Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-05-23 / 21. szám

1909. ápr ilis 25. BALATONVIDÉK 165 múzeum kiadványainak vásárlásával mont.se meg a Kossuth-Muzeumot. 10 korona elle­nében megküldjük Hock János «Rákóczinó» 'CÍuűü diszművót. Ebből a műből 20 koro­nás szalon kiadás is van. 100 -150 koro­náért megküldjük a «Kossuth Lajos azt •izeute . . c. hatalmas képet, amely 170 •cm. szélességével és 130 om. magasságával a legnagyobb olajnyomut a kontinensen. A 100 koronás kép egyszerű keretű, a 160 koronás arasznyi széles diszes arany keretben van. Tárgya fenséges, kivitele ehhez méltó. Ugyancsak megrendelhető lapunknál Kossuth Lajos életnagyságú niü­•vészi olajfestésü arcképe 160 koronáért, amely Kossuth Ferenc eredeti festménye után készült, nemkülönben Rákóoí, Petőfi, esetleg más jeleseink olajfestésü életnagy­ságú arcképeit is szállítjuk 150 koronáért. Ezért fordulunk olvasó közönségünk haza­fiasabb elemeihez, kérve, hogy rendeljék meg a feut leirt értékes, remekműveket lapunktól. Minden megrendelés a • Balaton­vidéki szerkesztőségéhez intézendő. — Baleset. Riedl Ferenc, vonyarc 1 földbirtokos folyó hó 14-én Balatonederics­ről hazajövet véletlenségből kocsijával a faluvégén levő kavicsprizmára járt fel s kocsijáról leesett oly szerencsétlenül, hogy arcát összezúzta és a lábát törte. A társa­ságában volt katonatisztnek valamint a hátulsó ülésen levő kocsisának azonban baja nem esett. — Hordójelző hivatalok felállítása. A hordójelzés és ujrajelzés teljesítése céljából '6 hordójelző hivatal állíttatik fel a vár­megye területén és pedig : a) Zalaegerszegen a város, továbbá a zalaegerszegi ós aovai járások területére kiterjedő hatáskörrel ; b) Nagykanizsán a város, továbbá a nagykanizsai, leteuyei és perlaki járások területére kiterjedő hatáskörrel ; c) Keszthelyen a keszthelyi és pacsai járáiok területére kiterjedő hatáskörrel ; d) Tapolcán a tapolcai és balatonfü­redi járások területére kiterjedő hatáskör­rel ; e) Sümegen a sümegi és zalaszent­gióti járások területére ; f) Alsólendván az alsóleudvai és Csák­tornyái járáiok területére kiterjedő hatás­körrel. A hordójelző hivatalok vezetésére szervezett hordójelzői állások a közel jövő­ben betöltés «lá kerülnek ugy, hogy a ki­nevezendő hordójelzők julius 1-én működé­süket meg fogják már kezdeni. A hordójelzők a következő javadal­mazásban részesülnek : a nagykanizsai évi 1600 kor,, a tapolcai 1200 kor., a zala­egerszegi és a keszthelyi 800—800 kor., végül az alsólendvai ós a sümegi 600—600 korona fizetést, élveznek. A fizetésen kivül a hordójelző mun­kálatokhoz szükséges és az egyes hordó­jelzők által alkalmazandó napszámosok {szolgák) díjazása, továbbá irodaátaláuy, fűtési és világitási átalány fejében a nagy­kanizsai évi 800, a tapolcai évi 600, a zalaegerszegi, keszthelyi, alsólendvai és sü­megi hordójelző évi 300 -300 koronát. Ezen­kívül az egyes hordójelzők a 6 hordójeUői hivatal évi kiadásait meghaladó bevétel 50%-át pótjavadalmazáskéntj kapják fizeté­sük arányában. A pályázati hirdetmény a napokban jelenik meg. — Szerencsétlenség a balatonvidéki vasúton. Vasárnap délután 6 órakor a ba­latonfüredi állomásról elindult egy hajtány Alsóörsre 6 emberrel. Az arácsi bevágás­nál, hol erős kanyarulat van, szemközt jött egy kavicsszállitó vonat. A hajtányou ülők közül kettő leugrott, azonban oly szeren­csétlenül, hogy