Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-02-14 / 7. szám

1909. február 14. BALATONVIDÉK 3 hat és nem is akar semmiféle belső válsá­got felidézni. Mert egy össze toborozott népgyűlés felszított hangulata még nem az a tükör, mely a nagy közönség véleményének hü kifejezője lehetne. Ha követelik is a kü­lön bankot most, ez nem azt jelenti, hogy egy országos felfordulás árán csináljuk meg azt. Mert akkor csakugyan valóra válik, hogy medicina pejor morbo — az orvos­ság rosszabb a betegségnél! Ha szakállam­férfiaink meggyőződése, hogy az önálló bank megrázkódtatásokat nem ?udit gaz­dasági életünkre, ám követeljük, dolgoz­zunk érte, de ne fordítsuk föl fenekestől az országot. Töméntelen sok bankót kell annak a magyar banknak kiizzadnia — inig a letűnt darabant-világ okozta káro­kat velük betapaszthatjuk — minek fel ­idézui egy ujabb csatavesztéssel fölérő, sinlődő közgazdaságunkat sújtó kava­rodást. A nemzeti küzdelem tanúságai óva tosságot ajánlanak. De ezt, követeli politi­kusainktól a nemzet vitális érdeke is — tehát csak lassan és biztosan az okos előre látás utján, mert ha pol'tikusaink mind­ezekkel s a nemzeti közhangulattal nem számolnak s válságot idéznek fel — mire kitavaszodik, ugy lehet, a nemzet is ki­ábrándul az olyan politikusokból, kik csak zavarokat idéznek fel ellene, de a zavaros fcau nem a nemzeti közkincset, a békét és fejlődés feltóteleit, hanem saját pártérde­keik feltételeit keresik. Ilyen ködös, borongós a nemzeti köz­hangulat s a mind fényesebb színben ra­gyogó napsugarak alig törnek át rajtuk, mert. félő, hogy nem számolva a nemzeti közhangulattal a belső válság csirái kelnek ki a meghasonlás elhintett magvából. Pedig régen volt nyomasztóbb köz­gazdasági életünk a mostaninál ! A mult évi csekély gabona és takarmány terméssel eddig csak elvergődött az ország. De fogytán a kenyér ! Fogytán a takarmány ! Teljes a munkahiány. Fogyatékos a vál­lalkozási k^dvi N«héz az élet! Ez hang­zik különböző tónusban és variációban minden körból, minden társadalmi réteg­ből. Onnét a vadregényes felsövidókröl, pedig az éhség réme kandikál le a termé­keny magyar Kanaánra. . . Beregmegyéből Ínséget jelentenek. . . A lakosságnak nincs munkája. Melengető fája, tápláló kenyere ! Kukoricából is csak alig jut. Az árverezők dobja pereg. A kis emterek ingó-bíngó vagyonát, hordják szerte az adósságért ! A tél rettenetes szigorú, csak növeli az éhiuség gyötrelmeit s azt írják, hogy a szolyvai és vereckei járásban nagyon el szaporodtak a farkasok s a nép irigyli a vadállatokat, melyek a nemes erdei vad­állományban bő táplálékot kapnak. Szomorú kilátások. Szívfacsaró jelen­ség. Ebben HZ ( áldott országban az ébinség réme kisért ! Es ugy lehet, mire kitava­szodna, nem egy áldozata lesz a legna­gyobb földi nyomornak, az éhínségnek, az éhhalálnak — ha a társadalom idejében nem nyújt segítő jobbot. De nemcsak ott föun, H magas hegyláncok kopár területein dü­höng az éhinség — nélkülözéssel küzd az ország népe mindenfelé ! Az üres gyomor rossz tanácsadó 1 Ne szítsák a népkeseiüséget némely exallált politikusaink. Félő ugyanis, hogy mire ki­tavaszodna, a nép elkeseredése mestersé­gesen