Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-03 / 40. szám

4. BALATONVIB&K 1909. október 10. mában bővebben fejtegettem a Zalaegerszeggel való összeköttetés előnyeit. Ha már most ezzel kapcsolatban, vagy ettől teljesen különállóan is sikerülni fog a zalavölgyin e csekély változtatást, a közönség ós városunk javára eszközölni, Keszthely olyau vasúti osomópont lesz, melynek segítségével városunk a köz javára rohamos léptekkel fog megindulni a haladás utján. Hogy többet ue említsünk, a közönség számára könnyen hozzáférhetővé teszSZÜIÍ ezáltal iskoláinkat, fürdőinket, fejlődő iparunkat ós kereskedelmünket. Városunkban van nem egy pénzes •ember, kik ha kedvezőbb vasúti összeköttetések lesznek, létesíteni fognak itt valamely iparvállalatot, gyárat, minek fontosságát nem fejtegetem. Dolgunk nem lesz nehéz. Azon uj vasútvonalnak kiépítésén, miről a múltkor irtam, az egerszegiek is erősen dolgoznak. A kezdő lépést velük együtt, kell megtennünk. Ha pedig megyénk e két városa •együtt, dolgozik, lehetetlen, hogy az eredmény elmaradjon. Ami pedig a zalavölgyi vasút megváltoztatását illeti, itt bizony csak magunk leszünk. Itt nekünk kell talpra állanunk ós dolgoznunk, fáradoznunk addig, mig meg nem győztünk mindenkit igazunkról. Ha ezt a célunkat is elértük, Keszthely rohamosan fejlődő góczpont lesz. Ez pedig nemcsak nekünk, keszthelj'íekuek lesz elönyüuk, hanem az egész Balatonnak és a környék gazdasági fellendülésének előmozdítója lesz. Kozma Imre Szölö betegség. Mióta Noé apánk a szölö venyigét megtalálta s nem csekély örömére felfedezte az <isteni nedü» készítését, élvezni kezdte gyakorta és nagy mennyiségben, oly annyira, hogy a régi krónika sr,érint, valahányszor Noé fia apja orrára nézett, miudig azon hiedelemben volt, hogy a mindenható Úristen különös szeretetéből a lenyugvó nap vérvörös korongja ragyog rajta, azóta a szőlő szeretete átöröklődött «. késő utókorra is s mi, mint hálás unokái a tuagy felfedezőnek* hódolva a régi jó szokásoknak, renditbetleu kitartással s változatlan ragaszkodással more patrio isszuk a jó badacsonyi bort. Mi vidéki emberek könnyen juthatunk egy-két pohár jó borhoz (nem kell más hozzá, csak egy kis atyafi látogatás, vagy sógori ölelkezés a pincében), de a városi, nagy városi csak elvétve, néha napján juthat hozzá s csoda-e, ha leghőbb vágya, hogy vidéken egy-két, hold területhez jutva szőlővel beültethesse s igy néhány év múlva büszke s örömtől dagadó kebellel sétálhasson, mint tszölő nagybirtokos.. Hátha még e terület a Balaton mellett, van ! Az egész család kellemes nyarat tölt. benne s az unalom, a rossz kedv száműzve van. Csoda-e, ha minden városi arra törekszik, hogy városának határában, ha ott nem, akkor legalább közei fekvő vidék en vehessen magának egy kis területet, hova szüretre meghivhassa rokonait, jó barátait s egy kis gondűző borocsk i mellett elüldögélve kitárhassák egymásnak szivük báuatját. Ha szereti a városi ember a szőlőhegyet, hogyne szeretné akkor a falusi. Hisz az apja, nagyapja is a szőlőművelésévé' foglalkozott. Téli estéken gyakran előjö beszélgetés közben a különböző évek termése, elmondják .