az egyik lábát törte, másik pedig fejét az ütközőbe vágta és életveszélye­sen megsérült. A hajtányou maradtak ép bőr­rel menekültek, mert a mozdonyvezető látva R u agy veszedelmet, ellengőtt adott és igy a kis hajtány a rajta levőkkel az összeüt­közéstől szerenosésen megmenekült, — Tüzek. F. hó 18-án este 10 óra­kor Siófokon, azon a környéken, ahol ta­valy a nagy tűz veszedelem volt, ismét, tüz ütött ki, de szerencsére már éjfél táj­ban elfojl.atott. Elégett 1 lakház, 1 istáló épület, benne 2 ló ós 1 borjú és más mel­léképületek. A kár mintegy 8000 koronára becsülhető. Csupán a lakház volt biztosítva, de a gazdasági gépek és berendezések uem. — Ugyanezen időben a Juti pusztai major­ban is volt, tüz, majd másnap, 19-én Ság­vár községben 11 ház égett le. Szeren­csére a ságvári, kiliiii, endrédii és a sió­foki tűzoltóság megmentette a templomot., mert különben a falu nagy része leégett volna. — Kristalin. Aki ezt a kiváló szépí­tőszert csak egyszer is használta, az sohase fog más szerrel kisérletezni, hogy bőrét, higiénikusán ápolja. A Kristalin növények­ből összeállított kristálymassza, mely a bőrt fiatalítja ós szépíti. Szeplők, vimmer­lik, májfoltok s minden arctisztátalanságok rövid időn belül eliünuek. Egy üvegdoboz ára 3 korona. Próbadoboz 50 fillér. Kap­ható mindenütt. Postán naponta küldi szét; a • Kristalin* vezérképviselet: Budapest Baross-u. 91. — Az ország legnagyobb ipart.elepei­nek egyike a Bohu-féle téglagyárak, me­lyek a mellett, hogy sok ezer munkáskéznek állandó keresetet nyújtanak, a hazai ipar­nak dicsőséget is szereznek. A Bohu-féle szab. természetes vörös fedélcserepek ál­talános kedveltségnek örvendenek. — A «Vasárnapi Ujság> május 23 iki számának ólén báró Forster Gyula szó' Mistralról, a most, jubileumát ünneplő pro* vencei költőről, bemutatva több rávonat­kozó képet is. A többi képek a pöstyéni katonatiszti pavillonnal, a polo versennyel, díjugratással, a tavaszi lóversennyel, kz óbudai főgimnázium zászlószentelésóvel foglalkozuak. Szépirodalmi olvasmanyok : Mikszáth Kálmán regénye, Eudrödi Sán­dor és Pásztor Árpád versei, Erdős Renóe novellája, Williainson angolból fordított regénye. Egyéb közlemények : albán típusok, tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, Sakk­játék stb. A «Vasárnapi Ujság» előfizetési ára negyedévre négy kor. a Világkróni­kával együtt, 4 korona 80 fill. Meg­rendelhető a »Vasárnapi Ujság« kiadóhiva­talában (Budapest, IV., Egyetein-utoa 4.) Ugyanitt megrendelhető a »Képes-Néplap» a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor. 40 fillér. Keszthelyen, Hajdu-utcza 49. számú ház, jó forgalmú szatócs üzlettel, két kemencés pékséggel, két lakással, erdő­joggal együtt, szabad kézből eladó. Bővebbet Kölgyessy Gyula fűszer üzletében. KÖZGAZDASÁG Irtsuk a gyomnövényeket. Bár merre menjünk, sehol sem talá­lunk annyi gyomnövényt,, mint vidékün­kön. Különösen a legelők vannak tele a legkártékonyabb gyomnövényekkel. Bokoló bogáncs (Carduus nuhrus L.), vetési aszat, (Cissium arvense L.), szerbtövis (Xanthium opinosum L.), szamárbogács (Ouopordon acanthium L), vad szeklice (larthamus lanatus L.), pedig ezek irtását, a törvény is előírja. Azonkívül utaink, dűlőink leg­nagyobbrészt szélesek. Sok a parlag is, persze ezekkel a kutya sem törődött, de a mesgyéken is ott marad a gaz, mert in­kább ott hágy