is táplálva oly térre találja őt ra­gadtatni, melyre talán válságokban kifogy­hatatlan politikusaink nem is gondoltuk! Azt hisszük; ez nemcsak a nemzeti érdeknek, de politikusaink ügj'ének is csak ártalmára lehetne. Lassan ós óvatosan tehát. Ne játsza­nak a tűzzel, megégetheti kezüket. Hagy­ják abba a torzsalkodást s folytassák a hasznos, gyümölcsöző munkát, akkor lehet, a magyar bank gyümölcse is megélik, ha nem a most közelgő tavasszal, máskor Céltudatos, nemzeterősitő munka megér­leli a maga gyümölcsét s mire mnjd a n>i ügyünknek is kitavaszodik, rázkódtatások és válságok vihara nélkül is ölünkbe hull az. Tehát várjunk csak minden türelem­mel s dolgozzunk lankadatlan buzgalommal, hogy mire kitavaszodik, az események za­varba ne hozzanak bennünket 1 Főgimnáziumunk nyilvános előadásai. Régi igazság, hogy klasszikus mű­velt-égre, hasonló alapismeret mellett, sok­kal könnyebben tehet szert a világlátott szakember, mint a szoba-tudós és a köz­vetlenség termékenyit ő melegével csak olyasmiről beszélhetünk, amit személyesen is alkalmunk volt megfigyelni, tanulmá­nyozni. Ezen igazságot láttuk dokumentálva a mult vasárnap, mikor főgimnáziumunk fiatal világjárt igazgatója Messináról és Szicziliáról tartotta meg szívből jövő — szívhez szóló nagybecsű tanulságos felol­vasását. Szép előadásának nem volt az az egyedüli célja, hogy a világ legnagyobb és legújabb temetőjét, Messinát romjaiban bemutassa nekünk, hanem hogy a veszte­ség nagyságát kellőképen méltányolni tud­juk, vetitett gyönyörű képekben megis­mertette velünk Sziczilia egyik gyöngyé­nek. Messinának látképét, tengerpartját, élénk korzóit, impozáns székesegyházát, nevezetesebb középületeit és műemlékeit — elvezetett a többi sorssujtotta délolasz­országi városba és a szakszerű magyarázat közben a holt képek megelevenedtek előt­tünk. Megilletődött lélekkel szemléltük kü­lönösen Messinának — ennek a modern olasz városnak — mai romhalmazát, szinte hallottuk szerencsétlen embertársaink jaj­veszékelését. Bizonyára kárpótolni akart minket fáradságot nem ismerő igazgatónk, mikor nemcsak az óriási földrengés által elpusz­tított délolaszországi városokat mutatta be nekünk, hanem megismertette velünk Szi­cziliának mindazon klasszikus szépségű he­lyeit. melyek még ma is léteznek és a melyeket hűséges útitársával a mult nyá­ron bejártak és mi gondolatban kész örö­mest l'övettük őket. Láttuk a többek között az ősrégi Siracusae-t, régi amfiteátrumát, görög szin­házát, katakombáit stb. Palermot, a kapu­cinusok érdekes sírboltját. Bemutatta Szi­czilia népénok tipikus alakjait, utcai for­galmát stb. stb. Elbeszélte kedvesen él­ményeiket és mivel mindezeket személyes benyomások és tapasztalatok alapján mond­hatta el, oly közvetlenül hatottak ránk kellemesen csengő szavai és gyönyörködve oly sokat tanultunk, hogy hálások mara­dunk ezen élvezetes estélyórt,.. melyet ne­künk szerzett. Az előadó terem zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel, mely percekig tartó tapssal jutalmazta az agilis főgimnázi­umi igazgató fáradságát — ki ezen elő­adásával is megmutatta, hogy ésszel és szívvel nemcsak a rábízott intézetet, hanem a