Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-02-14 / 7. szám

1909. február 14. BALATONVIDÉK 3 hat és nem is akar semmiféle belső válságot felidézni. Mert egy össze toborozott népgyűlés felszított hangulata még nem az a tükör, mely a nagy közönség véleményének hü kifejezője lehetne. Ha követelik is a külön bankot most, ez nem azt jelenti, hogy egy országos felfordulás árán csináljuk meg azt. Mert akkor csakugyan valóra válik, hogy medicina pejor morbo — az orvosság rosszabb a betegségnél! Ha szakállamférfiaink meggyőződése, hogy az önálló bank megrázkódtatásokat nem ?udit gazdasági életünkre, ám követeljük, dolgozzunk érte, de ne fordítsuk föl fenekestől az országot. Töméntelen sok bankót kell annak a magyar banknak kiizzadnia — inig a letűnt darabant-világ okozta károkat velük betapaszthatjuk — minek fel idézui egy ujabb csatavesztéssel fölérő, sinlődő közgazdaságunkat sújtó kavarodást. A nemzeti küzdelem tanúságai óva tosságot ajánlanak. De ezt, követeli politikusainktól a nemzet vitális érdeke is — tehát csak lassan és biztosan az okos előre látás utján, mert ha pol'tikusaink mindezekkel s a nemzeti közhangulattal nem számolnak s válságot idéznek fel — mire kitavaszodik, ugy lehet, a nemzet is kiábrándul az olyan politikusokból, kik csak zavarokat idéznek fel ellene, de a zavaros fcau nem a nemzeti közkincset, a békét és fejlődés feltóteleit, hanem saját pártérdekeik feltételeit keresik. Ilyen ködös, borongós a nemzeti közhangulat s a mind fényesebb színben ragyogó napsugarak alig törnek át rajtuk, mert. félő, hogy nem számolva a nemzeti közhangulattal a belső válság csirái kelnek ki a meghasonlás elhintett magvából. Pedig régen volt nyomasztóbb közgazdasági életünk a mostaninál ! A mult évi csekély gabona és takarmány terméssel eddig csak elvergődött az ország. De fogytán a kenyér ! Fogytán a takarmány ! Teljes a munkahiány. Fogyatékos a vállalkozási k^dvi N«héz az élet! Ez hangzik különböző tónusban és variációban minden körból, minden társadalmi rétegből. Onnét a vadregényes felsövidókröl, pedig az éhség réme kandikál le a termékeny magyar Kanaánra. . . Beregmegyéből Ínséget jelentenek. . . A lakosságnak nincs munkája. Melengető fája, tápláló kenyere ! Kukoricából is csak alig jut. Az árverezők dobja pereg. A kis emterek ingó-bíngó vagyonát, hordják szerte az adósságért ! A tél rettenetes szigorú, csak növeli az éhiuség gyötrelmeit s azt írják, hogy a szolyvai és vereckei járásban nagyon el szaporodtak a farkasok s a nép irigyli a vadállatokat, melyek a nemes erdei vadállományban bő táplálékot kapnak. Szomorú kilátások. Szívfacsaró jelenség. Ebben HZ

( áldott országban az ébinség réme kisért ! Es ugy lehet, mire kitavaszodna, nem egy áldozata lesz a legnagyobb földi nyomornak, az éhínségnek, az éhhalálnak — ha a társadalom idejében nem nyújt segítő jobbot. De nemcsak ott föun, H magas hegyláncok kopár területein dühöng az éhinség — nélkülözéssel küzd az ország népe mindenfelé ! Az üres gyomor rossz tanácsadó 1 Ne szítsák a népkeseiüséget némely exallált politikusaink. Félő ugyanis, hogy mire kitavaszodna, a nép elkeseredése mesterségesen is táplálva oly térre találja őt ragadtatni, melyre talán válságokban kifogyhatatlan politikusaink nem is gondoltuk! Azt hisszük; ez nemcsak a nemzeti érdeknek, de politikusaink ügj'ének is csak ártalmára lehetne. Lassan ós óvatosan tehát. Ne játszanak a tűzzel, megégetheti kezüket. Hagyják abba a torzsalkodást s folytassák a hasznos, gyümölcsöző munkát, akkor lehet, a magyar bank gyümölcse is megélik, ha nem a most közelgő tavasszal, máskor Céltudatos, nemzeterősitő munka megérleli a maga gyümölcsét s mire mnjd a n>i ügyünknek is kitavaszodik, rázkódtatások és válságok vihara nélkül is ölünkbe hull az. Tehát várjunk csak minden türelemmel s dolgozzunk lankadatlan buzgalommal, hogy mire kitavaszodik, az események zavarba ne hozzanak bennünket 1 Főgimnáziumunk nyilvános előadásai. Régi igazság, hogy klasszikus művelt-égre, hasonló alapismeret mellett, sokkal könnyebben tehet szert a világlátott szakember, mint a szoba-tudós és a közvetlenség termékenyit ő melegével csak olyasmiről beszélhetünk, amit személyesen is alkalmunk volt megfigyelni, tanulmányozni. Ezen igazságot láttuk dokumentálva a mult vasárnap, mikor főgimnáziumunk fiatal világjárt igazgatója Messináról és Szicziliáról tartotta meg szívből jövő — szívhez szóló nagybecsű tanulságos felolvasását. Szép előadásának nem volt az az egyedüli célja, hogy a világ legnagyobb és legújabb temetőjét, Messinát romjaiban bemutassa nekünk, hanem hogy a veszteség nagyságát kellőképen méltányolni tudjuk, vetitett gyönyörű képekben megismertette velünk