Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-03-28 / 13. szám

1909. á

pri

l

is 11. BALATONVIDÉK 3. tósága Szántó László h. esperest, sámsoni plébánost, Strausz Antal zalamerenyei plébánost, Radványi Viktor dr. pápai tb. káplán, püspöki titkárt és Lukosics József dr. budapesti egyetemi tanárt egyházmegyei köuyvbirálóknak kinevezte. Uj plébános. A vallásplap kegyurasága alá tartozó akai plébániajavadalmat, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák szabályszerű bemutató-levele alapján Schmiedt Antal ádándi lelkész nyerte el. Ideiglenes administrator. A megüresedett ádándi plébánia lelki és anyagi ügyeinek ideiglenes vezetésével Rády István bízatott meg. Hittanári képesítés. Berkovios Imre somogycsurgói káplán a középiskolai hittanári állásra a t. hó 16-án megtartott vizsgálat utáu. jelesen képesittelett. — Keszthelyi küldöttség Szterényi Jócsef államtitkárnál. Battl^'ány József gróf országgyűlési képviselő vezetésével Keszthely városának küldöttsége a napokban tisztelgett a képviselőházban Szterényi József államtitkainál. A küldöttség azt panaszolta, hogy Keszthely városának kellős közepén levő egyik szappangyár üzemét nagyban ki akarja terjeszteni, ami azonban a város közepén szinte lehetetlen ós Keszthelyt mint fürdővárost az odaérkező vendégek számára teljesen lakhatatlanná teszi. Ezért tehát a küldöttség kéri a minisztériumot, hogy mint harmadfokú hatóság, utasítsa az erre illetékes faktorokat és a gyárostjja gyár kitelepítésére. Szterényi József államtitkár válaszából kijelentette, hogy az ügyet, magát nem ismeri, do biztosítja a küldöttséget, hogy a kérdés alapos megvizsgálása után lehetően kedvező előterjesztést, fog tenni Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszternek. — A «Dunántull Dalosszövetség* eredeti magyar férfi négyes karokra kiirt, pályázatára eddig 6 pályamű érkezett be, amely körülmény azt bizonyítja, hogy a kiirt pályázat — valamint eddig sem volt — ezen alkalommal sem lesz meddő. Annál örvendetesebb ezen dolog, mert ezen pályamüvek közül ket'ő olyan, hogy minden tekintetben megtelel azoknak a követelményeknek, melyeket a dalostzövelség választmánya a pályázatban a pályamüvektől megkövetelt. Tekintetbe véve azt, hogy a pályázat határideje még csak május 1-én jár le, azt hissíük, hogy a pályázaton zenei világunk jelesei fognak részt venni, hogy ezáltal maguknak a dicsőség babérját megszerezve fényessé tegyék a «Dunáutuli Dalosszövetségnek * 1910. évben rendezendő dalünnepélyét. — Adomány. Nyers Imre zalaszántói kántortanító, az általa rendezett karácsonyi pásztorjáték jövedelméből 5 koronát adott a veszprémi Tanítók Házára. — A szomszéd egyházmegyéből. A Kiss Pál esperes-plébános halálával megüresedett alsólendvai plébániát Esterházy Miklós herceg kegyúr bemutató-levele alapján Strausz Flórián kerületi esperes, dobronaki plébános, Strausz Antal zalamerenyei plébános bátyja, nyerte el. — A siófoki fürdökonviktus. Az Országos Középiskolai Tanár Egyesület kebelében alakult szünidei fürdökonviktus bi zottsága a napokban tartott ülésén elhatározta, hogy az idén csak egy helyen és pedig Siófokon szervezi a középiskolai tanulókból álló fürdökonviktusát. Tavaly a Balatoni Szövetség közreműködésével szervezett siófoki konviktus olyan szépen sikerült, hogy a bizottság elhatározta az öszszes jelentkezőknek a Bdatonra való irányítását. Míg a mult évben 48 középiskolai tanuló élvezte az intézmény áldásos voltát, addig az idén 80 jelentkezőt vesznek föl két csoportban a siófoki konviktusba. — Kinevezések. A m. kir. adóhivatali tisztviselők státusának