Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1909-01-17 / 3. szám
1909. január 17. BALATONVIDÉK 3 Muraközi levél. Stridó, 1909. jan. 16. Örveudetes eseményről fogok beszámolni, mely Muraköz magyarosi'ását ismét egy nagy lépéssel viszi előre. E lap olvasóinak bizonyára van tudomásuk arról, hogy Dobrovícs Milán, a letenyei kerület orsz. képviselője lapot índit tÖrszágos Néplap» ciminel. Ez újság he tilap lesz és megjelenik magyar, muraközi horvát és szerb nyelven. Elsösorbau is szószólója lesz a muraközi ügyeknek s itt számos munkatársa és tudósítója lesz. Ennek Muraköz magyarosifása céljából nagy fontossága van. A muraközi intelligencia, mely tettel is szépen hozzálát a magyarosításhoz — elsősorban is a tanítók és a jegyzők — hazafias kötelességük teljesítése alkalmával nagy hátrányát érezték ama sajnálatos körülménynek, hogy muraközi horvát nyelven, a nép kedvére való, hazafias irányú lap eddig nem jelent meg. Van ugyan egy és ez a Csáktornyán megjelenő tMuraköz* c. magyar-horvát hetilap. Ez azonban két nyelvűségénél fogva oly szűk korlátok között mozog, hogy horvát vagy szlovén nyelvű versenytársaival nem igen állja meg a versenyt. Ennek magyarázatát a következőkben találjuk meg. Mikor ezelőtt egy negyedszázaddal a lap megindult, a muraközi nép között akkor épugy, mint most. a maiburgi, laibachi, klagenfurti szlovén és horvátországi vallásos folyóiratok, képes néplapok voltak elterjedve. Ezek mindegyikének régi előfizetői vannak a nép között; előfizetési áruk olcsó és megvan az az előnyük is, hogy képeket hoznak és ezek a népnek nagyon te'szenek. Különösen elterjedettek a Klagenfurtban székelő Szt. Moher egj'esület, a zágrábi Cirill egyesület kiadványai. Eizek itt. oly erős gyökeret vertek, hogy őket kiszorítani csak olyan lap lenne képes, mely alkalmazkodnék az itteni nép ízléséhez — mint az emlitett szlovén és horvát lapok — és .olcsóbb is lenne. De még az ilyen is csak nagy fáradsággal érhetné el célját Sajuos a «Mureköz»-t, mint egyszerű vidéki lapocskát, kiadója a legnagyobb igyekezet mellett, és áldozatok árán sem tudta olyanná fejleszteni, mint aminők ellenfeleinkéi. A szűkös anyagi körülmények miatt igy is csak alig tudja magát fenntartani. Pedig szükség van rá, mert e lap tényleg nagyon szép hazafias feladatot teljesít,. Hogy e kötelességeinek minél job ban megfelelhessen, államsegélyt is kapott. Sajnos, a nemzeti kormány, midőn a lapoktól egyre-másra vonta meg a segedelmet, a «Muraköz»-t sem kimélte. Ez időtől fogva igazán csak a lelkes szerkesztőség önzetlen munkássága tartja fenn a lapot. Szerkesztőségének minden tagja tanító és tanár. Hazafias, lelkes emberek ezek, kik az ügy fontosságának és magasztos voltának tudatában ingyen szerkesztik a lapot. Az önzetlen hazafiasságnak és a közért való lelkes munkásságnak az, ilyen példája is osak a tanilólinál lalálható. A «Muraköz»t olvassa ugyan a nép, de nem olyan mértékben, mint ahogy az kívánatos lenne. Hiába a szerkesztőségnek és a kiadónak alkalmazkodni kell az olvasó közönséghez. Ezt eddig nem tehette meg a kiadó, ha csak rá nem akart fizetui. Meglehet, hogy majd idővel elélheti célját. A muraközi nép hazafias vezetői, az intelligencia, szeretett volna a nép kezébe adni hazafias lapot, melyből tanult, volna hazaszeretetet, magyarbarátságot, mely megerősítette volna lelkében mindazt a jót, amit tanítói az iskolában lelkébe csepegtettek,amit a jegyző, a