Sziczilia egyik gyöngyének. Messinának látképét, tengerpartját, élénk korzóit, impozáns székesegyházát, nevezetesebb középületeit és műemlékeit — elvezetett a többi sorssujtotta délolaszországi városba és a szakszerű magyarázat közben a holt képek megelevenedtek előttünk. Megilletődött lélekkel szemléltük különösen Messinának — ennek a modern olasz városnak — mai romhalmazát, szinte hallottuk szerencsétlen embertársaink jajveszékelését. Bizonyára kárpótolni akart minket fáradságot nem ismerő igazgatónk, mikor nemcsak az óriási földrengés által elpusztított délolaszországi városokat mutatta be nekünk, hanem megismertette velünk Szicziliának mindazon klasszikus szépségű helyeit. melyek még ma is léteznek és a melyeket hűséges útitársával a mult nyáron bejártak és mi gondolatban kész örömest l'övettük őket. Láttuk a többek között az ősrégi Siracusae-t, régi amfiteátrumát, görög szinházát, katakombáit stb. Palermot, a kapucinusok érdekes sírboltját. Bemutatta Sziczilia népénok tipikus alakjait, utcai forgalmát stb. stb. Elbeszélte kedvesen élményeiket és mivel mindezeket személyes benyomások és tapasztalatok alapján mondhatta el, oly közvetlenül hatottak ránk kellemesen csengő szavai és gyönyörködve oly sokat tanultunk, hogy hálások maradunk ezen élvezetes estélyórt,.. melyet nekünk szerzett. Az előadó terem zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel, mely percekig tartó tapssal jutalmazta az agilis főgimnáziumi igazgató fáradságát — ki ezen előadásával is megmutatta, hogy ésszel és szívvel nemcsak a rábízott intézetet, hanem a nagyközönséget is milyen szépen lehet vezetni. A messinai felolvasás tiszta jövedelme 120 korona volt, melyből az igazgató a városi elöljáróságnak 70 koronát adott át a messzinaiak fölsegélyezésóre. Csütörtökön egy görög klasszikus szini-előadásban gyönyörködhetett a közönség. Láng Emil főgimn. tanár ügyes leírása, élénk festése és hű jellemzése való' ban az ókori görög színházat és egyikét a legsikerültebb tragédiáknak, Antigoné előadását varázsolta elénk. A bevezetésben kifejtette, mennyiben voltak a görögök és a rómaiak a mi civilizációnk megalapítói és hogy műveltség tokintetében akarva, nem akarva, kénytelenek vagyunk hozzájuk fordulni. Majd a görög drámára tért át. Kifejtette a dráma mibenlétét, a drámai előadás viszonyát a Díonysos-kultuszhoz. Tárgyalta a drámai trilógiát, a dráma szeikezetét és megvilágította a klasszikus drámában nyilvánuló erkölcsi felfogást. Elénk állította a görög színházat, a színpad berendezését, a színészek és a kar szerepét és ennek kíséretében oly élénk sziliekkel ecsetelte Antigoné előadását, hogy valóban a görög szinházban éleztük magunkht Szinte láttuk a hatást, amelyet Antigoné tragikuma, a két kötelesség öszszeütközése, a rendithetetlen kötelességérzet és az erkölcsi törvény diadala az athéni népben keltett. Meglátszott ez ami közönségünkön is, amely mindvégig feszült figyelemmel hallgatta, az élvezetes előadást és a végén bemutatott satirdráma után bő tapssal jutalmazta az előadót. — A legközelebbi felolvasás f. hó 19-én, pénteken délntán 5 órakor lesz. Felolvas vetitett képek líiséretében Pap László dr. főgimn. tanár. A felolvasás tárgya: A francia forradalom. FARSANG. Farsangi naptár. Febr. 17-én, A főgimn. ifjúság hangverseny e. Febr. 21-pn. A kath. legónyegyesület műkedvelő előadása. Febr. 22-én, hushngyó hétfőn, A Keszthelyi Iparosok Dalkörének «Zónaestélye. > Gazdász bál. Folyó hó 6-án tartották a gazd. akad. polgárai farsaugi táncmulatságukat. A remekül diszitett terem s a fényes világítás az egész mulat-ággal összhangbau volt. Az emelkedett hangulatnak csak késő reggeli órában vetettek véget. \ A zenét Csáuyi Pista székesfehérvári cigányprímás hírneves zenekara szolgáltatta. Jelen voltak ; Asszonyok : Özv. Barauyay Ödönné (Pucsa), Barna Györgyné, Berger Károly Lujosné, Czakó Béláné, Ciemeut, Lipótné, Eckhardt Antalné, Gaal Jczsefné, dr. Illés Ignácné, Kellauer Gáborné (Kaposvár), Párkányi Józsefné, özv. Sohmiedt Jauosné, Stieder Kálmánné, Slabey N.-né, Szabó Lajosné (Mánd.) Leányok : Barabás Mady (Klaujec Várasd m.), Baranyny G«by (Pacsa), Borna Ilon, Bíró Sári (Jákó Somogyin.), Eckhardt Vilma, Czakó Ella, Gaal Janka, Györey Ilonka, Illés Marietta, Lénárd Margit, Nagy Marilla, Párkányi M»rgit, Párkányi Ilonka, Schmiedt C«rry, Slabey Margit, Szabó Ilonka (Mánd), Vértessy Maigit. (Sümeg.) Akar-e Ön megbízható és szolid helyen vásárolni ? Igen ? ! akkor keresse fel IVTonma plr AHnlf ÍWlpfpf a városháza \\ KESZTHELYEN llCUlliaiIV IXUUI1 átellenében, « m ki férfi-kalapot, ftjhérnemüt, férfi, qöi és gyErmekharisrigát, qői kézimunkái!, rövidárut jö mind^égbeij raktáron tart. * \boo