Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-03 / 40. szám

XIII. évfolyam. Keszthely, 1909. október 3. 40. szám. BAL TONVIDÉK 1 V >1 i t i kai hetilap. MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 60 f 20 f Nyilttér petitsora 1 korona. Dalosünnepiink.- A Keszthelgi HeliJcog.— Gjoldmark-ünnep. A Dunántuli Dalosszövetség megalakulása óta sok fényes ünnepre tekinthet vissza, melyek a magyar dal művelése érdekében a daloskörök legjobbjait szólították sorompóba. A legutóbbi székesfehérvári dalosünnep azonban már nemcsak a dal varázsával igyekezett hatni a szépet szomjúhozó lelkekre, mert a dalosverseny keretében egy olyan mozzanat is helyt talált, amely talán első tekintetre idegen a dal ügyétől, — értem a Sz. Istvánnak emelendő szobor költségei javára rendezett ünnepélyt. Ugy látszik a keszthelyi dalosünnep sem marad meg pusztán a régi, hagyománj'os keretek között. E sorok irója akkor, amikor a keszthelyi dalosünnep fővédnökéül szerencsés volt megnyerhetni Festetics Tassilo gróf ur Onagyméltóságát, kifejtette a gróf ur előtt, hogy jó volna a hires keszthelyi helikoni ünnepeket, legalább egyszer még, életre kelteni, hiszen a dolog nem ütközik nagy nehézségekbe s a Dunántuli Dalosszövetség versenyünnepe erre már azért is a legalkalmasabb, mert a régi helikoni ünnepek sem voltak kizárólag a magyar irodalom ünnepei, amennyiben az ünnepélyek keretében a zene meg a tánc is helyet foglalt. A dalosünnepély fennkölt gondolkodású fővédnöke a helikoni ünnepély megtartásába a legszívesebben beleegyezett. Hisz a nagv Festetics György gróf rendezte ünnepélyek a Festetics családnak a magyar kultura történetében elévülhetetlen dicsőséget szeieztek. A fővédnök gróf ur tehát csak nagy előde nemes nj'omdokait akarja követni, midőn eg}

7 helikoni ünnep megtartását lehetővé teszi. A szép eszme megvalósítása most mái azok dolga, akik a Dunántuli Dalosszövetség ügyeit ez idő szerint intézik. En ugy gondolom s ezt a gondolatomat már többekkel közöltem is, de a D. D. Sz. mult heti közgyűlésén nyilvánosan is előadtam, hogy érintkezésbe kell lépni a Magyar Tudományos Akadémia, Kisfalud}-társaság, Szent István-társulat elnökségével, valamint a vidéki városok irodalmi és művészeti köreinek vezetőségével, hogy az ünnepélyen milyen szerepet vállalnának, mert az ünnepnek fényesnek s maradandó hatásúnak kell lennie. A sajátságos véletlen ugy hozta magával, hogy a, mai kornak egyik legnagyobb zeneköltője, Keszthely hires szülötte, Groldmark Károly az idén üli 80-ik születésnapját. A mesternek régi vágya, hogy szülővárosát meglátogassa, de ezt még eddig különféle okokból nem tudta megvalósítani. Mily lélekemelő lenne a D. DSz. dalosünnepélye, ha a három testvérműszet: költészet, ének és zene néhány napra hajlékot találna Keszthelyen, e «kis magyar Weimárban* s az újraszülető Helikon nyájas szüzei babérkoszorút fonhatnának annak a mesternek homloka köré, aki nagy művészetével az egész művelt világot meghódította. Szent igaz, hogy ama napokban Keszthelyt olyan dicsőség érné, a A BALATONVIDÉK TÁHCAJA. A próba. Miss Luoy Wynford a plajbász-király egyetlen leánya volt. Atyja, a plajbásztrust vezére, valóságos egyeduralmat gyakorolt a világ összes plajbászainak ára fölött. Mert ő gyártotta a legjobbakat. Az 6 gyártmánya fekete volt, mint a szén, puha, mint a vaj és könnyű, mint a pehelj\ Szinte lebegett a papiros fölött és lágy gömbölyded betűk kerültek ki alóla. Nem csoda, ha néhány esztendő alatt meghódította a világpiacot. Mindenki csak Wynford ceruzát kért, a yankee éppúgy, mint a hottentotta, a francia éppúgy, mint a mandulaszemű japán. Ennek előrebocsátása után az olvasó természetesnek fogja találni, hogy mr. "Wynford még amerikai fogalmak szerint is óriási vagyont gyűjtött á a plajbászok árát ugy dirigálta az egész földgömbön, mint magunkfajta igénytelen halandó az órája mutatóját. Ha mr. Wynford rosszul aludt, a plajbászok áia másnap óriási ingadozást mutatott, ha ellenben jól töltötte az éjszakát, vagy a kis Lucy rámosolygott az édesapjára, a ceruza ára szilárd volt, mint a sziklatömb. A plajbászkirály felesége korán elhalt. Luci alig emlékezett az édesanyjára. Négy éves volt mindössze, mikor anyja tetemét kivitték a Wynford-palota hatalmas, diszes kapuján. Mr. Wynford őszintén megsiratta hitvesét, a ki hü társa volt akkor is, amikor még heti husz dollárért naponta le kellett szállnia a bányaüreg fekete torkába, akkor is, amikor milliók urává lett, a munkások ezrének parancsolt. Hogy a gyöngéd anyai szeretet melegét némiképpen pótolja, Lncyje mellé vette egyik távoli rokonát, miss Bettyt, aki az élénk eszű, gyönyörűen fejlődő leányra ugy vigyázott, mint a szemefényére. O maga ismét a munka lázas förgetegébe vetette magát s egyre gyarapitotta mérhetetlen vagyonát. Igy szállottak tova az esztendők. — Lucy husz éves lett s az imádók egész raja iparkodott megközeliteni a dúsgazdag plajbászkirály egyetlen, gyönyörű leányát. Egy napon mr. Wynford felkereste Lucyt a szobájában. Lucy az ablaknál állott és merengve nézte, mint siklanak át a kerti fákon a leáldozó nap sugarai. — Édes leányom, — kezdé a szokottnál komotyabb hangon az apa — érzem, hogy öregedő vállaim a munka terhét már alig-alig birják Nyugalom után vágyódom. Ezt a nyugalmat nagyon megédesítené, ha a te boldogságodban gyönyörködhetném. Szeretném, ha férjhez mennél. A világért sem sürgetlek, csak azt kérem tőled, nézz körül egy kissé. A választást teljesen reád bizom. Ahhoz mehetsz, akihez akarsz, akár gazdag, akár szegény. Nem akarok egyebet, csak hogy boldognak, megelégedettnek lássalak. Ezzel homlokon csókolta a leányát ós kiment A sok fiatal ember közül, akik a Wynford-palotában megfordultak, Lucynek Naponta friss csemegevaj, — prágai södar, finom felvágottak és különféle sajtok. — Ifj. He 1 bek József csemege-kereskedése Keszthelyen ezelőtt Wünsch Ferenc. Jégbehíitött kőbányai palacksörök és ásványvizek.