartót,t. — Mikos Éudre főhadnagy equitatiora Pécsre helyeztetett át. — A munkaszünet felfüggesztése, a közelgő karácsonyi ünnepekre való tekintettel a kereskedelemügyi miniszter a mai vasárnapra a munkaszünetet felfüggesztette, így az üzletek ma egész nap nyitva állhat nak. — Karácsonyi ünnepélyek. A vidám gj'ei meksei eg várva-várja az ünnepeket. Mosolyog az ajkuk, ragyog H szemük, örül a kis szivük. Mindennap újra kérdezik, ezerszer megismételik : hányszor alszunk addig, mig Jézuska hozzánk is benyit ? Jön a vakáció, lesz szép karácsonyfa, akis Jé/uska hozza. Az ártatlan lelkek ennyi boldogságot, szó nélkül el nem viselnek. Ünnepet rendeznek, melyre gyermekbarátokat és minden jószívű mecénást ezúton meghívnak. Külön meghívót senkinek sem küldenek, mivel nem nyomatnak. 21-ike az ünnep'

5lj'ek napja. Reggel fél 9 órakor a községi elemi fiúiskola, fél 10 órakor az irg. nővérek ovodája, délután fél 4 órakor a zárda többi növendékei hódolnak Jézuskának. — Megyegyülés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága 13-án és 14-én tartotta december havi közgyűlését, melyen mintegj

7 200 bizottsági tag vett >-észt. — A megyegyülés elhatáiozta, hogy a volt főispán érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíti és a jegjrzőfeönyvi kivonat átadásával erről értesíti. — A főispáni és alispáni lakások ügye következett ezután. — Csertán Károly volt alispán, Ái'vay alispán és Eitner Zsigmond orsz. képviselő hozzászólásai után a közgyűlés elfogadta az állandó választmány javaslatát és kimondta, hogy többé nem ad lakást a főispánnak. Élénk képet öltött most a gyülésterem. Három szavazatszedő bizottság eiőtt adták le szavazataikat a jelenlévők a közigazgatási bizottság megürült helyeire. A köz. bizot tság tagjaivá megválasztották Bosnyák Gézát 149, gróf Batthyány Pált 146, Vizlendvay Sándort 139, Koller Istvánt 133, Tripamuier Gyulát 130 szavazattal. A kihirdetett eredményt viharos éljenzéssel vette tudomásul H közgyűlés. — A megyegyülés a két közigazgatási gyakornok közül az egyiket Csáktornyára, a másikat Alsólendvára küldte ki. — A három milleniumi ösztöndíj közül a nagykanizsait Kalovics Ferenc, az egerszegit Vörös György, H keszthelyit Tóth János főgimn. tanulóknak Ítélték oda. — A földadó bizottság ós igazoló válaszi mány kiegészítése következett, ezután, majd a vasúti bizottságba az elhunyt Deák Mihály és Liszják János helyébe dr. Zalánt és Sélley Pált választották meg. — A ta-