tanító künn az életben neki mondottak. Csakhogy a magyar lapokat, kevesen értik meg, igy ezeket nem lehetett használni. Hazafias szellemű, horvát, nyelvű lap nieg nem volt megfelelő. Igy nehéz helyzetük volt. Az összes nyomdatermék, amit hazufias szellemben saját nyelvén olvashatott a nép, a «Muraköz» szerkesztősége és nyomdája által kiállított naptárak, meg a «Muraköz> volt. A naptárak szépen fogynak évről évre, de ezek elteijedésének is gátat vetnek a papok, kik a fent emiitett, szent, egyesületen naptárait hozatják és árusítják a nép között. Látjuk a fentiekből, hogy a muraközi nép miféle szellemi táplálékkal él s ha még megjegyezzük, hogy a zágrábi politikai körök ingyen küldözgetnek itt, szer teszét lapokat és röpiratokat, egy cseppet sem csudálkozhat unk azon, hogy annj'i lelkes fél fi munkássága mellett is csak csigalassúsággal halad a Muraköz magyarosítása. A vezető körökben már rég érezték egy lap hiányát, mely néplap lenne a szó legszorosabb értelmében, hazafias is lenne, meg muraközi nyelven is szerkesztenék. Gondollak arra is. hogy a földmivelésiigyi miniszter által kiadott cMagyar Néplapot» kellene e nyelven is megjelentetni, de ez sem sikerül'. Végre a letenyei képviselő jött segítségül. Szerkeszt egy lapot, melyet ininbejelentette a fiatal papocska, hogy neki is van — jegyese. * Kozjákovban, Vaszili, a pópa, rövid ideig maradott. Kis feleségével Nisjibe költözött, hol nagyon divott az orosz irakija*, a pálinkaivás. Itt szokta meg Vaszili nemes lelke hiveit rossz szokásuk miatt korholni. Mikor innét Sudákovba, jelenlegi helyére került, itt is szigorú volt. A kis Dánka, a szeretett nő, minden vasárnap szivére kötötte ugyan Vaszilinek, hogy ne csak szigort, de szeretetet, bocsánatot is hirdessen a jó sudákovi hívőknek, azonban Vaszili nem tudott leszokni a korholásról. Igy hivei mindinkább elidegenedtek a jóindulatu pópától s ezt a szelíd nó nem birta el. Kis rózsaszínű arca halványodni kezdett ; kezecskéi reszkettek; szive erősebben dobogott; ajka sárgult s a szép Dánkából halvány árnyék lett. Mikor javában hullott az 'őszi falevél s vándorútra keltek a költöző madarak, Dánka is elköltözött egy jobb hazába. Mit életében nem tudott férjével elérni, megtette azonban a holta után. Mikor Vaszili a temetés után először ment a szószékre ós meglátta a gyér hall gatóság álmos ábrázatát, elfutotta a harag és korholni akart. Előbb azonban felnézett a feje fölött levő két angyalfej re, melyek máskoi" mintha helyeslőleg bólintgattak volna, hallva Vaszili szigorú prédikációját. De íme most, mintha nem is ketten, de hárman lennének s az egyiknek szomoiu arcáról, mintha csak azt olvasta volna le : Ne fenyítéssel, de szeretettel próbáld a népet jó útra térileni Es az uj angyali alak, mely annyira hasonlított Dánka, a jó nö arcához, meghatotta a nemesszivű, de szigorú pópát s Vaszili aznap a szeretetről, irgalomról beszélt. Igy ment ez ezután mindig, egész Bogojávljenje napjáig. Ekkor ismét telve volt a kis templom. A hivek örömmel jártak el az áldozatra s örömmel hallgatták a szeretet szavát, ü. szeretet édes, meleg szava felébresztette bennük a keresztény érzelmeket, elűzte a «rakija» bódító erejét, melyet többé ritkán fogyasztottak. A nagy ünnep, a Bogojávljenje, egyesitette Vaszilit, a jó pópát, egykor Dánkával ; a nagy ünnepen egyesitette Dánka a jó «popádia«, Vaszilit megtért híveivel. Kákosy A. Elek. den kívánságnak