nagyközönséget is milyen szépen lehet vezetni. A messinai felolvasás tiszta jövedelme 120 korona volt, melyből az igazgató a városi elöljáróságnak 70 koronát adott át a messzinaiak fölsegélyezésóre. Csütörtökön egy görög klasszikus szi­ni-előadásban gyönyörködhetett a közön­ség. Láng Emil főgimn. tanár ügyes le­írása, élénk festése és hű jellemzése való' ban az ókori görög színházat és egyikét a legsikerültebb tragédiáknak, Antigoné elő­adását varázsolta elénk. A bevezetésben kifejtette, mennyiben voltak a görögök és a rómaiak a mi civilizációnk megalapítói és hogy műveltség tokintetében akarva, nem akarva, kénytelenek vagyunk hozzá­juk fordulni. Majd a görög drámára tért át. Kifejtette a dráma mibenlétét, a drá­mai előadás viszonyát a Díonysos-kultusz­hoz. Tárgyalta a drámai trilógiát, a dráma szeikezetét és megvilágította a klasszikus drámában nyilvánuló erkölcsi felfogást. Elénk állította a görög színházat, a szín­pad berendezését, a színészek és a kar sze­repét és ennek kíséretében oly élénk szi­liekkel ecsetelte Antigoné előadását, hogy valóban a görög szinházban éleztük ma­gunkht Szinte láttuk a hatást, amelyet Antigoné tragikuma, a két kötelesség ösz­szeütközése, a rendithetetlen kötelességér­zet és az erkölcsi törvény diadala az athéni népben keltett. Meglátszott ez ami közönségünkön is, amely mindvégig feszült figyelemmel hallgatta, az élvezetes előadást és a végén bemutatott satirdráma után bő tapssal jutalmazta az előadót. — A leg­közelebbi felolvasás f. hó 19-én, pénteken délntán 5 órakor lesz. Felolvas vetitett képek líiséreté­ben Pap László dr. főgimn. tanár. A felolvasás tárgya: A francia forradalom. FARSANG. Farsangi naptár. Febr. 17-én, A főgimn. ifjúság hangver­seny e. Febr. 21-pn. A kath. legónyegyesület mű­kedvelő előadása. Febr. 22-én, hushngyó hétfőn, A Keszthe­lyi Iparosok Dalkörének «Zóna­estélye. > Gazdász bál. Folyó hó 6-án tartották a gazd. akad. polgárai farsaugi táncmulatságukat. A re­mekül diszitett terem s a fényes világítás az egész mulat-ággal összhangbau volt. Az emelkedett hangulatnak csak késő reg­geli órában vetettek véget. \ A zenét Csáuyi Pista székesfehérvári cigányprímás hírneves zenekara szolgál­tatta. Jelen voltak ; Asszonyok : Özv. Barauyay Ödönné (Pucsa), Barna Györgyné, Berger Károly Lujosné, Czakó Béláné, Ciemeut, Lipótné, Eckhardt Antalné, Gaal Jczsefné, dr. Illés Ignácné, Kellauer Gáborné (Kaposvár), Párkányi Józsefné, özv. Sohmiedt Jauosné, Stieder Kálmánné, Slabey N.-né, Szabó Lajosné (Mánd.) Leányok : Barabás Mady (Klaujec Várasd m.), Baranyny G«by (Pacsa), Borna Ilon, Bíró Sári (Jákó Somogyin.), Eck­hardt Vilma, Czakó Ella, Gaal Janka, Györey Ilonka, Illés Marietta, Lénárd Mar­git, Nagy Marilla, Párkányi M»rgit, Pár­kányi Ilonka, Schmiedt C«rry, Slabey Mar­git, Szabó Ilonka (Mánd), Vértessy Maigit. (Sümeg.) Akar-e Ön megbízható és szolid helyen vásárolni ? Igen ? ! akkor keresse fel IVTonma plr AHnlf ÍWlpfpf a városháza \\ KESZTHELYEN llCUlliaiIV IXUUI1 átellenében, « m ki férfi-kalapot, ftjhérnemüt, férfi, qöi és gyErmekharisrigát, qői kézimunkái!, rövidárut jö mind^égbeij raktáron tart. * \boo

Next

/
Thumbnails
Contents