Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-07-04 / 27. szám

XIII. évfolyam Keszthely, 1909. julius 4. 21. szám. BALATONVIDEK I V>Ii I iIvai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség címére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Eél évre . 10 K. — f. 6 K. - f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 í 20 í' Nyilttér petitsora 1 korona. Slőfizetési felfrit>ás. Q negyedé? elmultával tisztelettel l^érjü^ olvasóinkat, fyogp az előfizetést megujj. tani és esetleges hátralékaikat b

eküldeni mielőbb szipesljed

jenel?. Hogyan szervezkedjünk? Irta: Amicus III. Belátva a társadalom szervezkedésének szükségességét, ismerve a hatást, melyet ez külső és belső ellenségeink lefegyverzésére gyakorolna, minden idővesztegetés nélkül tettre kell váltani a megismert igazságot, A magyar társadalom öntudatos gazdasági szervezkedését meg kell indítani az egész vonalon azonnal, nehogy az átkos lialogatás, mely annyi szép eszmét csirájában megfojtott mái', megfosszon bennünket a kivitel lehetőségétől. Mi is a szervezkedés? Az egymagában hajlékony, gyenge ágak csomóba kötése, a gyenge egyedek erős testületbe tömörítése, szóval nem más, mint eröfokozás, társulás, szövetkezés utján. A gazdasági szervezkedés társulás, — szövetkezés utján létrejött erőfokozás olyan gazdasági előnyök biziositására

f melyek a nem társult egyedek számára elérhetetlenek. Ha a gazdasági előnyök biztosítását célzó szövetkezésben osztálykülönbség nélkül vesznek részt mindazok, kik a szervezkedés szükségéi, érzik, ez már a társadalom gazdasági szervezkedése. Ha pedig tíz osztálykülönbség nélkül társultak gazdasági szövetkezése akként vitetik keresztül, hogy minden ebből eredt, előny a magyar nemzeti erő gyarapodását szolgálja, ez a magyar társadalom öntudatos gazdasági szervezkedése. Erre van szükség, ha orvosolni akarjuk az országos bajokat, ha erősek aka runk 1 enni ellensegeinkkel szemben ; erre van szükség, ha mint független, gazdag nemzet hazánk fennállásának második ezer évét akarjuk megalapozni. Ezen gazdasági szervezkedésben lészt kell venni minden társadalmi osztálynak. Kasztszerü, kizárólagos jellegű tömörülésnek tartós sikere nem lehet, azon a cimen, mert keletkezesének alapját önző elv, a társadalom egy másik osztályának érdek megrövidítése képezi. Tanulságos példáját szolgáltatják ennek a hazai fogyasztási, hitel és gazdaszöverkezeteink, melyek egy kizárólagos nép osztály (keresztény község, vagy földesosztály stb.) érdekeit szolgálják. Mivel ezen szövetkezetek nem a társadalmi összhangon alapulnak, hanem fennállásuk oka kizárólagos érdek ápolása, kéuytelenek erejük nagy részét a többi társadalmi osztály érdesével vivott. harcban kimeríteni. így azután erőse Db lendület híjján csak tengődnek, a nép helyzetén keveset segítenek ! Pl. a budafoki svábok keresztény szociálista szövetkezete nemrégiben egy bécsi újságban panaszkodott, hogy a tavalyi bö termés még mindig a pincékben hever, mert a zsidó borvásárlók kartellje bojkottálta őket, mint keresztény szociálistákat. Társadalmi összhangot kell teremteni a gazdasági szövetkezésnél, nehogy az ellentétes érdekek meddő harca a jobb célok szolgálatára szánt erőt időelőtt kimerítse. Hogyan szervezkedjünk tehát ? Alakítsunk nagyobb szabású gazdasági szövetkezet,eket. és pedi*: 1. A társadalom minden rétegének bevonásával! Vagyis no zárjuk el senki elöl a lehetőségét anuak, hogy a nagyobb gazdasági előnyök elérését célzó szövetkezésben részt vehessen. Hiszen egy nagyobb arányú gazdasági szervezkedés nemcsak a gazdák érdekeit érinti, de nagy kihatással van a töke forgalmára, a kereskedelem, ipar fejlődésére, különösen pedig a munka keresletét és kínálatát befolyásolja kedvezően. A különböző érdekek harca ciakis ily módon lesz elkerülhető, mert ha a tőkepénzes könnyen, jól és biztosan helyezheti el tőkéjét a szövetkezetben, ha a kereskedő megnagyobbodott forgalmát, az iparos a munka szaporodást, a munkás jobb munkabérét, a gazdasági szövetkezés javára Írhatja, minden erejével annak fenntartására törekszik, mivel itt az ő érdeke is kelégitést talál. A különböző társadalmi elemek szövetkezésével megszűnik az a merev zárkózottság, mely szinte lehetetlenné tette az egyes néposztályok közötti érintkezést. A művelődés, a tudás nagyobb méreteket ölt. A hasznos ismeretek tárháza az alsóbb néprétegek számára is hozzáférhető lesz, ha magasabb szellemi színvonalon állókkal közös gazdasági céljaik elérésére gyakrabban érintkeznek. Ha még ehhez hozzátesszük azt, hogy az ilyen szövetkezetek vezető elemei feladatul tűzik maguk elé a kis emberek, a munkások rendszeres oktatását, szakszerű kiképzését és mindenféle zaklatás, zsarolás, kizsákmányolás ellen való' megvédését, ezen az utón a szociális válságot is megoldhatónak tartom ! 2. A társadalom szövetkezésének magyar jellege legyen ! Ezzel nem azt akarom mondani, hogy csak azok tömörülhetnek, kiknek anyanyelve magyar, hanem igenis azt, hogy a már megalakult szövetkezetben minden a magyar öntudat, a magyar nemzeti eszme, a magyar erő kifejezésére, megtestesitéséro történjék, hegy miudeu rendelkezésre álló eszköz csak a magyar nép müvelését, gyarapodását munkálja ! Minden ez ellen elkövetett mulasztást, hanyagságot a legnagyobb szigorral kell ostorozni, nem azért, mert soviniszták vagyunk, hanem, mert, élni, szabadon élni akarunk s azt óhajtjuk, hogy hazánk jövendője dic;ő múltjához méltó legyen. 3. Gazdasági előnyök biztosítására szövetkezzünk 1 Magyarország agrár állam, lakosainak körülbelül 75°/