megfelelőnek ígér. A lap elterjedése érdekében nagy tevékenységei; fejt, ki. Az itteni körök véleménye szerint, lesz is sikere. Előfizetési ára a népnek 4 kor. lesz. E lap elterjedése aligha lesz káros befolyással a «Muraküz» re. Ez utóbbi lap olvasóközönsége ugyanis jobbára tz intelligens elem, mely nehezen fog tőle elpártolni. Sőt mi több, e két lap a közönségen megosztozkodva, egymást, támogatva, nagyon szépen fogják karöltve szolgálni Muraköz érdekeit. —ma. Eternit mint gyújtóanyag. Nap nap után tapasztaljuk, hogy mily könnyen lehet teljesen értéktelen s céljukat egyáltalában nem szolgáló g3'ártmányokat értékesiteui egy kis ügyes hirdetés utján. Nagyhangú hirdetésekkel, hangzatos jelszavakkal teiekürtölik a világot s mindig százával akad, aki beugrik. Természetesen legjobb médium a vidéki. íme egy eset a sok közül. Utóbbi években az egész országot a szó szoros értelmében elárasztották egy uj tetfífedőanyaggal, az úgynevezett eternittel, vagyis asbestcementpalával. Ez a fedőanyag, mint a Hatsek ur nagyhangú hirdetései mondják, a modern találmányok között a legnagyszerűbb ! Teljesen tűzmentes! Egyáltalában nem ég ! Ezt, mondja a hirdetés. De most nézzük, mit mond a gyakorlat. Már egy év év előtt is élénken foglalkoztak a lapok a Luckban pusztított tűzvész kapósán az eternit tetölemez gyakorlati értékével, ahol csaknem az egész falu .-z eternit áldozata lett. Ha figyelemmel kísérjük a sajnos mindgyakratiban előforduló tüzeseteket, különösen a vidéken, azt tapasztaljuk, hogy a tüzeseteknek több mint, fele egész utcát, sőt vidéket, pusztít el s ennek oka az eternit elterjedésében keresendő. A tüz kiütésekor a szegény háztulajdonost, ki abban a tudatban van, hogy az ö házát felgyújtani sem lehet, miután az a híres eternit palával van fedve, a legkellemetlenebb meglepedé9 éri. Nemcsak hogy meggyultid az eternit pala, hanem ugy ég, mintha petróleummal volna leöntve. Azonkívül még eg3 r rettenetes tulajdonsága van, amely az oltást teljesen lehetetlenné teszi. Ugyanis nemcsak hogy vígan ég a tűzmentes eternit pala, hanem égés közben darabokra válik s ezek a tüzes izzó darabo'i ugy röpködnek a levegőben, mintha egy gépfegyver osztály hozta volna működésbe golyószóróit. Magam is jelen voltam egy vidéki tűzesetnél, ahol az égő házak eternittel voltak fedve s tekintve, hogy .katouaviselt ember vagyok, valósággal beleképzeltein magam a legélénkebb gyalogsági tüzvonalba. Ilyen körülmények között, ha az a tűzoltó a legbátrabb ember, akkor sem lesz oly ostoba, hogy egyenesen fejjel menjen a falnak. Utóvégre nem fog a tűzesőbe beállani, ahol egy pero alatt felismerhetetlenné égetnék a tüzes cserépdt.rabok. Ily módon az Eternit-művek jóvoltából egy háztetőről egyszerre négy-öt, másik házra repül a tüzes csóva, a tűzoltó pedig rémülten menekül «z égő eternit tető környékéről. Miután a tűzoltók testi épségét a legkomolyabban veszélyezteti s őket feladatuk teljesítésére teljesen képtelenné teszi az ete:uit, mi is a legnagyobb megnyugvással vennénk tudomásul, ha az arra hivatott tüzrendészeti bizottság az eternit gyakorlati értékéről mielőbb meggyőződést szerezne » nem várna addig, míg erre egy pár leégett falu és egj' csomó hajléktalanul maradt ember segély kiáltása kényszeríti. Az Eternit-műveknek pedig biztosan állithatjuk, hogy a fedőlapjuk mint alágyujtó, komoly vetélytársa lenne a Lucifer alágyujtónak, mert annál sokkal jobban ég. (+)