-"gymásnak, hogy enynyedík, meg ennyedik évben mily bő termés volt, máskor meg javakorában verte el a jég, beszélgetésüket ráterelik a C80-HS» évek re, mikor a filoxera szőlőink legszebb és legnagyobb részét kipusztította Mennyi fáradtság, mennyi szép remény ment akkor veszendőbe ! De mintha a munkásnép szeme előtt lebegett volna dicső költőnk halhatatlan nagy mondása : «Euiber küzdj s bizva bizzál !» hozzá fogott a munkához s egy évtized alatt, a kipusztult néma területen a vidám szüretelés ismét életre ébredt. S azóta nemcsak a kipusztult területeket szőlösitettók be, nemcsak az azelőtt, megvetett balatonmelléki homokot, a sovány legelőket, hanem lassanként még az áldott szántóföldeket is, nem törődve azzal, hogy maholnap e szőlő szeretet, helyesebben mondva «szőlő betegség* annyira fajul, hogy földjeink csak csekély részén fog gabona teremni s igy HZ ország elveszti gabona termő jellegét. A sok bortermelés következtében ugy fogunk járni, mint néhány évvel ezelőtt Franciaország, hol 850000 szőlőbirtokos lázongott, hogy borát nem értékesíthette s igy pénzhez nem jutva csak a legnagyobb utánjárással tudta mindeunapi kenyerét, megkeresni. Példa leg3'en Olaszország, hol már belátták, hogy a különböző védvámok a borkivitelt rendkívüli módon megcsappantották s azokból a szölőbirtokok legnagyobb részét kipusztították s a kipusztított területen ismét, az aranysárga kalászt, ringatja a nyájas esti szél. Deutsch Zoltán. HÍREK. — Személyi hir. Festetics Tassilo gróf ur őuagyméltóságát, tegnap reggel sürgősen Budapestre ,hivták. Reggel 5 óra 44 perckor utazott a fővárosba s utazásának célja a legnagyobb valószinüség szerint politikai okokkal kapcsolatos. — Október 6 Ismét közeledik a magyar szabadságharc gyásznapjának, október 6-ának évfordulója. A szomorú emlékű gyásznapot — mit a jelenlegi vallás- ós közoktatási kormány az iskolákra nézve ünneppé avatott — az idén is méltó ün nepségekkel fogják iskoláink megtartani. Reggel 8 órakor mise Jesz, mely után az iskolák külön-külön (inuepség keretében fogják méltatni H nap jelentőségét s a 13 aradi vértanú halálát. — Zsinati vizsgálat. Mult hó '22-én megtartott zsinati vizsgálatot sikerrel kiállót ták : Cséby János kéthelyi, Dombay Sándor keszthelyi, Wimmer Károly veszprémi, Szemerey dános taszári ós Hotwagner Pál városlődi káp'áuok. — Tanulmányi kirándulás A keszthelyi kath. főgimnázium tanári kara, mely mindig kiváló gondot, forditot.t arra, hogy az ifjuságuak szemlélet ileg a maga valóságában mutassa be hazánk nevezetességeit, ismét tanulmányi kirándulást rendez és pedig az uj balatonparti vasúton Veszprémig, onnét Győr és Pannonhalmáig. Mar m«ga HZ útiterv biztosítja a kirándulás sikerét s nagy hasznára lesz az ifjúságnak, mely benne részt vehet. — Meghalt Thaly Kálmán, a kurucok utódja. Az igazi kurucviláguak, II. Rákóczi Ferenc korának törtéuettudósa, lánglelkü apostola. 0 fedezte fel Konstantinápolyban II Rákóczi sirját s egyedül neki köszönhetjük, hogy a nngy fejedelmet hazahoztuk néhány bujdosó társával együtt. A Rákóczi-irodalmat s a gyönyörű kuruc költészetet, is Thalynak köszönhetjük. Egyéb foglalkozására nézve volt. középiskolai tanár, miniszteri osztálytanácsos s 31 évig orsz. képviselő. 70 évet, ólt Igaz magyar ember könnyet ejt az öreg kuruc halálán. — A nagykanizsai népgyűlés. Az önálló magyar bankért folyó küzdelmet fölvette Zalavármegye is. A függetlenségi párt. megye3zerte népgyüléseket tart. Az első gyűlés Nagykanizsán volt vasárnap, hol nemcsak a megyei vezetők, de távolabbról is megjelentek többen az orsz. képviselők, igy Nagy Dezső, Lázár Pál, Balogh Ernő, Polónyi Dezső dr., Gaál Gasztou, Csizmazia Endre, Márkus Gyula s a zalai függetlenségi képviselők : Eitner Zsigmond, gróf Batthyány József, Filipicá Lajos, Dobrovics