0-a földmi veléssel foglalkozik, a földművelés ifhát mint a nemzeti lót alapja, fentartója, különös gondozást érdemel. A gazdálkodás sikere, vagy sikertelensége — mely a jó, vagy rossz termésben mutatkozik — kihatással van az egész; társadalomit), az állam szervezet működésére, tartós balsiker e téren megbénítja asc ipart, kereskedelmet s lehetetlenné teszi az állam egészséges fejlődését. A jó termés egyszerre fellenditi az életet ! Az iparos sok megrendelést kap, az árucikkek kereslete felette erősbödik, szükségletét mindenki jutányosán tudja beszerezni, mi az egész társadalomban megnyugvást, elégültséget eredményez. A rossz termés pangást szül az egész vonalon, ilyenkor megdrágul minden, a tehetősebbek is csak kétszeres áron elégíthetik ki szükségleteiket, míg a szegényebb néposztály Ínséggel küzködik, helyzetével elégedetlen lesz s a legelső csábitó szónál hajlik a kivándorlásra. De ha a gazdálkodás sikerének a nép életviszonyaira ily nagy kihatása van, minden bizonnyal a saját romlásunk sirját ássuk akkor, midőn a sikert egészen a véletlen szeszélyére bízzuk -- mi magunk semmit sem teszüuk annak biztosítására. A földmüvelés hazánkban nem részesül olyan gondozásban, melyet nagy fontosságánál fogva megérdemelne. Mindig csak a régi nyomokon járunk, tanulni nem akarunk, más nemzetek gazliptói sajtkülönlegességek. Ostyepka, Parenicza, Imperiál-Juhturó kaphatók IJj. Helbek József csemege-kereskedésében Keszthelyen. Idei cukorborsó, zöldbab, fejeskáposzta, uj burgonya, cseresznye. Jégbehütött sörök és ásványvizek.