Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-06-27 / 26. szám

XIII. évfolyam. Keszthely,1909. junius 27. 26. szám. r Politiliai hetilap, MEGJELENIK HBTENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat, a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Egész évre Fél évre . ELŐFIZETÉSI ÁRAK : 10 K. — f. B K. - f. Negyedévre Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona. 2 K. 50 f 20 f Vendégeinkhez. Rég mult időbe száll vissza emlékezetem. Abba az időbe, amikor a nemzeti ujjáébresztés kiváló munkásai irodalmi központtá avatták szerény városunkat, amikora Helicon Múzsája ihlette dalra költőinket, amikor a nagy Festetics György kiváló érdemeinek s a lieliconi ünnepségeknek dicsőítését visszhangozták a bércek, a Kárpátoktól az Adriáig, Abba az időbe, amikor e szerény falak között merítettek ihletet, lelkesedóst a halhatatlanok, amikor az ő lépteik nyoma szentelt meg itt minden rögöt, minden hantot. Dicső emlékű szép idő, hova tűntél el a feledés homályába? Vajjen lesz-e feltámadásod valaha? Jön-e még idő, amikor újra ide, e fenséges szép tó kies fekvésű metropolisába zarándokolnak az úttörő munkások, hogy a mult emlékein lelkesülve, kitartást merítsenek a további munkássághoz s hogy itt, e megszentelt falak között ébresszék és élesszék sziveikben a honszeretet nemes tüzét. Ezek a gondolatok rajzottak fel lelkemben, amikor hirét vettem annak, bogy a vidéki hirlapirók országos szövetsége ez évi közgyűlését a Balatonon tartja s e közben városunkat is megtiszteli látogatásával. Ide jönnek tehát sok-sok év multán falaink közé a nemzeti lelkesedés élesztői, a magyarosítás úttörő bajnokai, a magyar sajtó munkásai, hogy itt a mult dicső emlékein épüljenek s a kezdő lépést megtegyék a régi heliconi ünnepségek felujitására. Lesz tehát még feltámadása a rég mult dicső napoknak. Erre enged következtetni a birlapirók jelen látogatása, amely remélhetőleg maga után fogja vonni a heliconi ünnepségek felújítását. Reméljük ugyanis, hogy megismerve és megszeretve a Balaton csodás szépségű vidékét, nem ez lesz az utolsó látogatásuk. A kedves emlékek visszahozzák vidékünkre és falaink közé vendégeinket s ha újból lesz szerencsénk hozzájuk — ugy üdvözölhetjük őket, mint a régi heliconi ünnepségek felújítóit. Reátok hárul ez a feladat kedves collégáím. Hiszem és remélem, hogy ezzel a szándékkal, ezzei a feltevéssel jöttök közénk. S ha megálltok majd a nagy Festetics merev ércalakja előtt, jusson eszetekbe, hogy a dicső előd méltó utóda él közöttünk, akinek leghőbb vágya, hogy a régi dicső mult emléke felujitassék. De jusson eszetekbe az is, hogy további munkásságtokhoz erőt, kícartást, lelkesedést sehol sem meríthettek oly mértékben, mint itt, e megszentelt helyen, a nemzeti ujjáébresztés hallhatatlan emlékű úttörői munkásságának székhelyén. Szívből köszöntünk és üdvözlünk azért benneteket falaink között. Erezzétek magatokat otthon nálunk. És ha majd lezárul ittartózkodástok ideje, vigyétek magatokkal e csodás szépségű vidék és e vendégszerető város szeretetét, melynek minden fia szívesen fogja őrizni ittidőzéstek emlékezetét. Isten hozott benneteket ! Sz. A szervezkedés jelentősége. Irla: Amicus, II. Az első közleményben szóltam a szervezkedés szükségességéről s ezt, különösen Ausztriával szemben való gazdasági gyengeségünkből kifolyólag szorgalmaztam. Ezúttal röviden arról a hatásról akarok szólni, amelyet, a magyar társadalom öntudatos gazdasági szervezkedése a nemzetiségi fészkelődésekre, a nemzetközi szociálizmusrn, a kivándorlásra gyakorolna. A magyar társadalom nemcsak külellenségei vei szemben .szervezel len és gyenge, hanem — miként a viszonyok mai alakulása mutatja — szinte tehetetlen belső ellenségeivel szemben is. Ezek itt élnek közöttüuk, egy levegőt szivnak velünk, őket is ugyanazon anyaföld táplálja, melyet őseink véres verejtékkel szerezlek meg s keserves küzdelmek közt számunkra fentartol lak, politikai jogai ugyanazok, teljes szabadságot élveznek, szerezhetnek vngyont birtokot, eljuthatnak a legmagasabb egyházi és világi állásokra! S mindezért mi a köszönet ? Megtagadják magyar voltukat, nyiltan Magyarország felosztására törnek, nagy őseink dicső emlékét igyekeznek beszennyezni, lebecsmérelnek bennünket a világ sajtóban, elnyomásról panaszkodnak, itthon pedig szervezetten vonulnak fel ellenünk s fenyegetik, kétségbe vonják nemzeti létjogosultságunkat. Mintha vaksággal verle volna meg Isten a magyart, hogy mindezt, mi nyiltan szemünk előtt történik, nem akarjuk észrevenni. Vagy kiveszett belSÜÍak a régi önérzet, lelkesedés, vagy nem vágjunk képesek többé őseiuk dicső emlékét, hagyományai!., magyar voltunkat, bármiféle támadás ellen megvédeni ? Ha ez igy volna, kétségbe kellene esnünk hazánk jövője felett! De hála a magyarok Istenének, még nem vagyunk enynyire ! A magyar nép lelkében a hazaszeretet, az önállóság, függetlenség vágyát állandóan szil,ja a dicső múltra való visszaemlékezés s veszélyes időkben mindig akadnak nagy fértiak, kik lángra lobbantják e parázs alatt lappangó tüzet. De ha a magyar erejét csakis viharos idők emésztő lázában mutatná meg ellenségeinek, békében, csendes viszon3'ok mellett pedig nem törekednék felsőbbségének folytonos feutartására és elismertetésére, ezzel csak a romlás útját, egyengetné. A mely nemzet országos, korszakot alkotó munkájában, állami létének erösebb megalapozásában külső és belső ellenségeinek őrjöngő lármájától zavartatni engedi magát s nem riasztja vissza őket szellemi tensőbbségének, nemzeti és gazdasági erejének fegyvereivel, szóval, a mely nemzet nem védi, erősiti magát folytonosan a békében is, idővel könnyen áldozata lehet a minden oldalról előtörő támadásnak. A társadalmi, gazdasági szervezkedés tehát függetlenségünk, nemzeti létünk fentarthalásának egyik szükséges feltételei Az a nemzet, melynek testén súlyos Liptói sajtkülönlegességek. Ostyepka, Parenicza, Imperiál-Juhturó kaphatók Ifj. He 1 bek József csemege-kereskedésében Keszthelyen. Idei cukorborsó, zöldbab, fejeskáposzta, uj burgonya, cseresznye,. Jégbehütött sörök és ásványvizek.*