egy pár szál gabonát az arató, semhogy az ott seregszámra termő gyomba valahogy bele vágja kaszáját. Ter­mészetes, hogy a fölsorolt helyeken termő gyom háborítatlanul annyi magot érlel, hogy el is látja az egész környéket. Viszi a szél, hurcolja az ember, az állat, ós mig a nevezett helyeken a gyommag érését meg nem gátoljuk, addig a gazdanép ösz­szes gyomirtó műveletei részben haszonta­lanok, részben csekély eredményüek. Hasz­nosan akkor irtjuk a gyomokat, ha virág­zásuk, magba menésük előtt irtjuk. Roppant nagy baj, hogy legelőinket nem óvjuk a fönt fölsorolt gyomnövények­től, már pedig ezek elharapódzása tönkre tehet bármily jó legelőt is. Tessék a pász­tort rászorítani, hogy legelőjén irtsa a gyomnövényeket. A mezőgazdaságról és mezőrendőr­ségről szóló 1894. évi XII. t.-c. 61. §-a különben igy szól: «Mindeu birtokos kö­teles birtoka egész területén a szerb tö­vist virágzása előtt, az arankát, pedig meg­jeletlése után azonnal alkalmas: módon ir­tani. Az irtás módját a földmivelésügyi miniszter rendeletileg állapitja meg. Lóher lucerna magvakat, ha azok nem teljesen arankament.esek, termesztés céljából forga­lomba hozni tilos.» 52, §. «Az utak men­tén, valamint úttesten a szerb tövist, to­vábbá egyéb gyomot és gazt irtani az ut­fentartó köteles. Ki a kártékony állatokat ós növénye­ket a meghatározott időben irtani elmu­lasztja, helyette az irtást a községi elöl­járóság a mulasztó költségére köteles vé­geztetni.» Izery Izsák Gyula. Országos takarmánykiviteli tilalom. Érdekes átirat érkezett, a napokban vármegyénkhöz Fehérmegye törvényható­ságától, mely minket annál közvetlenebbül érdekel, mivel fontos gazdasági érdekeink megvédéséről van benue szó. Az átirat ugyanis arról tudósít, hogy felirt, a kereskedelmi és földmivelésügyi kormányhoz egy országos takarmánykivi­teli tilalom életbeléptetése miatt és hasonló felirat küldésére kéli vármegyénket. Az átirat elmondja, hogy a vámszer­ződés értelmében sem a sovány szarvas­marháért, sem a takarmányért nem fizet­nek vámot mikor azt Magyarországból ki­viszik Ausztriába, a kövér, hizot.t, marhá­ért pedig tetemes vámot szednek. Már most az élelmes ausztriai baromt.enyésztők és kereskedők ugy használják ki ezt a ren­delkezést a maguk előnyére és a magyar tenyésztők kárára, hogy megveszik a so­vány marhát, megveszik a hizlalásra alkal­mas takarmányt és vám nélkül átviszik ezt, a határon, ott pedig kihizlalják a ma­gyar takarmányon a magyar állatot. Ezt az eredményezi, hogy Ausztria, melynek majdnem minden élelmet Magyarország szállít, olcsó liizott állathoz jut, mig ide­haza a tenyésztő nem részesül a kellő ha­szonban. Igy azután meg lehet magyarázni azt is, hogy miért nem vásárolnak nálunk Ausztria fogyasztására göbölyöket, miért nincs meg a kellő ára a hizott állatnak ós miért áll olcsó pénzen a wienieknek kitűnő fogyasztásra szánt marhahús rendelkezé­sükre. A magyar ember, a földmivelő és állattenyésztő termel, az ausztriai hizlaló pedig elzsebeli a jövedelmet. Mintha azt a vámtzerződést csak a magyar gazda szán­dékos megkárosítására eszelték volna ki. Fehérvármegye átirata tehát a gaz­dák nagy érdekét képezi és éppen azért ajánlatos, ha a kérdéssel a gazdasági szak­körök is behatóan foglalkoznak. Laptulajdonos : Bontz József. Felelős szerkesztő: Bozzay József dr« Kiadó : Sujánszky József.

Next

/
Thumbnails
Contents