Milán. Ezeket az érkezőket Ilajdu Gyula dr. kanizsai pártelnök üdvözölte. Egy más csoport, élén éikezett Zalaegerszegről gróf Batthyány Pál főispán, kiket Knorczer György alelnök fogadott lelkes beszédben, rámutatva, hogy a mi törhetetlen magyar függei leusógi főispánunk mindig az első helyeu áll, hol nemzeti ügyünknek a védelméről van szó s ez növeli a mi erőnket és lelkesít. Válaszában kifejtette a főispán, hogy politikai függetlenségünknek gazdasági függetlenségünk az első lépcsője. Ott voltak még az előkelő függetlenségiek kőközül még igen sokan : Bosuvák Géza pártelnök, Szeutmihályi Dezső, Thassy Gábor dr., Nangy László, ifj. Thassy Imre, Marik Pál dr , Tánczos Lajos, sőt a nyolcvanéves Nedeczky Jenő is. Délután volt a nagygyűlés. Tripemmer Gyula megnyitója után Bosnyák Géza elnök mondott elragadó lelkes beszédet. Csak a vak nem látja, igy szól, miut törnek ránk Ausztria és a nemzetiségek, hogy a régi történelmi magyar hon romjain uj országot rendezzenek be s a nemzeti elemet végkép letörjék. Világos példája ennek az, hogy a választójogot nem engedik a magyarul való irás olvasás feltételéhez kötni. — Beszédet tartott, még Nagy Dez«ő, Lázár Pál, Balogh Ernő, Polónyi Dezső. Gaál Gaszt.on, Eitner Zsigmond, Csizmazia Endre, Márkus Gyula orsz. képviselők « Kalmár Antal dr. és Hajdú Gyula dr — Végül lelkes óljeuzéssel elfogadták a Hajdú Gyulától előterjesztett következő határozati javaslatot : A nagykanizsai függetlenségi ét 48 as párt által egybehívott ós Nagykanizsán 1909. szept. 26-áu tartott népgyűlés elhatározta: Hogy HZ önálló banknak 1911 január l-re leendő felállítását feltétlenül követeli, mert ez az első és mellőzhetetlen lépés gazdasági önállóságunk megteremtésére és ezt. annál is inkább követeli, nehogy ezen fontos intézmény felállítása körül felmerülő teendők az önálló vámterület, felállításával járó teendőkkel összetorlódjanak s az alapos munka keresztülvitelét mégnehezitsók. — Köszönetnyilvánítás A helybeli Ganz fele villHy világítási társaság m. t. vezetőségének azon kedves figyelméért, hogy a béruiálási ünnepségek alkalmával a főgimnázium erkélyét díjtalanul kivilágítani sziveskedet, ősziut.e köszönetet mond Berkes Ottó főgimn. igazgató. — Tanitógyülés. A «Keszthely-zalaszentgróti esp. ker. tartozó rom. kath. tanítóegyesület* őszi közgyűlését, ZülHszentgróton f. évi október 11-én, az állami iskolában tartja, melyre ugy a tagokat, valamint a lelkes tanügybarátokat, van szerencsém tisztelettel meghívni. Tárgysorozat : 1. 9 órakor szentmise. 2. Fél 10 órakor a, gyűlés megnyitása. 3. Mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. Uj tagok |elentkezése s a tagnévsor kiegészítése. 4. «Rajzoktatás a népiskolában,* Felolvassa: Pauer Jíimil nagygörbői tagtárs. 5. <A kath. tanítók fegyelmi szabályzata.* Ismerteti Nyers Imre elnök. 6. Pénztáros jelentese. Könyvtáros jeleutóse. 7. Elnök jelentései. 8. Tisztújítás. 9. Indítványok. 10. Ugy a •Gondviselés*, miut a köri tagdíjhátralékok teljes kiegyenlítése. Zalaszántón, 1909. szeptember hó 30-án. Nyers Imre egyesületi elnök. — Helyesbített menetrend. Október hó 1 én változás állott, be menetrendünkben. Eddig ugyanis a délután Tapolca felől érkező vonatnak Balatonszentgyörgy felé nem volt, csatlakozása s viszont a Budáról jövő esti 9 órai személyvonat, utnsai sem nyertek összeköttetést Keszthely felé. Most 1/nnQO ÍQUQÍ07n hnnb n

asy Választékban kaphatók IXGfJGö IcVüIcZU'ldpUK Sujánszky Józsefnél Keszthelyen.