legutóbb megtörtónt részleges rendezése alkalmával a m. kir. pénzügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök Tóth Zsigmond, keszthelyi m. kir. adóhivatali ellenőrt állomás helyén való meghagyással I-ső osztályú ellenőrré a IX. fizetési osztály 3. fokozatába, Kétszery Géza m. kir. adótisztet. pedig ugyancsak állomás helyen való meghagyással X.J fizetési osztályú m. kir. adóhivatali segéddé nevezte ki. — A magyar városok országos kongresszusa. A címben foglalt kongresszus folyó év május 21-én és 22-én Budepesten a székesfőváros közgyűlési termében (uj városház, IV., Váci-utca 62—64. sz.) lesz, amelynek programmját a következőképp állították össze : Május hó 20-án este 8 órakor : Ismerkedési est. Május hó 21-é i délelőtt. 9 órakor megnyitás. A kongreszszus szervezetének megállapítása. A kongresszus megalakulása. Elnöki megnyitó : tartja Bárczy István dr., Budapest székesfőváros polgármestere. Bejelentések, esetleg üdvözlések. «A városi statisztika szérvezóse.» Előadó; Thirring Gusztáv dr , a székesfővárosi statisztikai hivatal igazgatója, egyet. ny. rk. , tanár. Délután : A Magyar Mérnök- és Epitész-Egylet, által a kongresszus tagjai számára rendezett, előadások és pedig 5 órakor : Szesztay László müegyet. m. tanár előadása : A város szabályozás előmunkálatairól ; 6 óiakor : Kovács Sebestj én Aladár, müegyet. ny. r. tanár előadása : A városi szenyvizek elvezetéséről ; 7 órakor : Hoér Tempis Mór dr., müegyet. ny. rk. tanár előadása : A vizierőknek a villamos üzemekhez való felhasználásáról. Ezek az előadások a Magyar Mérnők- és Építész Egylet palotájának dísztermében (IV., Reáltanoda-utca 13—15. sz. a.) lesznek. Május hó 22 én délelőtt 9 órakor : «A városok háztartásának rendezése.* Előadó: Lukács Ödön, Nagyvárad város tauácsnoka. «A városok hítelügye.* Előadó: dr. Madarassy-Beck Gyula báró. Dó-után 3 órakor : <A városi kisajátítási jog.* Előadó : Garancsy Mihály, miniszteri tanácsos, a fővárosi közmunkák tanácsának előadója. «A városok és az alsóbbrendű vasutak.* Előadó : Melha Kálmán, Budapest székesfőváros tiszti főügyésze. A kongresszusi határozatok meghozatala, tl kongresszus bezárása. Este 9 órakor : Budapest székesfőváros törvényhatóságának estebédje. Keszthelyről nem megy fel senki sem r —S A balatonvidéki vasút. Már csak rövid megfeszített munkára vau szükség óa megnyílik az ország egyik legérdekesebb vasútja, amely a magyar tenger partján elterülő festői szépségű fürdőket, nyaralótelepeket, szőlőültetvényeket ós hegységeket már az idei fürdőévadban bevonja a közforgalomba. — Nők az alkotmányban. Mint nekünk Kanizsáról irják, a kanizsai hölgyek körében mozgalom indult meg egy női egyesület alakítására. Ez ideig 25 tag jelentkezett a nő-tisztviselők köréből s legközelebb az alakulógy ülést is megfogják tartani. — Uj ügyvéd Letenyén. Lakó Imre dr. Letenj'én ügyvédi irodát nyitott. — Gyászhir. Mély gyász érte Horváth G3 örgy nagykanizsai főgimnáziumi igazgatót, ki városunk szülötte, édes anyjának mélete egyre homályosodni kezdett, csak arra emlékszik, hogy néhányan felkapták és valahová vitték. . . Oda, a hol reggel megtalálták. . . Minden értéke, körülbelül nyolcvan forint készpénze, arany órája, lánca, gyűrűje s néhány ezüst, arany kitüntetési érme hiányzott. A további kérdésekre előadta, hogy az egyik rablóban felismerni véli azt a birkózót, kit három nappal előbb a cirkuszban nyilvánosan földre tepert. Arra is emlékezni vél, hogy a rablók visszamentek a kerítés mögé s ott hosszasabban tartózkodtak. — Nos — folytatta a rendőrtanácsos — estig néhány ügyes polgári biztos segítségével — akkor még ugy hittak a detektiveket — tisztában voltunk a személyekkel. Akár nyomban le is tudtuk volna őket tartóztatni. De főnököm, ki nagyon praktikus rendőr volt, azt mondta, hogy erre ráérünk. Előbb a pénzt és az értéket kell megtalálnunk. Valószínű, hogy nem vitték magukkal, hanem egyelőre elásták valahová, ugy lehet a kerítés mögé. Utasítást kaptam négy rendőrrel elrejtőzni a kerítés mögé, melyet a műbirkózó szavai után könnyű volt megtalálnunk. Itt, ezen a helyen, a hol most pikkolózunk, történt a rablás és én egy hosszú éjszakán át itt leselkedtem, készen arra, hogy élet-halálliarcot kell vívni. Embereim fegyverrel a kezükben hason feküdtek néhány állvány fedezete alatt, ón egy ócska ajtó mögé vonultam. Már hajnalodni kezdett, mikor halk lépéseket hallottunk ... a derengő félhomályban észrevettük, hogy egy nő közeledik óvatos, macskaléptekkel. Egyenesen felém tartott s megfogta azt) az ócska ajtót, mely mögött ültem. Hirtelen felugrottam s megfogtam karját. A leány hangosan felsikitott s kiszakította magát kezemből. Az egyik polgári biztos átkapta derekát s befogni igyekezett száját. A leány kétségbeesetten védekezett, sivított, karmolt, harapott. Persze nem sokat használt. De a helyzet, hirtelen kritikussá fejlődött. Erős léptekkel három-négy ember közeledett. Néhány lövés hallatszott s egy golyó megsebezte az egyik rendőr vállát. Mi is viszonoztuk a lövést. Alig husz lépésnj'ire tőlem tompa zuhanás hallatszott. Utána menekülő lépések zaja. Néhány perc múlva készen álló revolverrel a kerítés felé mentünk, miután a leányt előbb erősen megkötöztük. Két lépésnyire a kerítéstől egy ember feküdt hason mozdulatlanul. Az egyik polgári biztos, az öreg Bater, megvilágított a kis lámpával az arcát. Ráismert. — Ez a Sabak Józsi. A leghíresebb betörők egyike feküdt ott holtan. A leány hosszas faggatás után megmutatta a helyet, a hová^ a rablott holmit ásták. Egy hót múlva husz forint híján a pénz is megkerült. A spanyol műbirkózó hamarosan elhagyta a kórházat s mikor a végtárgyalást megtartották, már Isten tudja merre járt. . . — S mi lett a szőke leányból ! — kérdeztem. — Azt hiszem három esztendei fegyházra ítélték . . . már sok volt a rovásán. De még azután is találkoztak vele razziákon. Hanem, hogy kinek a golyója terítette le Sabak Jóskát — mondotta az öreg rendőrtanácsos mólázó tekintettel — azt, máig se tudjuk. . . — Bizony nem lehetetlen," hogy itt ezen a helyen, éppen én öltem embert. . . S most itt ülök, körülöttem vidáman szórakoznak, gyönyözködnek a finom, diszKiét barokk díszítésen, fényes villamos csillárokban. Igy rohan az élet barátom. Ezt igazán nem hittem volna azon az éjszakán. . . Nem szabad hinni, hogy a Sue Jenő rémregényeire emlékeztető alakok, melyekkel öreg barátom ezen a helyen viaskodott, végképp eltűntek volna a kriminális szintérről. Tul a kávéházon, mely egy darab fejlett kulturát mutat, az üres telkeken ma sem ajánlatos éjjeli sétákat tenni. Mintha valami tradíció kötné a gonosztevőket, szívesen tartózkodnak éjjel a Városliget környékén. A villamos ívlámpák fénykorén tul, a settenkedő sötétben gyakran hallottam megszólalni a rendőrsíp metszően éles hangját. Az ilyesmi sohasem történt ok nélkül, s azok az emberek, kiket a rendőrök ilyenkor üldöznek, nem kevésbbé veszedelmesek, mint az agyonlőtt Sabak Jóska. Egy igen érdekes emberrel találkoztam a mult tavasszal a Riviéra kávéházban, ki valamikor egy nagy kriminális dráma passzív hőse volt. Jámbor képű, mosolygós arcú, kissé pocakos öreg ur szólított meg. Azt kérdezte tőlem, hogy nem vagyok-e erdélyi ember ? Tagadó vá-